"Törivázlat"

Történelem vázlatok - érettségi információk - segédanyagok a felkészüléshez, tanuláshoz - források, adatbázisok, folyóiratok, érdekességek és filmajánlások

Magyarország újranépesítése a 18. században

 

Magyarország helyzete a 18. század elején:

- A török ellen vívott felszabadító háború és a Rákóczi szabadságharc küzdelmei megviselték az országot:

  • a hódoltsági terület romokban hevert,
  • az ország nagy területe elnéptelenedett,
  • a lakosság számaránya visszaesett (15. század végi állapot: 3,4-4 millió fő körül)

- Az emberveszteség okai:

  • háborús áldozatok
  • éhínség („kis jégkorszak”)
  • fertőzések (a 18. században zajló pestis, kolera, stb.)

Ezért az elpusztult országrészek újranépesítésére volt szükség.

 

Az újranépesítés formái:

Szervezett betelepítés (főként svábok=katolikus németek):

  • a Habsburg kormányzat szervezett betelepítési politikába kezdett, melyet
  • a nagybirtokosok is segítették (kedvezményeket, kiváltságokat helyeztek kilátásba),
  • céljuk: az adózó réteg növelése, katolikus hit terjesztése.

- Szervezés nélküli önkéntes bevándorlás (románok, szerbek, ruszinok, szlovákok, lengyelek, stb.):

  • jobb élet reményében: 
    • szabad földek
    • kedvezmények
    • védelem

Belső vándorlás (migráció, főként a magyarok vettek részt benne):

  • főként déli irányba vándoroltakvisszatértek korábbi lakóhelyükre
    • Alföld
    • Dunántúl

Természetes szaporodás (jobb életkörülmények, béke).

 

Az újranépesítés következményi:

A Magyar Királyság etnikai összetétele teljesen átalakult:

  • a magyarok aránya a 15. században 80% körül volt a Kárpát-medencében
  • a 18. sz. végére már csak 40% körüli a magyarság aránya (főként az ország középső területein éltek).

Soknemzetiségű állam lettünk.

- Kevert nemzetiségű területek, és ún. etnikai szigetek alakultak ki a nemzetiségi területek határainál. 

 

A magyarországi nemzetiségek:

Szlovákok („tótok”):

  • a Felvidék északi részein és
  • az Alföld déli részein (pl.: Békés megye) telepedtek le

Románok („oláhok”):

  • Erdélyben
  • a Partiumban
  • Szászföldön
  • és dél-kelet Magyarországon éltek.

Szerbek („rácok”):

  •  a déli határőrterületeken
  • és a Duna mentén éltek.

Horvátok:

  •  a Délvidéken
  • és a horvát-dalmát területeken laktak.

Szlovének (vendek):

  • a délnyugati területeken éltek.

Ruszinok (kárpátukránok):

  • Kárpátalján éltek (észak-keleti országrész).

Németek:

  • városi német polgárok, evangélikus szászok:
    •  a Szepességben
    •  Erdélyben éltek.
  • katolikus sváb parasztok:
    • az elnéptelenedett országrészekbe telepítették őket,
    • főként mezőgazdasági munkát végeztek.

 

- Más népek, pl. cigányok és zsidók

  • elszórtan éltek,
  • egy részük még vándorló életmódot folytatott.

 

A nemzetiségek helyzete:

A magyar területeken élő nemzetiségek ún. „csonka társadalmak”, mert:

  • nincs nemességük,
  • a vezető szerepet a papság és a polgárság képviseli, ezért
  • a nemzetiségek életében az egyházé a fontos szerep:
    • a katolikus szlovákok főleg jobbágyok és kispolgárok (mesterek),
    • a ruszinok többségükben jobbágyok, a görög keleti papság vezette őket,
    • a románok állattartással foglalkoztak, görög katolikus papság vezette őket,
    • a szerbek a Haditanács vezetése alatt álltak, jobbágyok és kereskedők, a szerb ortodox egyház vezette őket,

A nemzetiségek egy tömbben, főként az ország határai mentén telepedtek le (a németeket kivéve, akik szórtan).

- Elhelyezkedésük későbbi következménye: az I. világháború után az "anyaországok"-hoz csatlakoztak, pl.: románok és szerbek.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1 765
Tegnapi: 2 906
Heti: 1 765
Havi: 42 814
Össz.: 4 218 031

Látogatottság növelés
Oldal: Magyarország újranépesítése a 18. században
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »