Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

Az Árpádok kora

 

 

1. Az új rend válsága:

Szent István halála után válságba került az „új rend”. Okai:

-       folyamatos trónharcok (1038-1074 között, pl. Orseolo Péter és Aba Sámuel, I. András és I. Béla, Salamon és I. Béla fiai)

-          pogánylázadások (Vata 1046, Vata fia János 1061)

-          külső támadások (német és bizánci előretörés)

A királyi hatalom megerősödése a XI. század végén:

A XI. század végén I. Géza (1074-77) sikeresen hárította el a bizánci veszélyt.

Öccse I. (Szent) László (1077-1095) legyőzte ellenlábasát, Salamont, akit IV. Henrik császár támogatott. à László VII. Gergely pártjára áll az invesztitúra harcokban» a pápa elismeri magyar királynak. Három törvénykönyvet adott ki, melyek célja:

-          a magántulajdon szigorú védelme

-          a függésbe került szabadok korlátozására

-          a vándormozgalmak (kóborlók) korlátozása

-         az egyház megerősítése (javadalmazások, pl.: Somogyvár 1091, Nagyvárad).

1083-ban szentté avattatta I. Istvánt, Gellértet és Imre herceget.

László külpolitikája:

  • kun betörések visszaverése
  • hódító hadjáratai délre (horvát – szlavón terüéetek)
  • 1091 Horvátország elfoglalása
  • szakít a pápával – Henrik oldalára áll

László halála után I. (Könyves) Kálmán (1095 – 1116) került hatalomra, aki állandó harcot vívott testvére, Álmos ellen (hercegség megszűnése » Álmos és fia Béla megvakíttatása). Törvényei (5 törvénykönyv):

-          magántulajdon védelme (enyhít a szigoron)

-          erőszakos letelepítések (kóborlók ellen)

-    pogány szokások tiltása (temetők a templom mellé helyezése)

-          A férfiágon kihaló nemzetségek birtokai visszaszállnak a királyra

-          páncélos katona kiállítására kötelezi a nagybirtokosokat

Kálmán külpolitikája:

  • Kelet – halicsi hadjáratok↔ Kijevi Fejedelem
  • Dél – horvát hódítások ↔ pápa, Velence
  • (Trau, Spalato, Zára) „Horvátország királya” cím
  • Az országon áthaladó keresztesek „felügyelete”

A küzdelmes XII. század

Könyves Kálmán halála után a királyi hatalom ismét meggyengült. Okai:

-          trónviszályok kora 1116-1172 között

-          sorozatos hadjáratok–kudarcok (Halics - Dalmácia)

-     összetűzés Bizánccal à Mánuel császár beavatkozik a magyar belügyekbe, 1163 magával viszi Bélát (II. Géza fiát) túszul (Béla örököse lesz, Manuel anyja I. László lánya volt).

A királyi hatalom megerősödése III. Béla (1172 – 1196) uralkodása idején ment végbe:

-           leverte az ellene lázadókat

-          visszafoglalta Dalmáciát és a Szerémséget*

-           királyi birtokok jövedelmét összeíratta

-           királyi kancellária felállítása (írásbeliség központja: oklevél kiadás, hiteleshelyek létrejötte)

-          I. László szentté avattatása.

2        nyelvi emlékünk maradt fenn III. Béla korából:

  • Anonymus – Gesta Hungarorum
  • Halotti beszéd

A XII. század gazdasága:

Elterjedt a legelőváltó gazdálkodás, a szőlő-, és gyümölcstermesztés, az állattartásban a marha, ló, juh, sertés, baromfi volt a domináns. A kézművesek önállósodtak, függetlenedtek.

Nyugati bevándorlók, hospesek (vendégek) települtek be, pl. szászok (németek): Szepesség, Dél-Erdély, latinok (olasz, vallon=belga, francia). Hatásukra megindult a városiasodás, és fellendült a bányászat (só, arany).

A XII. század társadalma:

A királyi adományozások jelentős hatással voltak a társadalomra:

-          nagybirtokos családok→ tisztségek (ispán) → katonai vezetők

-          bandérium: főúri magánhadsereg

-          középréteg (szabad lakosság)

-          serviensek: földdel rendelkező – katonáskodó

-          hospes: szabad költözésű, földdel rendelkező

-          szolgák:a földesúr földjén annak szerszámaival

Az Aranybulla mozgalom és a magyar rendiség kialakulása:

III.Béla halála után fiai I. Imre (1196-1204) és András herceg között hatalmi harcok kezdődtek à támogatóiknak birtokokat adományoztak à a királyi birtokok a nagyurak kezébe kerültek, ezért a királyi hatalom ereje jelentősen meggyengült. 

II. András uralkodása idején (1205-35) a földbirtokok eladományozása miatt a királyi földek aránya jelentősen csökkent (80 à 30 %) à új alapokra kívánta helyezni a gazdaságot. Alapját a regálék jelentették (adók, vámok-révek növelése), rontja a pénzt (a kamara haszna növelése miatt), a pénzváltás jövedelmét bérbe adja (zsidók, arabok).

