A kora középkor

 

 

 

1. A Nyugat-Római birodalom utódállamai:

 

 1.1 A keleti Gót Királyság:

 

Az V. század végén Itáliában, a keleti gótok alapítottak királyságot Nagy Theodorik vezetésével, Ravenna központtal.  Jellemzői: római közigazgatás, szakemberek megtartása, vízvezetékek, fürdők felújítása, Ariánus keresztények voltak. Theodorik halála után átmenetileg a Bizánci Császárság hódította meg Itáliát. Lakói nem tudtak ellenállni a longobárdok támadásának.

 

1.2 A Longobárd Királyság:

 

A VI. század közepén a mai Lombardia vidékén longobárdok alapítottak királyságot. A római lakosságot erősen elnyomták, földjeit kisajátították.

 

1.3 A Pápai állam kialakulása:

 

Róma püspökeit egyre gyakrabban pápának (atya) nevezték. A Nyugat Római Birodalom bukása után az egyházi hierarchia függetlenítette magát a világi hatalomtól. (A Keletrómai birodalomban fennmaradt a császár fennhatósága az egyház felett.) A római egyház hatalmát erősítette, amikor Kis Pippin frank király megvédte őket a longobárdoktól, és Róma és Ravenna vidékét a pápaságnak adományozta, így létrejött a Pápai Állam 756-ban.

 

1.4 A frank állam kialakulása:

 

A Meroving-dinasztia:

 

Az V. században a germán frank törzsek betelepültek a mai Franciaország északi részére. A zsákmányok felosztása után vagyoni és társadalmi különbségek alakultak ki. Első jelentős uralkodó Klodvig felvette a katolikus kereszténységet és dinasztiát alapított = Meroving uralkodóház. A király a földeket kötelezettség nélkül ajándékozta (beneficium)à fokozatosan elveszítette a hatalmát.

 

A Karoling-dinasztia felemelkedése:

 

A VIII. század elején a legtöbb földet birtokló előkelőMartell Károlymajordomus (udvarnagy)732-ben Poitiers- nál legyőzte a támadó arabokat. Fia, Kis Pippin 751-ben a pápa segítségével lemondatta a Meroving uralkodót, s magát tette királlyá. Ezért 754-56-ban hálából létrehozták a pápai államot. Fia, Nagy Károly kiterjesztette a birodalom határát, majd 800-ban császárrá koronáztatta magát a pápával (Károly=Karl→király). Nagy Károly központosító intézkedései:

 

Az államszervezet központja Aachen volt. Felosztotta a területet grófságokra, őrgróf-ságokra: élükön a grófok (comes) álltak. Feladatuk: adók beszedése, bíráskodás, had-seregszervezés. Alkuin vezetésével egységesítették az írást (karoling minuscula), elrendelte az ügyek írásos intézését (kancellária). Írásos rendeletekkel irányította a birodalmat. Halála után hatalmi harcok kezdődtek. 843-ban a verduni szerződésben   unokáihárom részre osztották  a birodalmat:

 

- Nyugati frank királyság: Franciaország - Kopasz Károly birtoka lett.

 

- Keleti frank királyság: Németország  -  Német Lajos birtoka lett.

 

- Középső területek: Itália, Burgundia, Lotharingia- Lothar birtoka lett.

 

A gyengeséget kihasználva a helyi grófok, tartományok szintén önállóságra törtek, ezért anarchia bontakozott ki. A normann (viking) és az arab támadások azonban újra az erős központi hatalom szükségét eredményezték. Létrejött Franciaország és Anglia. Keleten a magyar támadások hatására egység jött létre, és a Szász-dinasztiából származó I. Ottó 962-ben császárrá koronáztatta magát. (Német-római Birodalom megalakulása.)

 

 

 

2. A Bizánci Birodalom és a szlávok:

 

 

 

2.1 Bizánc fejlődése:

 

 A Keletrómai Birodalom a VI-X. között a világ gazdasági, tudományos és művészeti központja. A virágzó városokban nagyszámú kézműves réteg élt, fennmaradt a pénzgazdálkodás, fejlődött a kereskedelem. Erős maradt az államhatalom → központi hadsereg, adórend. A VI. századtól a Kelet-Római Birodalom császára Justinianus (527-565) Róma örökösének tartotta magát. Célja a Római Birodalom feltámasztása volt. Ezért:

 

• A római jog gyűjteményes összefoglalása (corpus juriscivilis)
• Megkísérli visszahódítani a nyugati területeket
• Hagia Sophiaszékesegyház felépítése Konstantinápolyban.

 

A VIII. században az arabok támadásai miatt a birodalom területeteket vesztett. Új tehetséges uralkodó család a Makedón-dinasztia került hatalomra. A Keletrómai Birodalomból Bizánci Birodalom lett.

 

2.2 A szlávok:

 

A szlávok törzsei indoeurópai népek. Őshazájuk a Visztula - Dnyeper-folyók közötti terület (Pripjáty mocsarak). A VI.században déli és nyugati irányba vándoroltak. Oka: germán vándorlások, Bizánc meggyengüléseà fejlődésük szétvált:

 

•  nyugati (morvák, csehek, lengyelek)
• déli (bolgárok, horvátok, szerbek)
•  keleti szlávok (oroszok, ukránok, fehér oroszok)

 

2.2.1 Nyugati szláv államok:

 

A Morva állam a IX. században jött létre a Morva folyó völgyében Mojmir vezetésé-vel. Cirill és Metód bizánci térítők segítségével létrejött az önálló szláv nyelvű keresztény egyház. Szvatopluk (870-894) fejedelem római katolikussá tette népét és kiterjesztette hatalmát a Kárpát-medencébe.

 

A cseh állam a Cseh-medencében jött létre a X.századbanI. Boleszláv (935-964) (Premysl-din.) vezetésével. Felvették a nyugati kereszténységet.

 

A lengyel államalapítása a Visztula-folyó mentén ment végbe a X. században Mieszko (Piast dinasztia) fejedelem vezetésével. Felvették a római kereszténységet. I. (Vitéz) Boleszláv 1025 - ben királlyá koronáztatta magát.

 

2.2.2 Déli szláv államok:

 

A bolgár állam a VII.században létre jött első szláv államként.

 

I. Mihály (IX. sz.) felvette a görög keleti kereszténységet, amelyCirill és Metód tanító munkája révén szláv nyelvűvé vált (cirill abc). Simeon (893-927) alatt van a bolgár állam fénykora, akifelvette a cár (császár) címet, meghódította a Balkánt, gyengítetette Bizáncot, hatott a magyarok vándorlására is.

 

A horvát szlávok az Adriai-tenger és a Száva folyó között letelepedtek le. Sokáig az avarok alattvalói voltak (Baján avar vezér→ bán méltóságnév). Frankhatásra felvették a nyugati kereszténységet.

 

2.2.3 Keleti szláv államok:

 

Területük a Dnyeper – Volga – Don - folyók forrásvidéke, ahol a normann-varégok bonyolítják le a kereskedelmetà varég kereskedőtelepek jöttek létre, pl. Novgorod, Kijev az első keleti szláv államok központjai. Oleg (879-912) /Rurik dinasztia/ egyesíti a térséget.  Birodalma központja Kijev volt. Vlagyimir (980-1015) fejedelem a keleti egyházhoz csatlakozott szláv nyelvű liturgia (szertartás) alapján. Állama a Kijevi Rusz volt.

 

 

 

3. Az iszlám vallás kialakulása és tanításai:

 

3.1 Az iszlám vallás kialakulása az Arab-félszigeten kezdődött, melynek lakói nomád arabok (beduinok) voltak. Egymás ellen harcolnak a vízért, oázisokért, és az állat-állományért. A tömjénút mentén virágzó kereskedővárosok voltak, pl.: Mekka az ősi zarándokhely is, ahol a Fekete Követ (Kába) őrizték (meteorit darab), melynek a pogány arabok isteni erőt tulajdonítottak. Az iszlám kialakulása Mohamed (tevehaj-csár, majd kereskedő, kb. 570-632) fellépésével kezdődött. Látomásai hatására új tanokkal lépett fel:

 

-          Isten (Allah) Gábriel arkangyal útján nyilatkoztatta ki igazságait

 

-          Végítélet, egyetlen Isten (Allah) hatalma

 

-          Iszlám = teljes meghódolás, engedelmesség)

 

-          Egység gondolata

 

Tanításaiért 622-ben Mohamedet Mekkából Medinába kergették ez a hidzsra (kivonulás) a mohamedán időszámítás kezdete.

 

Mohamed a vallási tanaihoz zsidó, keresztény és keleti tanításokat is felhasznált.

 

 

 

3.2 Az iszlám vallás fő tanításai:

 

• Allah az isten, Mohamed a prófétája
• Napi öt ima Mekka irányába
• Alamizsnaosztás a szegényeknek
• Ramadán havában böjt: Napkeltétől Napnyugtáig
• Aki teheti, zarándokoljon el Mekkába

 

Az iszlámról:

 

Iszlám = monoteista vallás

 

Allah → a hívők egyetlen istene

 

Mohamed → az isten prófétája

 

Korán → az iszlám szent könyve

 

Kalifa → muzulmán pap (helyettes)

 

Muzulmán = muszlim → iszlám hívő

 

Vallási előírások → 5 alappillér + tilos disznóhúst enni (HALAL) és alkoholt inni + maximum 4 feleség

 

Dzsihad → szent háború (Korán előírása)

 

Mecset, dzsámi, minaret - épületek

 

 

 

Nem alakul ki bonyolult hittana, ezért a papságnak nincs kitüntetett szerepe

 

Pap = imám vezeti a közös imát

 

Az élet szinte minden megnyilvánulását szabályozza a vallás

 

Iszlám összeolvadt az államhatalommal

 

Mohamed utódai = kalifák = helyettes (vallási és állami vezetők)

 

3.3 Az iszlám terjedése:

 

A VII-VIII. századraaz arabok elfoglalták Afrikát, Hispániát (Cordoba), a Közel-Keletet (Damaszkusz), Mezopotámiát (Bagdad) és Indiáig eljutottak (kalifátusok) így kezükbe kerültek a kereskedelmi utak, ők vitték tovább a hellenisztikus műveltséget, Bizánc nekik köszönhetimeggyengülését. Tarik vezér 711-ben átkelt Gibraltári-szoroson Európába. Előretörésüket 732-ben Poitiers – nál a frankok (Martell Károly) és 740 Bizánciak állították meg (görögtűz).

 

Az arab kultúra: az Iszlám türelmes más kultúrákkal szemben. Arab fordítások születtek az ókori görög, római, zsidó és más keleti kultúrák alkotásaibólà az arab tudományok fellendültek: csillagászat, kémia (alkímia, elixír), matematika (algebra). Megőrzi az antik műveltséget és később közvetítette Európa felé. Kereskedők bejárták a világot, feljegyzéseket készítettek.

 

 

Oldal: A kora középkor
Törivázlat - © 2008 - 2023 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat