A magyar reformkor: Széchenyi István programja és gyakorlati alkotásai
(vázlat)
1. Politikai helyzet a reformkor előtt:
- 1813 után abszolutizmus volt Magyarországon,
- a magyar nemesség elszegényedett,
- a gazdaság stagnált,
- ezért változásra van szükség,
Európába az1820-as évek forradalmak zajlottak, ezért:
- I. Ferenc lazított a szorításon,
- 1825-27 között összehívták a magyar országgyűlést Pozsonyba.
2. A reformkor kibontakozása:
- A reformkor kezdete: 1825 - (MTA megalapítása), vagy 1830 - (Széchenyi: Hitel)
- Vége: 1848. március 15.
- A reformok elfogadásának helyszínei az országgyűlések és a megyegyűlések voltak.
Itt jelentkeztek a reform erők.
Céljaik:
Fontosabb országgyűlések: 1825-27; 1832-36; 1843-44; 1847-48.
3. Széchenyi István programja és alkotásai:
A reformkor elindítója Gróf Széchenyi István (1791-1860) volt.
Származása, élete:
- arisztokrata származású,
- apja Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum és a nemzeti könyvtár alapítója,
- édesanyja Festetics Julianna,
- nagybátyja Festetics György a keszthelyi Georgikon alapítója,
- a napóleoni háborúk korában önkéntes katona volt,
- leszerelése után nyugat-európai körutazást tett,
- angliai útja során jött rá a reformok szükségességére,
- az 1825-27. évi pozsonyi országgyűlésen felajánlotta egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia (célja: a magyar nyelvet fejlesztő tudós társaság).
Széchenyi politikai programját írásaiban fejtette ki.
Fő művei:
- Hitel – 1830
- Világ – 1831
- Stádium – 1833
Célja:
- a feudalizmus (a feudális keretek) lebontása,
- lassú, de folyamatos fejlődés, a Habsburgokkal együtt,
- ősiség eltörlése,
- polgári földtulajdon,
- önkéntes örökváltság (jobbágyfelszabadítás),
- infrastruktúra kiépítése,
- közteherviselés,
A reformok véghezvitelét az arisztokráciára kívánt támaszkodni. Hatására színre léptek a reform erők: Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Eötvös József, stb.
Széchenyi gyakorlati tevékenysége:
- MTA megalapítása,
- Kaszinó alapítása,
- lóversenyzés és lótenyésztés,
- folyószabályozások (Tisza, Duna – Vaskapu, Dráva),
- gőzhajózás (a Dunán),
- Lánchíd,
- vasútépítés (1846 Pest-Vác vasútvonal),
- iparfejlesztés (Hengermalom, Óbudai Hajógyár, vasöntöde - Ganz Ábrahám)
- Stb.
4. Széchenyi és Kossuth vitája (sajtóvita):
1841-től a Pesti Hírlap hasábjain bontakozott ki Kossuth programja, amely radikálisabb átalakítást javasolt. Válaszul Széchenyi sajtóvitát kezdeményezett (Kelet Népe c. újság).
A fő kérdés: haza és haladás
Válaszok:
- Széchenyi:
- Kossuth:
A vita 1846-ig tartott, melynek során a reformokat támogató erők Kossuth oldalára álltak, és elfordultak Széchenyitől.
(DE: 1848-ban mindketten tagjai lettek a Batthyány kormánynak.)