Felesége Gertrúd családja jelentős ajándékokban részesült à 1213-ban Bánk bán, Péter ispán merénylete Gertrúd ellen. (Katona József: Bánk bán → Erkel Ferenc opera)

Az adományozásból kimaradt urak, az egyház és a serviensek (királyi szolgálók) 1222-ben az Aranybulla kiadására kényszerítették a II. Andrást. (bulla: függőpecsétes oklevél)

Főbb pontjai: (31 cikk)

  • Adómentesség a servienseknek
  • Bírói ítélet nélkül elítélni tilos
  • Csak az ország védelmére köteles hadba vonulni
  • A egész vármegyét tilos adományozni
  • Megtiltja a pénzrontást és a mértéktelen birtokadományozást
  • megtiltja az idegenek birtokviselését
  • Ellenállási záradék (király ellen való fellépés)

De: A király nem tartotta be a bullát à 1231-ben az Aranybulla megújítása kényszerítették az egyház vezetésével: bővült az egyház bírói szerepe és ellenállási joga, csökkent a kiváltságolt serviensek köre.

Az egységes nemesség létrejötte:

-          1222: serviensek, várjobbágyok, bárók kiadatják az Aranybullát: megfogalmazódik az adómentesség

-          1232: Kehidai oklevél: a serviensek jogot kapnak helyi szinten érdekeik közös védelmére: a megye keretein belül (nemesi vármegye kezdete, alispán, szolgabírák).

-          1267: IV. Béla a tatárjárás után már nemesnek nevezi a servienseket is

-          1351: Nagy Lajos kimondja az egy, és ugyanazon nemesi szabadság elvét-

 

IV. Béla tatárjárás előtti politikája:

IV. Béla (1235-70) célja a királyi hatalom tekintélyének visszaállítása volt:

-          az ellenszegülő főurakkal leszámolt

-          újravizsgálta apja birtokadományait, és indokolt esetben birtokelkobzásokat folytat

-          1235 Julianus barát (domonkos szerzetes) útja Magna Hungáriába

1240 Kötöny kun fejedelem népét befogadta az országba katonai segítségként a közelgő tatár (mongol) a támadás ellen. De: a kunok nomád vándorló életmódja miatt ellentétek alakultak ki à kiűzték őket.

                        A Tatárjárás (1241márc. - 1242márc.)

1241 márciusában Batu kán serege 2 irányból támadta meg az országot à1241. április 11-12-én a muhi csatában a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett, ezért IV. Béla menekülésre kényszerült (Trau vára = ma Trogir). A mongolok megszállták az egész országot és óriási pusztítást végeztek (25-30%). Kiépítették saját adó és irányító rendszerüket. De: 1242 tavaszán váratlanul kivonultak az országból.

IV. Béla tatárjárás utáni politikája: a „második honalapítás”:
 A tatárjárás után a király hozzáfogott az ország modernizálásához. Intézkedései:

- Az ország védelmének növelése érdekében: kővárakat építtetett  (Visegrád, Buda), kunok-jászok befogadása és letelepítése (Kunság, Jászság), a birtokadományokat várépítéshez és páncélos lovas haderő kiállításához kötötte

- Az elnéptelenedett területek újranépesítése érdekében: betelepítésekbe kezdet (hospesek nyugat felől), megindult a migráció: belső vándorlás.

- Tudatos várospolitika: városalapítások kiváltságokkal (cserébe kőfalak), városi önkormányzati jogok megadása (fehérvári jog).

- 1267-ben megújította az Aranybullát: megerősíti a serviensek jogait: serviens megszólítás helyett már nemesek à a nagybirtokosok neve báró lett.

A familiaritás:

A hűbéri rendszer magyar formája, melynek központjában nem a föld (birtokadomány) állt, hanem a katonai szolgálat fejében való védelem A Magyar Királyságban nem alakult ki a Ny-i hűbéri rendszer(nincs hűbéres =vazallus– hűbérúr=senior) → nem érinti a nemesi birtokot.

Az egységes jobbágyság létrejötte:

  1. A XIII. századra a volt rabszolgák és közrendű szabadok egységesedtek, földművelő paraszti csoporttá váltak
  2. A nyugati hospesek legfontosabb kiváltsága a szabad költözési jog volt, ezt tekinti mintának mindenki » a 2 réteg összeolvadásából, egységesüléséből jön létre a jogilag egységes, szabad költözésű jobbágyság a XIII. sz. végén.

A tartományúri hatalom kiépülése az utolsó Árpád házi királyok idején:

Utolsó Árpád házi királyok: V. István (1270-72) à IV. (Kun) László (1272-1290) à III. András (1290-1301). Uralkodásuk idején anarchikus állapotok uralkodtak. A megnőtt a bárók hatalma, akik váraikba zárkózva egész tartományok felett uralkodtak (kiskirályok). Saját udartartást vezettek, pénzt verettek, okleveleket adtak ki, háborúztak egymás és a király ellen.

1301 III. András halálával férfiágon „kihalt az Árpád-ház”.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 37
Tegnapi: 1 298
Heti: 2 608
Havi: 17 736
Össz.: 1 436 734

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Az Árpádok kora (1038-1301 között)
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: horthy rendszer - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »