A magyar reformkor: Széchenyi István programja és gyakorlati alkotásai

(vázlat)

 

 1.     Politikai helyzet a reformkor előtt:

 

-          1813 után abszolutizmus volt Magyarországon,

 

-          a magyar nemesség elszegényedett,

 

-          a gazdaság stagnált,

 

-          ezért változásra van szükség,

 

Európába az1820-as évek forradalmak zajlottak, ezért:

 

-          I. Ferenc lazított a szorításon,

 

-          1825-27 között összehívták a magyar országgyűlést Pozsonyba.

 

 

 

2. A reformkor kibontakozása:

 

-           A reformkor kezdete: 1825 - (MTA megalapítása), vagy 1830 - (Széchenyi: Hitel)

 

-           Vége: 1848. március 15.

 

-           A reformok elfogadásának helyszínei az országgyűlések és a megyegyűlések voltak.

 

Itt jelentkeztek a reform erők.

 

Céljaik:

 

• feudális korlátok lebontása,
• polgári alkotmányosság,
• szuverenitás.

 

Fontosabb országgyűlések: 1825-27; 1832-36; 1843-44; 1847-48.

 

 

 

3. Széchenyi István programja és alkotásai:

 

A reformkor elindítója Gróf Széchenyi István (1791-1860) volt.

 

Származása, élete:

 

-              arisztokrata származású,

 

-              apja Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum és a nemzeti könyvtár alapítója,

 

-              édesanyja Festetics Julianna,

 

-              nagybátyja Festetics György a keszthelyi Georgikon alapítója,

 

-              a napóleoni háborúk korában önkéntes katona volt,

 

-              leszerelése után nyugat-európai körutazást tett,

 

-              angliai útja során jött rá a reformok szükségességére,

 

-              az 1825-27. évi pozsonyi  országgyűlésen felajánlotta egy évi jövedelmét  a   Magyar     Tudományos Akadémia (célja: a magyar nyelvet fejlesztő tudós társaság). 

 

Széchenyi politikai programját írásaiban fejtette ki.

 

 

 

Fő művei:

 

-          Hitel – 1830

 

-          Világ – 1831

 

-          Stádium – 1833

 

Célja:

 

-          a feudalizmus (a feudális keretek) lebontása,

 

-          lassú, de folyamatos fejlődés, a Habsburgokkal együtt,

 

-          ősiség eltörlése,

 

-          polgári földtulajdon,

 

-          önkéntes örökváltság (jobbágyfelszabadítás),

 

-          infrastruktúra kiépítése,

 

-          közteherviselés,

 

A reformok véghezvitelét az arisztokráciára kívánt támaszkodni. Hatására színre léptek a reform erők: Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Eötvös József, stb.

 

 

 

Széchenyi gyakorlati tevékenysége:

 

-          MTA megalapítása,

 

-          Kaszinó alapítása,

 

-          lóversenyzés és lótenyésztés,

 

-          folyószabályozások (Tisza, Duna – Vaskapu, Dráva),

 

-          gőzhajózás (a Dunán),

 

-          Lánchíd,

 

-          vasútépítés (1846 Pest-Vác vasútvonal),

 

-          iparfejlesztés (Hengermalom, Óbudai Hajógyár, vasöntöde - Ganz Ábrahám)

 

-          Stb.

 

4. Széchenyi és Kossuth vitája (sajtóvita):

1841-től a Pesti Hírlap hasábjain bontakozott ki Kossuth programja, amely radikálisabb átalakítást javasolt. Válaszul Széchenyi sajtóvitát kezdeményezett (Kelet Népe c. újság).

A fő kérdés: haza és haladás

Válaszok:

-          Széchenyi:

• megfontolt, mindenre kiterjedő reformok
• együttműködés Ausztriával (ameddig szükséges)
• gazdasági és politikai felzárkózás
• polgárosodás

-          Kossuth:

• gyorsabb politikai előrehaladás
• a szembenállás felvállalása Ausztriával
• függetlenség elérése
• a gazdasági fejlődésnél fontosabb a szabadság

A vita 1846-ig tartott, melynek során a reformokat támogató erők Kossuth oldalára álltak, és elfordultak Széchenyitől.

(DE: 1848-ban mindketten tagjai lettek a Batthyány kormánynak.)

 

Oldal: A magyar reformkor: Széchenyi István programja és gyakorlati alkotásai (vázlat)
Törivázlat - © 2008 - 2022 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat