Az ipari forradalom kibontakozása és következményei

(vázlat)

 

1. Az ipari forradalom előzményei:

Az ipari forradalom 1780 körül Angliában bontakozott ki.

Okai:

- Kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltja fel

- A termelés eszközei a gépek lettek

- A gőz a legfontosabb energiaforrás, a vas és a szén a legfontosabb alapanyagok

- Létrejöttek a gyárak: fő cél a profit maximalizálása

- Modern közlekedés: vasút, gőzhajó, makadám út

- Szabványosítás (egységes méretek) és gépgyártás: gépeken gyártani a gépeket

- A szállítás forradalma

- A vasút és a fejlettség kapcsolata

 

2. Ipari találmányok:

 

-         fonógép - Hargraeves („fonó Jenny”), 1764

-         szövőgép – Cartwright, 1784

-         gőzgép - James Watt, 1769

-         gőzhajó - Fulton, 1807

-         gőzmozdony - Stephenson, 1825 → vasút

-         vaseszterga - Maudslay, 1810

-         vezetékes távíró - Morse, 1837

-         makadámút - Mc Adam, 1801

-        szabványosítás  (egységes mértékrendszer)

 

3. Az ipari forradalom gazdasági következményei:

 

-         a gazdaságban az ipar vált a vezető ágazattá, túlsúlyba került a nehézipar (bányászat, kohászat, gépgyártás),

-         a költséges beruházások miatt nőtt a tőkeigény, ezért új vállalatformák alakultak (pl. részvénytársaság),

-         termékbővülés és specializálódás ment végbe,

-         bővült a piac, sokszorozódott a kereskedelem,

-         a mezőgazdaságban is megjelentek a gépek.

 

4. Az ipari forradalom hatása a társadalomra:

 

-         demográfiai robbanás ment végbe,

-         a falusi lakosság a városokba vándorolt → migráció (elvándorlás),

-         nőtt a városi népesség száma → urbanizáció (városiasodás),

-         a városi lakosság elkülönülten élt → szegregáció (elkülönülés),

-         átalakult a társadalom → tőkés,- és munkásosztály kialakulása,

-         a közlekedés gyorsulásával megnőtt a mobilitás (mozgékonyság),

-         kialakult a munkásmozgalom.

 

5. A munkásmozgalom kialakulásának okai:

 

-          nehéz munkakörülmények,

-          hosszú munkaidő,

-          női és gyermekmunka alkalmazása,

-          alacsony bérek,

-          gyakori balesetek,

-          rossz életkörülmények (lakás, táplálkozás, stb.),

-          tömeges nyomor,

-          bűnözés,

-          reményvesztettség, stb.

 

6. A munkásmozgalom formái:

 

-          géprombolás (luddizmus),

-          szakmánként szerveződő segélyszervezetek,

-          szakszervezetek,

-          sztrájk (munkabeszüntetés), bojkott, szabotázs

-          politikai érdekérvényesítés: chartizmus → petíció (charta)

          munkásvédelmi törvények elfogadtatására.

Hatása  → a gyáritörvények javítottak a munkások helyzetén.

 

-          Szocialista eszmék megjelenése:

         1.   Utópista szocialisták: az ideális társadalmat akartak  létrehozni  

          (pl. Owen és Fourier jótékonysági akciókat rendeztek).

Vagyoni egyenlőségre törekedtek, melyet zárt közösségben kívántak megvalósítani. Közösségeik a gyakorlatban működésképtelenek voltak. (Utópia = „seholsincs”)

         2. Tudományos szocializmus – Marxizmus  → a szocializmus és a

          kommunizmus eszméjének kidolgozása:

·       szocializmus (közösségi): a társadalmi problémákat a magántulajdon korlátozásával és a közösség (állam) szerepének növelésével szeretné elérni,

·       kommunizmus: cél a kizsákmányolástól mentes társadalom. Kidolgozója: Karl Marx és Friedrich Engels (Kommunista Kiáltvány-1848)

Lényege:

·       „osztályharc elmélet” (ellentétes erők harca-ez viszi előre az emberiséget) erőszakos átalakítást megfogalmazó irányzat,

·       lineáris történeti fejlődés,

·       célja az osztályok nélküli társadalom (munkásuralom),

·       ideális: ősközösség (ott még nem volt magántulajdon),

·       eszköze a proletárforradalom, proletárdiktatúra (ploretár = nincstelen).

 

Oldal: Az ipari forradalom kibontakozása és következményei(vázlat)
Törivázlat - © 2008 - 2021 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat