Magyarország a reformkorban

(Rövid vázlat)

 

1.1 Az első reformtörekvések:

-1791. évi ogy.: „Magyarországot a saját törvényei szerint kell kormányozni:” (1791./X. tc.)

-Magyar jakobinus mozgalom

 

1.2 A reformkor előzményei:

 

- 1814-től újból abszolutizmus volt

- A napóleoni háborúk befejeződése után a majorsági gazdálkodás stagnáló állapotba került

- A céhes ipar csődbe jutott, ezért változásra van szükség, melynek helye országgyűlések és a megyegyűlések voltak. (Fontosabb országgyűlések: 1825-27; 1832-36; 1843-44; 1847-48.) Itt jelentkeztek a reformerők. Cél: feudális korlátok lebontása, polgári alkotmányosság és szuverenitás.

 

2. Gróf Széchenyi István programja:

1791-1860 között élt magyar főnemes. Édesapja Széchényi Ferenc alapította a nemzeti könyvtárat és múzeumot. Édesanyja festetics Julianna, Festetics György (a keszthelyi Georgikon alapítója)testvére volt. Katonaként részt vett a napóleoni háborúkban. Később főként angliai utazásainak atására fogalmazta meg reform elképzeléseit liberális szellemben. Programját írásaiban fejtette ki.

 

2.1 Fontosabb politikai írásai: 

           

-HITEL 1830

-VILÁG 1831

-STÁDIUM 1833

Ezekben bontakozik ki Széchenyi politikai programja:

-          közteherviselés

-          mezőgazdaság tőkés átalakítása

-          ősiség eltörlése és a feudális viszonyok megváltoztatása

-          polgári földtulajdon

-          infrastruktúra kiépítése

-          nemzeti érdekegyesítés

-          önkéntes örökváltság

 

Programja megvalósítását az arisztokrácia vezetésével a Habsburg Birodalmon belül képzelte el.

 

2.2 Gyakorlati alkotásai:

-          Akadémia

-          Casino

-          lóversenyzés és lótenyésztés

-          Lánchíd

-          Duna és Tisza szabályozás

-          út és vasútépítés

-          gőzhajózás

-          gépipar beindítása stb.

Hatására kibontakozott a reformmozgalom. Vezetői: Deák, Kölcsey, Wesselényi, Kossuth, Batthyány, stb.

 

3. Kossuth Lajos programja:

 

- Az 1832-36. évi ogy-n Zemplén megye követe

Szerkeszti az Országgyűlési Tudósításokat. Az o.gy. után szerkeszti a Törvényhatósági Tudósításokat, ezért 1837-ben politikai pert indítottak ellene és börtönbe került.

- 1840-ben kiszabadult és az újonnan induló Pesti Hírlap (1841.) szerkesztésével bízták meg. Ebben bontakozott ki politikai s gazdasági programja.

 

Politikai programja:

-          kötelező örökváltság

-          közteherviselés

-          népképviselet

-          önálló Magyarország

-          érdekegyesítés

-          stb.

-           

Gazdasági programja:

-          önálló vámterület

-          Védegylet (1844.)

 

Programját a köznemesség vezetésével nemzeti érdekegyesítés útján kívánta megvalósítani.

 

5.         Széchenyi és Kossuth vitája:

 

1841-től zajló sajtó vita:

- Széchenyi: teremtsük meg a polgári átalakulás feltételeit, zárkózzunk fel gazdaságilag Európához, és utána döntsünk a függetlenségről

- Először függetlenedjünk, és utána teremtsük meg a felzárkózást.

 

6.Politikai helyzet a forradalom küszöbén:

 

- 1844-ben a magyar nyelv lett a hivatalos államnyelv à a nemzetiségek szembefordultak a magyarokkal.

- 1846-ban a bécsi udvar a reformellenzék letörésére adminisztrátorokat küldött az ellenzéki megyék élére

- 1846-ban megalakult a Konzervatív Párt

- 1847-ben létrejött az Ellenzéki Párt (Ellenzéki Nyilatkozat). Célja: Kossuth programja.

Hatására: megjelentek a radikálisok: Petőfi, Táncsics, Jókai, stb. Céljuk: azonnali forradalom.

 

1848. március 3-án a pozsonyi o.gy-n elhangzott Kossuth ”Felirati beszéde”. Hatására 1848. március 3-án Bécsben kitört a forradalom.

 

 

 

 

Oldal: Magyarország a reformkorban (Rövid)
Törivázlat - © 2008 - 2022 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat