Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

A német egység kialakulása

 

Ausztria vagy Poroszország:

Az egykori Német-Római Birodalom széttagoltságát megpecsételte a vestfáliai béke. (1648) Az 1815-ben létrejött német szövetség 35 állam és 4 szabad város laza szervezete volt. A csekély jogkörrel bíró birodalmi gyűlésben az osztrák császár elnökölt. 1849 végén a 19 éves Ferenc József, ha formálisan is 65 millió embert kormányzott.

A nagynémet egység megőrizte volna középkor (nemzetek fölötti egyetemesség) bizonyos elemeit. A német szövetség második legerősebb állama a Hohenzollernek Poroszországa, Ausztria egyre veszélyesebb vetélytársa lett. (kisnémet egység) A német egység végül Poroszország vezetésével, nemzetállamként valósult meg.

Magyarország egy harmadik változatban volt érdekelt: abban, hogy Ausztria feloldódjék egy erős alkotmányos Németországban. Ez MO. Függetlenségét jelentette volna.

Poroszország modernizálása:

Poroszországban a jobbágyfelszabadítás érintetlenül hagyta a nagybirtokot. (A magyar jobbágyfelszabadítástól eltérően a porosz parasztok az úrbéres földek egy részének átadásával váltották meg magukat) A nagybirtok a mezőgazdaság modernizálásának élére állt. A kisparaszti gazdaságok közül sok tönkrement, s a volt gazdák, mint munkaerő a gyorsan terjeszkedő nagyipar rendelkezésére álltak.

1845-1861 között a gőzgépek száma hatszorosára, az ipari termelés egy évtized alatt a kétszeresére emelkedett.

Rohamosan bővült a vasúthálózat. Berlint és Hamburgot valamennyi német nagyvárossal vasút kötötte össze, és Hamburg lett a kontinens legnagyobb kikötője. Ezzel megvalósult Németország gazdasági egysége.

Poroszországban fönnmaradt az alkotmányos monarchia, szemben az abszolutisztikusan kormányzott Ausztriával. 1862. szeptemberében a porosz király Otto von Bismarckot a porosz junkerek (földbirtokosok) tehetséges vezérét nevezte ki miniszterelnökké, aki korábban Szentpéterváron majd Párizsban volt követ.

Bismarck parlamenti felhatalmazás nélkül végrehajtotta a hadsereg fejlesztését. A nemesi származású tisztek vezette hadsereg független volt a parlamenttől. Bevezették az általános védkötelezettséget, és a legmodernebb technikát.

Háborúk a német egységért:

Az előjáték a schleswig-holsteini háború volt. A két német hercegség perszonálunióban volt a dán királysággal. 1863-ban a dán király Dániához csatolta őket. Bismarck azt hirdette, hogy német területet elidegeníteni nem szabad. Ausztria Poroszország mellett 1864-ben beavatkozott a konfliktusba. Dánia gyors vereséget szenvedett, s a hercegséget a két győztes felosztotta.

Bismarck ekkor már nyíltan vallotta, hogy a porosz vezetésű német egység feltétele Ausztria háborús veresége. Az Ausztria elleni háborút Bismarck gondosan előkészítette. Oroszország hálás volt a lengyel fölkelőkkel szemben 1863-ban kapott porosz támogatásért. III. Napóleont pedig sikerült meggyőzni arról, hogy csak az észak-német területeket akarja egyesíteni. A Rajna mentén pedig területi engedményeket helyezett kilátásba.

A német államok többsége azonban Poroszország ellen foglalt állást. Poroszország erre a német szövetséget föloszlottnak nyilvánította. Különösen olasz szövetségesének gyors veresége után egész Európa a kancellár bukását várta.

Az 1866-ban kitört háborúban a porosz hadsereg napok alatt legyőzte Ausztria német szövetségeseit, majd három irányból betört Csehországba, és Königgratznél a Benedek Lajos vezette osztrák főerők egyetlen nap vereséget szenvedtek. Bismarck enyhe feltételeket szabott a legyőzöttnek. Olaszország megkapta Velencét, s Poroszország létrehozta az Északnémet Szövetséget.

A francia-német vetélkedésnek köszönhetően nyerte el függetlenségét Luxenburg. A nagyhercegség egyike volt azoknak a területeknek, amelyekkel Bismarck III. Napóleont kecsegtette. Amikor azonban Franciaország 90 millió frankkal kártalanította Hollandiát, a porosz csapatok (1867) Luxemburgot megszállták. Ennek a háborúnak a londoni konferencia vetett véget, mely során elismerték Luxemburg függetlenségét.

A délnémet államok bekebelezéséhez Franciaországon át vezetett az út. III. Napóleon az 1870 nyarán kirobbant porosz-francia háborúban gyors vereséget szenvedett. Amikor a Sedannal bekerített francia csapatok kapituláltak (szept. 2.), III. Napóleon is fogságba esett. Párizsban kikiáltották a 3.  köztársaságot.

Az egyesült német katonai erők körülzárták Párizst. A cél már nem Németország egysége, hanem Elzász-Lotaringia elszakítása, és nagy összegű hadisarc kicsikarása volt. 1871. január 18-án az egybegyűlt német fejedelmek a versaillesi kastély tükörtermében kikiálltották a német császárságot. Új nagyhatalom született.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 31
Tegnapi: 314
Heti: 1 088
Havi: 5 140
Össz.: 1 385 179

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A német egység kialakulása
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: horthy rendszer - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »