Forradalom Magyarországon 1848-ban.
Az áprilisi törvények és következményei
(vázlat)
Fogalamak: márciusi ifjak, nemzetőrség, unió, felelős kormány, kormánybiztos, jobbágyfelszabadítás, választójog
Nevek: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Batthyány Lajos, István nádor
Évszámok: 1848. március 15., 1848. április 11
A forradalom előzményei:
Az 1847-48-as országgyűlésen Kossuth az alsótáblán támadta az adminisztrátori rendszert. Március elején megérkezett Pozsonyba a párizsi forradalom híre.
Hatása:
- március 3 – án a magyar országgyűlésben elhangzott Kossuth felirati javaslata, ennek hatására
- március 13-án forradalom kezsdődött Bécsben,
- március 14 – én megérkezett a bécsi forradalom híre Pozsonyba és Pest-Budára, ennek hatására
- a Felsőtábla is megszavazta Kossuth felirati javaslatát (Kossuth vitte Bécsbe 15-én reggel), és
- a forradalmi nézeteket valló „Fiatal Magyarország” csoport (márciusi ifjak) szervezkedésbe kezdett (Pilvax kávéház).
A márciusi forradalom (1848. március 15. eseményei):
- Pozsonyban:
Az országgyűlés mindkét háza elfogadta a közteherviselést és a kötelező örökváltságot (jobbágyfelszabadítás).
- Pesten (délelőtt):
- Pesten (délután):
a Nemzeti Múzeum előtt naggyűlést rendeztek
- Budán (délután és este):
- Pest (este):
A forradalom eredményei:
- Megalakult az első Felelős Magyar Kormány.
Tagjai:
- Az áprilisi törvények elfogadása.
Az áprilisi törvények és következményei:
A törvényeket 1848. április 11-én szentesítette V. Ferdinánd.
Tartalma:
- Társadalmi átrendeződést rögzítők:
- Új politikai berendezkedést rögzítők:
- Magyarország önállóságának biztosítása a Habsburg Birodalmon belül:
Rendezetlen ügyek:
- A nemzetiségi kérdést nem rendezték, ezért a magyarországi nemzetiségek az áprilisi törvényekben saját nemzeti létük s anyanyelvük veszélyeztetését látták. Népgyűléseiken fogalmazták meg követeléseiket:
Hatása:
- A földnélküli zsellérek nem jutottak földhöz, ezért parasztmozgalmak jöttek létre, mivel a parasztság hatvan százaléka zsellér volt.
- „Félig független” belső irányítás alakult ki, mert a had-, pénz-, és külügy kérdését az udvar saját ügyéként, „királyi felségjog”- ként kezelte.
A Batthyány kormány tevékenysége:
A kormány fontosabb intézkedései:
- önálló bankjegykibocsátás (Kossuth-bankók)
- megszervezték a Nemzetőrséget (önkéntes polgári fegyveres erő, eredetileg rendfenntartási céllal)
- követeket küldtek a frankfurti német parlamentbe (Szalay László és Pázmándy Dénes)
- nemzetiségi kérdés figyelmen kívül hagyása
- népképviseleti választások lebonyolítása (1848. június)
- az első népképviseleti országgyűlés megnyitása (1848. július 5.)
- a fegyveres védelem megszervezése (200 ezer katona felszereléséhez szükséges pénzügyi alapok megteremtése hitelfelvétellel).