Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

A magyar reformkor: Széchenyi István programja és gyakorlati alkotásai

(vázlat)

 

 

Fogalmak: konjunktúra, reform, közteherviselés, hitel, kaszinó

Nevek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos, Kossuth Lajos

Évszámok: 1825, 1830, 1841

 

 

Politikai helyzet a reformkor előtt:

-          1813 után abszolutizmus volt

-          a magyar nemesség elszegényedett

-          a gazdaság stagnált

Európába az1820-as évek forradalmak zajlottak, ezért :

-          I. Ferenc lazít a szorításon

-          1825-27 összehívták a magyar országgyűlést. Pozsonyban (1811 után újra)

 

A reformkor kibontakozása:

Kezdete: 1825 - (MTA megalapítása), vagy 1830 - (Széchenyi: Hitel)

Vége: 1848. március 15.

 

Széchenyi István a reformok elindítója:

A reformkor elindítója Széchenyi István (1791-1860) volt.

Származása:

-              arisztokrata (gróf)

-              apja Széchényi Ferenc a Nemzeti Múzeum és a nemzeti könyvtár alapítója

-              édesanyja Festetics Júlianna

-              nagybátyja Festetics György a Georgikon alapítója

-              a napóleoni háborúk korában katona

-              leszerelése után nyugat-európai körutazást tett

-              angliai útja során jött rá a reformok szükségességére

-          1825-27 ogy-n Széchenyi felajánlja 1 évi jövedelmét a   Magyar     Tudományos Akadémia (célja: a magyar nyelvet fejlesztő tudós társaság).

 

ÉRDEKESSÉG:

Az MTA megalapítása - (részlet a hídember c. filmből)

 

https://www.youtube.com/watch?v=-vLTIHASFQY

 

Széchenyi politikai programját írásaiban fejtette ki.

 

Fő művei:

-          Hitel – 1830

-          Világ – 1831

-          Stádium – 1833

Célja:

-          a feudalizmus (a feudális keretek) lebontása

-          lassú, de folyamatos fejlődés, a Habsburgokkal együtt

-          ősiség eltörlése

-          polgári földtulajdon

-          önkéntes örökváltság (jobbágyfelszabadítás)

-          infrastruktúra kiépítése

-          közteherviselés

A reformok véghezvitelét az arisztokráciára bízza. Hatására színre lépnek a reformerők: Wesselényi, Batthyány, Deák, Kossuth, Kölcsey, stb.

 

Széchenyi gyakorlati tevékenysége:

-          Kaszinó

_          MTA

-          Lóversenyzés és lótenyésztés

-          Folyószabályozások (Tisza, Duna – Vaskapu)

-          Gőzhajózás (Dunán)

-          Hídépítés → Lánchíd

-          Vasútépítés (1846 Pest-Vác vasútvonal)

-          Iparfejlesztés (Hengermalom, Óbudai Hajógyár, vasöntöde –     Ganz Ábrahám)

-          Stb.

 

 Széchenyi és Kossuth vitája (sajtóvita):

1841-től a Pesti Hírlap hasábjain bontakozott ki Kossuth programja, amely radikálisabb átalakítást javasolt. Válaszul Széchenyi sajtóvitát kezdeményezett (Kelet Népe c. újság).

A fő kérdés: haza és haladás

Válaszok:

-          Széchenyi:

  • megfontolt, mindenre kiterjedő reformok
  • együttműködés Ausztriával (ameddig szükséges)
  • gazdasági és politikai felzárkózás
  • polgárosodás

-          Kossuth:

  • gyorsabb politikai előrehaladás
  • a szembenállás felvállalása Ausztriával
  • függetlenség elérése
  • a gazdasági fejlődésnél fontosabb a szabadság

A vita 1846-ig tartott, melynek során a reformokat támogató erők Kossuth oldalára álltak, és elfordultak Széchenyitől.

(DE: 1848-ban mindketten tagjai lettek a Batthyány kormánynak.)

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 337
Tegnapi: 1 045
Heti: 5 252
Havi: 14 599
Össz.: 1 494 383

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A magyar reformkor: Széchenyi István programja és gyakorlati alkotásai (vázlat)
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: őskor töri - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »