Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

A hunyadiak kora

 

Hatalmi küzdelmek Zsigmond halála után:

Luxemburgi Zsigmond halála (1437) új korszak nyitányát jelentette Magyarországon. A nagy tekintélyű király uralma népszerűtlen volt: békétlenkedtek a félreállított nagyurak, a háttérbe szorított köznemesség, az egyház pedig korábbi hatalmát akarta helyreállítani. A felgyülemlett feszültségek gyorsan kirobbantak, és másfél esztendő alatt semmissé tették Zsigmond életművét. Magyarországon a rendek vették át a hatalmat.

Zsigmond egyetlen lányát, Erzsébetet Habsburg Alberttel, Ausztria hercegével házasították össze. Albertet a bárók királlyá koronázták (1437–1439), de a választási feltételek igen súlyosak voltak. Az első Habsburg király ígéretet tett, hogy eltöröl minden Zsigmond által bevezetett “újítást és káros szokást”, azaz megszünteti az egyház adóztatását, ezen felül mindenben, beleértve a királyi jövedelmek felhasználását és az országos tisztségek betöltését is, csakis a királyi tanács hozzájárulásával fog dönteni. A köznemesség hangulata azonban a bárók ellen fordult, ezért a király országgyűlést hívott össze, ami a rendek teljes győzelmét hozta. Az országgyűlés által elfogadott törvények szerint az udvar fölötti ellenőrzés joga immár nemcsak a királyi tanácsot, hanem az országgyűlést is megillette. Megtiltották a királynak, hogy külföldiekre tisztségeket bízzon, vagy nekik birtokot adományozzon, kimondták továbbá, hogy a végek védelme a király kötelezettsége. Teljesen új törvény volt a nádorválasztás, melynek joga ezután az országgyűlést illette meg.

Albert váratlan halála után a magyar rendek I. (Jagelló) Ulászló lengyel királyt választották uralkodóvá (1440–1444). Ulászló megígérte, hogy feleségül veszi Albert özvegyét, aki az egyezkedés idején állapotos volt. Mivel Erzsébet fiúgyermeket szült, felrúgta a megállapodást, és a csecsemő Lászlót megkoronáztatta. Az ország megint két pártra szakadt. Két év elkeseredett harc után Erzsébet elismerte Ulászló királyságát, de fia trónigényéről nem mondott le. Erzsébet a megegyezés után pár nappal meghalt, a gyermek László király gyámjához, III. Frigyes bécsi udvarába került.

 

Hunyadi János török ellenes küzdelmei:

Hunyadi János első sikereit 1441-42-ben aratta Erdélyben, ahol a támadó török hadakra mért meg-semmisítő vereséget. E győzelmek méltán váltottak ki lelkesedést a keresztény világban, hiszen európai sereg még soha nem győzedelmeskedett ekkora túlerőben lévő oszmán had felett. Hunyadi sikereinek hatására megszületett a török elleni európai össze fogás gondolata, a lelkesedésnek azonban nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Hunyadi nem bírt várni, és a saját maga által szervezett sereggel 1443 nyarán megindult a Balkán felé. A hadjárat célpontja Drinápoly, az európai török erők központja volt. A 35 ezer főből álló keresztény had kikerülte a szerbiai török várakat, és meg sem állt Niš váráig, amit gyorsan elfoglalt. Ezután a ruméliai beglerbég 20-30 ezer főnyi seregére mértek megsemmisítő vereséget, majd akadálytalanul nyomultak előre Szófiáig. Időközben azonban a szultáni seregek is megérkeztek Európába, és eltorlaszolták a Balkán-hegység hágóit. Ezért a keresztesek Szófia térségébe vonultak vissza, ahol Hunyadi két csatában is fényes győzelmet aratott a törökök felett.

Az egyetemes hadtörténetben is szinte egyedülálló, hogy egy hadsereg a túlerőben lévő ellenség területén mintegy kétezer kilométert tegyen meg oda-vissza, miközben egyetlenegy csatát sem veszít. Másfelől azonban azt is látni kell, hogy Hunyadi serege egyetlen nagyobb török erősséget sem foglalt vissza és a szultáni hadakat sem sikerült csatára kényszerítenie. Bár a hosszú hadjárat során a Porta érzékeny veszteségeket szenvedett, de kimeríthetetlen erőtartalékokkal rendelkezett. Hunyadi hihetetlen teljesítménye tehát nem tudta megváltoztatni a balkáni térség erőviszonyait.

Eközben a szultán békeajánlatot tett Ulászlónak, és 1444 nyarán megkötötték a drinápolyi békét. A tíz évre szóló békeszerződés tárgyalásainak idején, Magyarországon és Európában tovább folytak a háborús előkészületek. A pápa követe úgy vélte, a hitetlen törököknek tett eskü érvénytelen, ezért fölösleges is betartani.

A béke megkötése után alig három hónappal, 1444 szeptemberében a magyar hadsereg ismét átlépte az országhatárt. Az útirány ezúttal más volt, mint az előző évben. Mivel Hunyadinak mielőbb egyesülnie kellett a Boszporuszt és a Dardanellákat elzáró hajóhaddal, ezért gyorsan nyomult előre a Fekete-tenger irányába, ám a velencei-bizánci flotta nem tudta megakadályozni az ázsiai török erők európai átkelését. Ez már előre vetítette a hadjárat kimenetelét, a támadó magyar-havasalföldi sereg mindössze 18 ezer főt számlált, így az egyesült török erőkkel szemben semmi esélye sem lehetett. Hunyadi azonban nem tudhatta, hogy számolnia kell a szultáni sereggel is. A legalább kétszeres túlerőben lévő török seregek Várnánál a magyarok hátába kerülve elvágták a visszavonulás útját. Az 1444 novemberében vívott várnai csatában a törökök győztek, elesett Ulászló király, a pápai legátus, több magyar főpap és főúr.

 

Hunyadi kormányzósága (1446-52):

A király nélkül maradt ország összeomlott. Az 1445-ös országgyűlés V. (Utószülött) Lászlót (1445–1452–1458) ismerte el királynak, a kormányzást pedig az ország tanácsra és az abból kirendelt hét főkapitányra bízta.

V. László királlyá választásával a belpolitikai válság nem oldódott meg. A király ötesztendős volt, ráadásul III. Frigyes császár sem őt, sem a koronát nem volt hajlandó kiadni az országnak. A Szent Korona nevében kormányzó ország tanács és a hét főkapitány a saját hatalmát építgette. Bonyolította a helyzetet, hogy a Délvidéket Cillei Ulrik tartotta a kezében. Az ország bárói elvben elfogadták V. László királyságát, a gyakorlatban azonban kisemmizték őt a hatalomból.

Az 1446-os országgyűlés a király kiskorúsága idejére Hunyadit az ország kormányzójává választotta. A hírneves hadvezér a belpolitikában nem bizonyult sikeresnek: az ország egységét nem sikerült helyreállítania. Új hatalma birtokában Hunyadi ismét a török ellen összpontosította erőit. A főkapitány újfent nem tudta kivárni az európai összefogás létrejöttét, és 1448-ban megint megkísérelte ütközetre kényszeríteni a szultánt. Az egyesült magyar-havasalföldi sereg a szerbiai Rigómezőnél – az 1389-es csata színhelyén – a szultán által személyesen vezetett török hadaktól ismét vereséget szenvedett.

Hunyadi támadó kísérletei kudarcba fulladtak, a hosszú hadjárat részleges sikereit két súlyos vereség követte. A törökök erőfölényét egyszerűen nem lehetett kiegyenlíteni. Hunyadi is kénytelen volt beismerni, hogy erőit a határok védelmére kell fordítania.

 1452-ben Frigyes kiadta az országnak V. Lászlót, Hunyadi pedig lemondott a kormányzóságról, de ezután is országos főkapitány maradt. Továbbra is ő rendelkezett az ország haderejével és a királyi jövedelmekkel. A többnyire Bécsben tartózkodó László teljesen Cillei Ulrik befolyása alatt állt.

 

A nándorfehérvári diadal (1456):

1453-ban a törökök bevették Konstantinápolyt, ezután a török hadsereg európai és ázsiai erőinek egyesítése akadálytalanná vált. 1456-ban a szultán mintegy 80 ezer katonájával Magyarország déli kapuja, Nándorfehérvár (ma Belgrád) ellen indult. A nemzetközi segítség legkézzelfoghatóbb jele annyi volt, hogy III. Callixtus pápa körlevelében elrendelte: délben harangszó emlékeztesse a híveket, hogy imádkozzanak Magyarországért – a déli harangszó tehát nem a nándorfehérvári diadal emlékére szól. A Szentatya ezen kívül Magyarországra küldte Kapisztrán János ferences szerzetest, aki a keresztes hadak szervezésére kapott megbízatást.

Nándorfehérvár várát Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védte 7 ezer katonával. A védők viszonylag magas száma miatt az oszmánok a vár kiéheztetését választották, a Dunán török hadihajók vágták el az utánpótlást. Mire Hunyadi tízezer főnyi felmentő serege megérkezett, már folyt a falak lövetése. Hunyadiegy vízi csatában áttörte a török hajózárat, és a Száva túloldalán ütött tábort, ezzel a vár utánpótlása ismét biztosítva volt. Ezután már a törököknek is sürgősebbé vált az ostrom. Egyetlen török rohamra került sor, e közelharc során rántotta magával a mélybe Dugovics Titusz az egyik török zászlótartót. Hajnalban megérkezett a Kapisztrán által vezetett mintegy húszezer keresztes is, velük együtt sikerült visszaszorítani a támadókat. A nagy lelkesedés után a keresztesek – Hunyadi akarata ellenére – megtámadták a török tábort. Némi szerencsével sikerült megkaparintaniuk és megfordítaniuk a török ágyúkat, és nagy vérengzést rendeztek az ellenség soraiban. Az oszmán hadak az éj leple alatt elmenekültek a vár alól. A törökök üldözésének tervét meghiúsította Hunyadi halála: a törökverő a seregben dúló pestisjárvány áldozata lett. (Követte őt Kapisztrán is.) A nándorfehérvári diadal mintegy hetven évre megállította a török magyarországi terjeszkedését.

Hunyadi támadó hadjáratai két tanulsággal szolgáltak. Egyrészt bebizonyították, hogy nyílt, mezei ütközetben lehetetlen legyőzni a török hadakat. Másrészt az is nyilvánvalóvá vált, hogy az európai összefogás létrehozása csupán vágyálom. E tanulságok levonása azonban már utódaira maradt.

 

Mátyás útja a hatalomig:

Hunyadi János halála után (1456) a Hunyadi-család irányítását László vette át. A király kegyeltje, Cillei Ulrik ekkor látta elérkezettnek az időt, hogy véget vessen a Hunyadi-család hatalmának, ám Cilleit a Hunyadi-hívek Nándorfehérváron meggyilkolták. László király ígéretet tett, hogy nagybátyja haláláért nem áll bosszút, később azonban a Hunyadi-testvéreket elfogták, Lászlót összeesküvés vádjával kivégezték, Mátyást pedig az uralkodó fogolyként Prágába vitte. A feldühödött Hunyadi-párt már a fegyveres leszámolásra készült, amikor V. László váratlanul elhunyt, ezzel a cseh és a magyar trón is megüresedett.

Mivel V. Lászlónak nem volt gyermeke, ezért megnyílt az út a szabad királyválasztás előtt. Szilágyi Erzsébet megegyezett Garai nádorral, melynek értelmében a Mátyás királyságát elismerő Garai Lászlónak büntetlenséget ígértek Hunyadi László haláláért, és a megbékélés jegyében Garai Anna kezét Mátyásnak ígérték. A tárgyaláson abban is megállapodtak, hogy az ifjú király mellett Szilágyi Mihály öt évig kormányzóként működik majd. Mátyás azonban még mindig Prágában volt, ahol Pobjebrád György cseh kormányzó “vendégszeretetét” élvezte. Vitéz János megegyezett Pobjebráddal, hogy szabadon engedi Mátyást, ennek fejében Mátyás feleségül veszi majd a cseh kormányzó lányát, Pobjebrád Katalint. Mátyás királyságának már nem volt komoly ellenzője, ennek feltételeképpen viszont két mennyasszonyt is szereztek neki.

A királyválasztó rákosi országgyűlést 1458 januárjában tartották, ahol Szilágyi 15 ezer fegyveressel adott nyomatékot a főurak akaratának. A köznemesség – a hagyomány szerint a Duna jegén állva – nagy lelkesedéssel kiáltotta királlyá Mátyást, aki még ekkor is Prágában tartózkodott. Egy hónap múlva Mátyás hazaérkezett, megkoronázni azonban nem tudták, mert a korona még mindig III. Frigyesnél volt.

 

Mátyás (1558-90) központosító törekvései:

Mit vártak a kortársak a 15 éves uralkodótól? Mindenki mást és mást. A főurak azt remélték, hogy a király engedelmes végrehajtója lesz akaratuknak, a köznemesség a főúri csoportok megfékezésére számított. A pápa abban bizakodott, hogy Mátyás folytatni fogja apja törökellenes harcait. Hamarosan azonban mindenkinek csalódnia kellett: az ifjú királynak önálló elképzelései voltak Magyarország kormányzásáról.

Mátyás erős kézzel látott hozzá hatalma megszilárdításához. Nem vette feleségül a politikai alku során neki szánt Garai Annát, Garai Lászlót pedig eltávolította nádori tisztségéből. Nagybátyját, Szilágyi Mihályt a déli végekre küldte harcolni a török ellen, majd kormányzóságáról is lemondatta. Ezután a hatalomból kisemmizett Garai - Újlaki liga III. Frigyest választotta királlyá, de Mátyás visszaverte a német támadásokat. Végül tárgyalóasztal mellett simították el az ellentéteket. A megállapodás értelmében a Szent Korona visszakerült Magyarországra, de Frigyes megtarthatta a magyar királyi címet. Mátyás ígéretet tett arra is, hogy ha törvényes örökös nélkül hal meg, akkor a magyar trónt a Habsburgok öröklik (bécsújhelyi szerződés). 1464-ben Mátyást a Szent Koronával királlyá koronázták, ez végleg törvényesítette hatalmát.

Mátyás az államélet minden területén a központosított, csak tőle függő hivatalnokszervezet létrehozását tűzte ki célul. Uralkodása alatt minden fontos tisztség betöltése csak az ő akaratától függött, tisztségviselői főként a Hunyadi-család familiárisai közül és a polgárság soraiból kerültek ki, akiktől az uralkodó a feltétlen hűség mellett a szakértelmet is elvárta. Az átszervezett királyi kancellária élére egyik legmegbízhatóbb emberét, Vitéz Jánost ültette.

Mátyásnak nagyra törő külpolitikai céljai voltak, ennek megvalósításához szüksége volt egy olyan állandó zsoldosseregre, amellyel függetleníteni tudta magát a bárói bandériumoktól. A hadsereg állandó létszáma 8-10 ezer fő lehetett, a zsoldosok egy részét csak a nagyobb háborúk idején fogadták fel, ekkor a sereg 15-20 ezer főre is emelkedhetett, ami európai mércével is igen jelentősnek mondható. A sereg magvát a meghódolt felvidéki husziták alkották, a zsoldosok többsége pedig cseh, lengyel, német származású volt. Mátyás hadseregét az utókor fekete seregnek nevezte el.

A központosított államigazgatás és a zsoldos hadsereg igen sok pénzbe került. Mátyás a török veszélyre hivatkozva rendszeressé tette a Zsigmond óta ismert rendkívüli hadiadó szedését. Voltak olyan évek, amikor ezt többször is beszedték, évi értéke egy aranyforint volt, kb. egy hízott disznó ára. Ezek mellett természetesen további fontos jövedelemforrások maradtak a királyi regálék, a szabad királyi városok adója, a külkereskedelmi vámok stb. Mátyás bevételei e korban igen tekintélyesnek számítottak, kb. évi 500–750 ezer forint között mozogtak. Ennek felét-harmadát a jobbágyok által fizetett központi adók tették ki. Ez a jövedelem megközelítette a francia vagy a spanyol király bevételeit!

Mátyás uralma nem volt népszerű, hiszen uralkodása alatt mind a bárók, mind a köznemesek kiszorultak a hatalomból, a parasztság pedig a királyi adókat nyögte. Az azelőtt ismeretlen jobbágyokat terhelő tetemes királyi adók sértették a földesúri érdekeket. A hatalomból kiszorítottak, később még Mátyás hívei közül is számosan szembefordultak a király központosító szándékaival. De szemére vetették azt is, hogy elhanyagolja a török elleni védekezést és erőit nyugat felé fordítja. A Csehország elleni hadjárat volt az utolsó csepp a pohárban. A mozgalom élére Vitéz János esztergomi érsek és Janus Pannonius pécsi püspök állt, az összeesküvők a lengyel uralkodó kisebbik fiát, Kázmér herceget léptették fel Mátyással szemben. A szervezkedés azonban hamar kudarcba fulladt, Janus Pannoniusnak menekülni kellett, Vitéz Jánost pedig haláláig “házi őrizetben” tartották. Az összeesküvés kívánt céljának éppen ellenkezőjét érte el. Mátyás gyanakvása fokozódott, az udvarban egyre több külföldi hivatalnok jelent meg, a törvények felett álló király pedig továbbra is saját elképzelései szerint kormányozta az országot.

Mátyás uralkodása volt az utolsó korszak a középkori magyar történelemben, amikor egy különleges képességekkel rendelkező uralkodó “nagyhatalommá” tette a magyar királyságot. Mátyás központosító törekvéseinek azonban nem voltak meg a gazdasági és társadalmi feltételei, hiányzott az erős polgárság, amely adóival támogathatta volna a centralizációt. Mátyás uralmát személyes tekintélye és tehetsége tartotta fenn, ezért lehetett, hogy halálával alkotásai napok alatt veszendőbe mentek. Az igazságos Mátyás király képét népmeséink őrizték meg. A maga korában zsarnoknak tartott király uralma Mohács után, a török elnyomás alatt élő nemzedékek emlékezetében szépült meg, az “elnyomás kora” a béke és az igazságosság aranykorává magasztosult – talán nem érdemtelenül.

Pobjebrád Katalin halála után Mátyás a nápolyi király lányát, Aragóniai Beatrixot vette feleségül, de mindkét házassága gyermektelen maradt. Házasságon kívül viszont született egy fia, Corvin János, akit trónja örökösének szánt.

 

Mátyás külpolitikája:

Mátyás hatalomra jutásakor sokan abban reménykedtek, hogy az ifjabb Hunyadi folytatja apja török-ellenes politikáját. Mátyás e téren is csalódást okozott sokaknak: nem vállalkozott nagyobb támadó hadműveletre a török ellen, de mindig készen állt egy kisebb ellencsapásra (Pl.: 1463 Jajca és 1476 Szabács elfoglalása). Felismerte az erőviszonyok aránytalanságát, és belátta, hogy nincs értelme tovább erőltetni a kudarcra ítélt balkáni offenzívákat. Kijelentette, hogy mindaddig békés egymás mellett élésre törekszik a Portával, amíg európai méretű katonai és pénzügyi támogatást nem kap, az ígéretekre pedig nem hagyatkozik.

A Csehország elleni háborúk sorozatát az indította el, hogy a pápa eretneknek nyilvánította a huszitizmus kelyhes irányzatát, és trónbitorlónak nevezte I. (Pobjebrád) György cseh királyt. Mátyás sietve ajánlkozott egy keresztes háború vezetésére volt apósa ellen. Morvaország katolikus rendjei és Szilézia tehetős német városai cseh királlyá választották Mátyást, ám a cseh országgyűlés IV. Kázmér lengyel király fiát, Ulászlót (a későbbi magyar királyt) ismerte el uralkodójának. A hosszan tartó háborúskodást fegyverszünet zárta le, ennek értelmében mind Mátyás, mind Ulászló megtartotta cseh királyi címét és az addig birtokolt területeket. A cseh háborúk során Mátyás csak részleges sikereket könyvelhetett el, cseh királyi címe mindvégig ingatag maradt.

1477-ben III. Frigyes császár nem Mátyást, hanem Ulászlót iktatta be a cseh választófejedelmi méltóságba, ezzel elérkezett a nyílt leszámolás ideje. Az Ausztria ellen viselt háborúk hat esztendeje alatt (1482–1487) Mátyás sorra elfoglalta Alsó-Ausztria várait, 1485-ben Bécs is behódolt a magyar királynak, aki ide tette át székhelyét. A látványos hadi sikerek ellenére a magyar uralom éppoly bizonytalan volt e területen, mint Csehországban. A legnagyobb csapást az jelentette Mátyás számára, amikor a birodalmi gyűlés III. Frigyes fiát, Miksa főherceget választotta római királlyá, vagyis császár-utóddá. Ezzel Mátyás egyik legnagyobb álma foszlott szerte. A cseh és osztrák háborúk oka ugyanis az volt, hogy Mátyás cseh király akart lenni, azaz birodalmi választófejedelem; így kívánt közelebb kerülni a császári trónhoz.

 

A Mátyás kori kultúra:

Mátyás igazi humanista, reneszánsz ember volt: rendkívül művelt, 12 nyelven beszélt folyékonyan. Műveltségét Vitéz Jánosnak, nevelőjének köszönhette, aki a humanista, olasz műveltség első képviselője volt. Mátyás uralkodása idején vált budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központjává. Második felesége, Beatrix (nápolyi származású volt), innen eredt az olasz kapcsolat és kötődés az újítás iránt – neveltetése mellett. Udvarában irodalmi- és táncesteket egyaránt tartottak. Az írnokok és művészek egymásnak adták át műveltségüket, tudásukat.

 

1476 után fogott hozzá a visegrádi palota helyreállításához, melynek során vidéki rezidenciájává alakította át. A munka mintegy 10 évig tarthatott. A régi épületeket teljesen felújították. Új szárnyat csak az utcai fronton emeltek. Kicserélték a nyíláskereteket, kandallókat, födémeket, díszkutakat, loggiákat, erkélyeket. Az építkezést a budai udvarbírók irányításával, egy helyi, későgótikus építőműhely végezte, de néhány részfeladatra reneszánsz stílusban dolgozó olasz mesterek is kaptak megbízást.

 

Mátyás a harmadik legnagyobb könyvtárral rendelkezett, mely otthont adott a korvináknak - több mint 5000 kötetet tartalmazott (mára sajnos csupán 10%-uk maradt fent, melyek egy része a Széchenyi Könyvtárban található, többsége Törökországban és New Yorkban) -, és a kódexek darabonkénti értéke meghaladta az 1000 aranyat.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 65
Tegnapi: 314
Heti: 1 122
Havi: 5 174
Össz.: 1 385 213

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A hunyadiak kora (Hosszú)
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: horthy rendszer - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »