A tatárjárás és az ország újjáépítésa IV. Béla uralkodása idején

(érettségi témakör)

 

IV. Béla tatárjárás előtti politikája:

-                     IV. Béla (1235-70) célja a királyi hatalom tekintélyének visszaállítása volt:

• az ellenszegülő főurakkal leszámolt
• újravizsgálta abirtokadományozástt, és indokolt esetben birtokelkobzásokat folytatott
• 1235-ben Julianus barátot (domonkos szerzetes) a Magna Hungáriában lévő magyarok felkutatására küldte
• 1240-ben befogadta az országba a kunokat (katonai segítségként a tatár (mongol) támadás ellen).

De: a kunok nomád életmódja miatt ellentétek alakultak ki, ezért kiűzték őket.

 

A Tatárjárás (1241márc. - 1242márc.):

-                     1241 márciusában Batu kán serege 2 irányból támadta meg az országot:

• 1241. április 11-12-én a muhi csatában a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett, ezért
  
• IV. Béla Dalmáciába menekült (Trau).

-                 A mongolok megszállták az egész országot:

• óriási pusztítást végeztek (a lakosság 25-30%-a meghalt).
• kiépítették saját adó és irányító rendszerüket.

De: 1242 tavaszán váratlanul kivonultak az országból.

 

IV. Béla tatárjárás utáni politikája: a „második honalapítás”:

-                     A tatárjárás után a király hozzáfogott az ország modernizálásához. Intézkedései:

• az ország védelmének növelése:
  • kővárakat építtetett (Visegrád, Buda),
  • a birtokadományokat páncélos lovas haderő kiállításához kötötte
  • kunok-jászok befogadása és letelepítése (Kunság, Jászság),
• az elnéptelenedett területek újranépesítése:
  • betelepítések (hospesek nyugat felől), megindult a:
  • belső vándorlás (migráció)
• tudatos várospolitika:
  • városalapítások kiváltságokkal (cserébe kőfalak),
  • városi önkormányzati jogok megadása (fehérvári jog).

-                     1267-ben megújította az Aranybullát:

• megerősíti a serviensek jogait,
• a serviens megszólítás helyett már nemesi megszólítást használ (ettől kezdve a nagybirtokosok neve báró lett).

Az egységes jobbágyság létrejötte:

-                     A XIII. századra a volt rabszolgák és közrendű szabadok egységesedtek, földművelő paraszti csoporttá váltak.

-                     A nyugati hospesek legfontosabb kiváltsága a szabad költözési jog volt, ezt tekinti mintának mindenki.

-                     A 2 réteg összeolvadásából, egységesüléséből jött létre a jogilag egységes, szabad költözésű jobbágyság a XIII. század végén.

 

A tartományúri hatalom kiépülése az utolsó Árpád házi királyok idején:

-           Az utolsó Árpád házi királyok

V. István (1270-72),

IV. (Kun) László (1272-1290),

III. András (1290-1301)

uralkodása idején az ország anarchiába süllyedt. Oka:

-                     Megnőtt a bárók hatalma:

• váraikba zárkózva egész tartományok felett uralkodtak (kiskirályok)
• udvartartást vezettek,
• pénzt verettek,
• okleveleket adtak ki,
• háborúztak egymás és a király ellen.

Hatalmuk fenntartását a familiaritás rendszere biztosította.

A familiaritás a hűbéri rendszer magyar formája, melynek központjában a katonai szolgálat fejében való védelem állt, ezért nem érintette a nemesi birtokot.

-                     1301 III. András halálával férfiágon kihalttá nyilvánították az Árpád-házat.

 

Oldal: A tatárjárás és az ország újjáépítésa IV. Béla uralkodása idején (érettségi témakör)
Törivázlat - © 2008 - 2022 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat