Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

Magyarország a II. világháború idején

 

A második bécsi döntés és következményei:

1939 szeptemberében, Lengyelország német megszállása idején Magyarország katonailag semleges maradt, de befogadta az országba a lengyel menekülteket. Magyarország továbbra is fő céljának a békés területi revíziót tartotta szem előtt. 1940-ben (a Molotov  - Ribbentrop - paktum értelmében) a Szovjetunió elfoglalta Romániától Besszarábiát és Bukovinát. Románia meggyengülésének hatására megfogalmazódott a magyar igény Erdély visszaszerzésére. De: Románia minden tárgyalást visszautasított à 1940 nyarán magyar katonai előkészületek kezdődtek a terület erőszakos visszafoglalására. à Németország és Olaszország 1941. augusztus 30-án kihirdette a második bécsi döntést, amely visszaadta Magyarországnak Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. 43014 km tért vissza 2185546 fővel, melyből 52 % volt magyar. (A megosztó döntés oka: a németek a magyarok és a románok szövetségét is meg kívánták tartani.) A döntés következményei:

-          Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez (Németország –Olaszország - Japán szövetsége).

-          Német kérések teljesítése (Pl.: Szálasi szabadlábra helyezése, Volksbund engedélyezése).

-          „Elveszett” Magyarország fegyveres semlegessége. à

-          Horthy javaslatára 1940 decemberében magyar-jugoszláv örökbarátsági egyezményt írtak alá. (Jugoszlávia a nyugati hatalmak szövetségese volt, a vele kötött szövetség az angolszász orientáció folytatását jelentette.)

De: 1941 tavaszán olasz-német cél Jugoszlávia (és Görögország) elfoglalása volt à Hitler kérte Horthyt csapatai átengedésére és felajánlotta a magyar katonai részvétel lehetőségét. Teleki miniszterelnök ellenezte a hadba lépést, mert az a nyugati orientáció teljes bukását jelentette, de Horthy felülbírálta a miniszterelnököt és átengedte a német csapatokat Magyarországon. Következményei:

-          1941. április 3-án Teleki öngyilkos lett.

-          Április 11-én Magyarország hadba lépett Jugoszlávia ellen. 11475 km tért vissza (Délvidék, Baranyai háromszög, Muraköz, Mura-vidék), 1025508 fővel.

-          Magyarország elvesztette a nyugati hatalmak bizalmát, és végleg a fasiszta oldalra sodródott.

A Szovjetunió elleni háború:

Teleki öngyilkossága után Horthy a német barát orientációt hirdető  Bárdossy Lászlót állította kormány élére (1941-42), aki 1941 júniusában – Németország Szovjetunió elleni támadása után – csatlakozni kívánt a háborúhoz. à kihasználta, hogy június 26-án ismeretlen repülők bombázták Munkács, Kassa és Rahó magyar városokat. Június 27-én a Bárdossy kormány parlamenti felhatalmazás nélkül hadat üzent a Szovjetuniónak. Július 1-én 45000 fős magyar haderő indult a keleti frontra, de a Dnyeszter-folyótól csak a gyorshadtest ment tovább. 1941 decemberében az USA hadba lépése után Magyarország hadat üzent Angliának és az USA-nak.

De: 1941 telén, a német hadsereg moszkvai kudarca után a magyar hadvezetés óvatosabb lett és az angolbarát körök hatására Horthy 1942 márciusában Bárdossy helyére Kállay Miklóst nevezte ki kormányfőnek. 1942 áprilisában – német kérésre – kiküldték a frontra a 2. magyar hadsereget 200 ezer katonával. Feladata: a sztálingrádi offenzívában a német hadsereg északi szárnyának fedezése volt a Don-folyó mentén, Voronyezs térségében. 1943 januárjában nagy erejű szovjet csapás hatására a hadsereg felbomlott és megsemmisült.

A háború bel és külpolitikai következményei:

A „Don-kanyarban” elszenvedett katasztrófa hatására Magyarország titkos tárgyalásokat kezdett Angliával a különbékéről, és 1943 őszére megállapodott az előzetes fegyverszüneti feltételekről. A magyar béketárgyalások a német hadvezetés tudtára jutottak, ezért 1944. március 19.-én megindították a „Margarete I.” fedőnevű támadást, amely Magyarország katonai megszállását jelentette.

A német megszállás következményei:

-          Kállayt menesztették, helyét Sztójay Döme foglalta el a kormány élén, de a tényleges hatalom a német birodalmi megbízott Veesenmayer kezében volt.

-          Betiltották az ellenzéki pártokat és újságokat.

-          Bevezették az 1941 októberében, a Bárdossy kormány idején elfogadott 3. zsidótörvényt: sárga csillag viselése, vagyon elkobzása, gettókba terelés, deportálások à 1944. május 15-től 450 ezer vidéki zsidót semmisítettek meg Auschwitzban.

-          A magyar gazdaságot a német háborús érdekek szolgálatába állították.

A „kiugrási kísérlet”:

A magyar kormányok háborús szerepvállalása és a német megszállás hatására értelmiségi és ellenzéki tiltakozások, mozgalmak kezdődtek, Pl.: szárszói értelmiségi találkozó 1943; Magyar Front 1944.

1944 augusztusában, Románia átállása után, Horthy menesztette Sztójayt és helyére Lakatos Géza vezérezredest állította. Feladata: a függetlenség visszaállítása és a háborúból való kilépés volt. à Kiugrási Iroda alakult ifj. Horthy Miklós vezetésével. 1944 augusztusában a szovjet hadsereg megkezdte Magyarország elfoglalását. Október elején nagy erejű offenzívát indított Észak-Erdélyben és a Tiszántúlon. à Horthy 1944. október 15-én kormányzói proklamációt tett közzé Magyarország háborúból való kilépésről, és a Szovjetunió melletti csatlakozásról. De: a rossz előkészítés és végrehajtás miatt a „kiugrási kísérlet” elbukott. Következménye:

-          Zűrzavar keletkezett, melyet kihasználva a németek a nyilasok kezébe adták a hatalmat.

-          Horthyt lemondatták, a vezetést Szálasi Ferenc vette át, mint „nemzetvezető”.

-           Totális tisztogatás kezdődött, Pl.: „zsidótlanítás”, általános mozgósítást rendeltek el, megkezdődött az ország gazdasági javainak elrablása.

A háború befejezése:

1944 decembere és 1945. február 13. között zajlott Budapest ostroma. Súlyos harcok dúltak a Dunántúlon 1945 márciusában a Balaton – Székesfehérvár vonal mentén (utolsó német offenzíva a II. világháborúban). De: a szovjet ellentámadás 1945. április 13-án kiszorította az utolsó németeket az országból.

 A háború mérlege: a német megszállást szovjet megszállás váltotta fel. Meghalt kb. 1,5 millió, fogságba esett kb. 1 millió ember. Elpusztult a nemzeti vagyon kb. 50 %. 800 ezer megszálló szovjet katona maradt az országban.

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 383
Tegnapi: 1 045
Heti: 5 298
Havi: 14 645
Össz.: 1 494 429

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Magyarország a II. világháború idején
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: őskor töri - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »