"Törivázlat"

Történelem vázlatok - érettségi információk - segédanyagok a felkészüléshez, tanuláshoz - források, adatbázisok, folyóiratok, érdekességek és filmajánlások

Az ipari forradalom kibontakozása és következményei

 

1. Az ipari forradalom előzményei:

- Az ipari forradalom a 18. század második felében Angliában bontakozott ki. Okai:

  • belpolitikai stabilitás (alapja az alkotmányos királyság rendszere),
  • folyamatos gazdasági fejlődés,
  • népességnövekedés,
  • egységesülő belső piac,
  • a közlekedés fejlődése (csatornarendszer kiépítése, tengeri kikötők),
  • fejlett bankrendszer (tőke),
  • nyersanyagforrások (gyapjú, szén, vasérc, gyarmati áruk),
  • szabad munkaerő növekedése (a bekerítések hatására megindult a városokba vándorlás),
  • növekvő gyarmatbirodalom (munkaerő és piac),
  • szabadversenyes kapitalizmus kialakulása,
  • megnövekedett kereslet az iparcikkek (pl. textíliák, kerámiák, fém eszközök) iránt.

 

2. Az ipari forradalom kialakulása:

- A hagyományos termelés keretei (manufaktúrák) nem tudtak elegendő árut termelni, ezért:

  • a kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltotta fel,
  • termelés eszközei az emberi munka mellett a gépek lettek,
  • a gépek előállításához szükséges a vas és a szén váltak a legfontosabb alapanyaggá,
  • gőz a lett a legfontosabb energiaforrás,
  • új üzemformaként elterjedtek a gyárak,
  • a termelés fő célja a profit maximalizálása volt.

- Az ipari forradalom kialakulásának feltételei:

  • szabadon felhasználható tőke,
  • nagy mennyiségű nyersanyag,
  • szabad munkaerő,
  • bővülő piac,
  • modern infrastruktúra.

 

3. Ipari találmányok:

- A kibontakozó ipari forradalom alapját az egyre bonyolultabb gépek megjelenése és tömeges alkalmazása jelentette.

- Meghatározó találmányok:

 

4. Az ipari forradalom gazdasági következményei:

- A gazdaságban az ipar vált a vezető ágazattá:

  • túlsúlyba került a nehézipar (bányászat, kohászat, gépgyártás),
  • nőtt a tőkeigény, ezért 
  • új vállalatformák alakultak (pl. részvénytársaság),
  • termékbővülés és specializálódás ment végbe,
  • bővült a piacsokszorozódott a kereskedelem,
  • a mezőgazdaságban is megjelentek a gépek.

5. Az ipari forradalom térbeni elterjedése:

- Az első ipari forradalom a 18. század végén bontakozott ki és a 19. század közepéig terjedt el a gazdaságilag fejlett térségekben.

- Földrajzi terjedése:

  • Anglia - 1780-as évek,
  • USA - 1800 körül,
  • Franciaország - 1815 után,
  • német államok - 1830-as évek,
  • Közép-Európa - 19. század közepe,
  • Oroszország és a Balkán - 1880-as évek.

 

6. Az ipari forradalom hatása a társadalomra:

- Az ipari forradalom gyors fejlődése alapjaiban formálta át a teljes társadalmat:

  • demográfiai robbanás ment végbe,
  • felgyorsult a migráció (elvándorlás), mert a falusi lakosság a városokba vándorolt,
  • jelentősen nőtt a városi népesség száma - urbanizáció (városiasodás),
  • a városi lakosság szegregálódott (elkülönült),
  • átalakult a társadalom - kialakult a tőkés,- és a munkásosztály,
  • a közlekedés gyorsulásával megnőtt a mobilitás (mozgékonyság),
  • kialakult a munkásmozgalom.

 

7. munkásmozgalom kialakulásának okai:

- Az ipar fejlődése és bővülése nagy mennyiségű munkaerő alkalmazását tette szükségessé. A gyárakban, üzemekben dolgozó munkások tömegeire nagy hatással volt a kibontakozó munkásmozgalom.

- Okai:

  •  nehéz munkakörülmények,
  • hosszú munkaidő,
  • női és gyermekmunka alkalmazása,
  • alacsony bérek,
  • gyakori balesetek,
  • rossz életkörülmények (lakás, táplálkozás stb.),
  • tömeges nyomor,
  • bűnözés,
  • reményvesztettség stb.

 

8. A munkásmozgalom formái:

- A munkásmozgalom folyamatos fejlődése során egyre tudatosabbá vált és radikális megoldásoktól sem riadt vissza.

- Formái:

  •  géprombolás (luddizmus),
  • szakmánként szerveződő segélyszervezetek,
  • szakszervezetek,
  • sztrájk (munkabeszüntetés), bojkott, szabotázs,
  • politikai érdekérvényesítés: chartizmus - petíció (charta) munkásvédelmi törvények elfogadtatására. Hatása: a gyári törvények javítottak a munkások helyzetén.

- Szocialista eszmék megjelenése:

  • utópista szocialisták: 
    • az ideális társadalmat akartak létrehozni  (pl. Owen és Fourier jótékonysági akciókat rendeztek),
    • vagyoni egyenlőségre törekedtek, melyet zárt közösségben kívántak megvalósítani, de a gyakorlatban működésképtelenek voltak. (Utópia = „seholsincs”),
  • tudományos szocializmus – Marxizmus: a szocializmus és a kommunizmus eszméjének kidolgozása:
    • szocializmus (közösségi): a társadalmi problémákat a magántulajdon korlátozásával és a közösség (állam) szerepének növelésével szeretné elérni,
    • kommunizmus: cél a kizsákmányolástól mentes társadalom. Kidolgozója: Karl Marx és Friedrich Engels (Kommunista Kiáltvány-1848),
      • lényege: „osztályharc elmélet” (ellentétes erők harca-ez viszi előre az emberiséget) erőszakos átalakítást megfogalmazó irányzat,
      • célja az osztályok nélküli társadalom (munkásuralom),
      • ideális: ősközösség (ott még nem volt magántulajdon),
      • eszköze a proletárforradalomproletárdiktatúra (ploretár = nincstelen).

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 126
Tegnapi: 487
Heti: 613
Havi: 8 053
Össz.: 4 246 907

Látogatottság növelés
Oldal: Az ipari forradalom kibontakozása és következményei
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »