Az ipari forradalom kibontakozása és következményei
(vázlat)
1. Az ipari forradalom előzményei:
Az ipari forradalom 1780 körül Angliában bontakozott ki.
Okai:
- Kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltja fel
- A termelés eszközei a gépek lettek
- A gőz a legfontosabb energiaforrás, a vas és a szén a legfontosabb alapanyagok
- Létrejöttek a gyárak: fő cél a profit maximalizálása
- Modern közlekedés: vasút, gőzhajó, makadám út
- Szabványosítás (egységes méretek) és gépgyártás: gépeken gyártani a gépeket
- A szállítás forradalma
- A vasút és a fejlettség kapcsolata
2. Ipari találmányok:
- fonógép - Hargraeves („fonó Jenny”), 1764
- szövőgép – Cartwright, 1784
- gőzgép - James Watt, 1769
- gőzhajó - Fulton, 1807
- gőzmozdony - Stephenson, 1825 → vasút
- vaseszterga - Maudslay, 1810
- vezetékes távíró - Morse, 1837
- makadámút - Mc Adam, 1801
- szabványosítás (egységes mértékrendszer)
3. Az ipari forradalom gazdasági következményei:
- a gazdaságban az ipar vált a vezető ágazattá, túlsúlyba került a nehézipar (bányászat, kohászat, gépgyártás),
- a költséges beruházások miatt nőtt a tőkeigény, ezért új vállalatformák alakultak (pl. részvénytársaság),
- termékbővülés és specializálódás ment végbe,
- bővült a piac, sokszorozódott a kereskedelem,
- a mezőgazdaságban is megjelentek a gépek.
4. Az ipari forradalom hatása a társadalomra:
- demográfiai robbanás ment végbe,
- a falusi lakosság a városokba vándorolt → migráció (elvándorlás),
- nőtt a városi népesség száma → urbanizáció (városiasodás),
- a városi lakosság elkülönülten élt → szegregáció (elkülönülés),
- átalakult a társadalom → tőkés,- és munkásosztály kialakulása,
- a közlekedés gyorsulásával megnőtt a mobilitás (mozgékonyság),
5. A munkásmozgalom kialakulásának okai:
- nehéz munkakörülmények,
- hosszú munkaidő,
- női és gyermekmunka alkalmazása,
- alacsony bérek,
- gyakori balesetek,
- rossz életkörülmények (lakás, táplálkozás, stb.),
- tömeges nyomor,
- bűnözés,
- reményvesztettség, stb.
6. A munkásmozgalom formái:
- géprombolás (luddizmus),
- szakmánként szerveződő segélyszervezetek,
- szakszervezetek,
- sztrájk (munkabeszüntetés), bojkott, szabotázs
- politikai érdekérvényesítés: chartizmus → petíció (charta)
munkásvédelmi törvények elfogadtatására.
Hatása → a gyáritörvények javítottak a munkások helyzetén.
- Szocialista eszmék megjelenése:
1. Utópista szocialisták: az ideális társadalmat akartak létrehozni
(pl. Owen és Fourier jótékonysági akciókat rendeztek).
Vagyoni egyenlőségre törekedtek, melyet zárt közösségben kívántak megvalósítani. Közösségeik a gyakorlatban működésképtelenek voltak. (Utópia = „seholsincs”)
2. Tudományos szocializmus – Marxizmus → a szocializmus és a
kommunizmus eszméjének kidolgozása:
· szocializmus (közösségi): a társadalmi problémákat a magántulajdon korlátozásával és a közösség (állam) szerepének növelésével szeretné elérni,
· kommunizmus: cél a kizsákmányolástól mentes társadalom. Kidolgozója: Karl Marx és Friedrich Engels (Kommunista Kiáltvány-1848)
Lényege:
· „osztályharc elmélet” (ellentétes erők harca-ez viszi előre az emberiséget) erőszakos átalakítást megfogalmazó irányzat,
· lineáris történeti fejlődés,
· célja az osztályok nélküli társadalom (munkásuralom),
· ideális: ősközösség (ott még nem volt magántulajdon),
· eszköze a proletárforradalom, proletárdiktatúra (ploretár = nincstelen).