"Törivázlat"

Történelem vázlatok - érettségi információk - segédanyagok a felkészüléshez, tanuláshoz - források, adatbázisok, folyóiratok, érdekességek és filmajánlások

Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848-49-ben

(vázlat)

 

1. A forradalom előzményei:

- Az 1847-48-as országgyűlésen Kossuth az alsótáblán támadta az adminisztrátori rendszert. Március elején megérkezett Pozsonyba a párizsi forradalom híre. Következménye:

  • március 3-án az alsótáblán elhangzott Kossuth felirati javaslata:
    • közteherviselés,
    • jogegyenlőség,
    • népképviselet,
    • független, felelős kormány,
    • alkotmány az örökös tartományoknak is,
  • március 13-án Bécsben is forradalom kezdődött, Metternich kancellár megbukott,
  • március 14-én megérkezett a bécsi forradalom híre   Pozsonyba és Pest-Budára, hatására,
  • a felsőtábla is megszavazta Kossuth felirati javaslatát (a feliratot küldöttség vitte Bécsbe 15-én reggel),
  • a forradalmi nézeteket valló „Fiatal Magyarország” csoport (Pilvax-kör) szervezkedésbe kezdett.

 

2. A márciusi forradalom eseményei:

- Pesten (délelőtt):

- Pesten (délután):

- Budán (délután és este):

  • a Helytartótanáccsal elfogadtatták követeléseiket,
  • kiszabadították a Budai várban bebörtönzött Táncsics Mihályt,

Pesten (este):

  • a Nemzeti Színházban díszelőadást rendeztek (Erkel: Bánk bán).

 

3. A forradalom eredményei, az Áprilisi törvények:

- A több helyszínen zajló forradalmak hatására az udvar elfogadta a magyar követeléseket.

- Március 23-án megalakult az első Felelős Magyar Kormány.

Tagjai:

  • Batthyány Lajos – miniszterelnök,
  • Szemere Bertalan – belügy,
  • Kossuth Lajos - országos pénzügy,
  • Deák Ferenc - igazságszolgáltatás és kegyelem,
  • Mészáros Lázár – honvédelem,
  • Klauzál Gábor - földművelés, ipar és kereskedés,
  • Széchenyi István - közmunka és közlekedésügy,
  • Eötvös József - vallás és közoktatás,
  • Esterházy Pál - a Felség személye körüli miniszter (külügy).

-  Az országgyűlés kidolgozta a polgári átalakulást biztosító törvénycsomagot, amit április 11-én fogadott el V. Ferdinánd (1835-48). A törvények elfogadásával Magyarország alkotmányos monarchiává alakult.

Az áprilisi törvények tartalma:

A társadalom átalakulását segítő törvények:

  • jobbágyfelszabadítás, állami kárpótlással (kötelező örökváltság),
  • ősiség eltörlése,
  • tized eltörlése,
  • úriszék eltörlése,     
  • úrbéri terhek és szolgáltatások eltörlése,
  • közteherviselés,
  • politikai jogok terén megszűntek a származási különbségek.

Új politikai berendezkedést rögzítők:

  • törvényhozó hatalom átalakítása: országgyűlés népképviseleti alapon,
  • választójog szélesítése - cenzusos (vagyoni és értelmi feltételekhez kötött) választójog,
  • az országgyűlés kétkamarás, székhelye Pest, évenként ülésezik,
  • a képviselőket három évre választották,
  • a végrehajtó hatalom független, az országgyűlésnek felelős minisztérium lett,
  • az uralkodó bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel volt érvényes,
  • sajtó és szólásszabadság,
  • unió Erdéllyel.

Magyarország önállóságának biztosítása a Habsburg Birodalmon belül:

  • a király távollétében jogköre a nádorra száll,
  • a külügyek az uralkodó jogkörében maradtak.

 

 

4. A Batthyány kormány tevékenysége:

- A kormány bel- és külpolitikai intézkedései:

- A Batthyány kormány a megalakulásától kezdve súlyos problémákkal szembesült, mert az elfogadott törvények nem oldották meg a társadalom minden csoportjának gondjait:

  • a földnélküli zsellérek nem jutottak földhöz, ezért parasztmozgalmak jöttek létre (a parasztság 60 %-a zsellér volt),
  • a nemzetiségi kérdést nem rendezték, ezért népgyűléseiken fogalmazták meg követeléseiket:
    • önálló nyelvhasználat,
    • nyelvi autonómia,
    • belső ügyeik önálló intézése (autonómia),
    • a kormány figyelmen kívül hagyta követeléseiket, ezért:

- A kialakult helyzetben a kormány megkezdte a védelem megszervezését:

  • önálló bankjegyet bocsájtott ki (Kossuth-bankók),
  • megszervezte a Nemzetőrséget (önkéntes polgári fegyveres erő, eredetileg rendfenntartási céllal),
  • a fegyveres védelem érdekében felállította az első honvédzászlóaljakat (a cél 200 ezer katona),
  • megszervezte a fegyvergyártást.

- Ellentét alakult ki a bécsi kormányzat és magyar kormányok között a két állam kapcsolatáról:

  • magyar álláspont szerint a két államot az uralkodó személye köti össze (perszonálunió),
  • a bécsi udvar a birodalom egységét kívánta fenntartani, ezért a had-, pénz-, és külügy kérdését királyi felségjognak tekintette.

 

5. A szabadságharc kibontakozása:

- 1848 nyarán felerősödtek a nemzetiségi mozgalmak, de a magyar kormány továbbra se vette figyelmbe a követeléseiket.

Következményei:

  • a bécsi udvar megosztó politikát folytatott és a nemzetiségek oldalára állt,
  • Magyarország ellen küldte Jellasics horvát bánt,
  • az eredménytelen tárgyalások és a horvát támadás hatására a Batthyány-kormány lemondott,
  • szeptember 11-én Jellasics hadserege átlépte a magyar-horvát határt (Dráva-folyó), megkezdődött a szabadságharc.

 

6. A szabadságharc eseményei:

- 1848. szeptember 29-én a Pákozdi csatában a magyar honvédsereg Móga János vezetésével megállította Jellasics előre nyomulását. Következményei:

  • a horvát hadsereg elhagyta az országot,
  • a magyar hadsereg az osztrák határig üldözte, de sokáig nem lépte át a határt,
  • október 6-án kitört a második bécsi forradalom, de a magyar sereg tétovázása miatt leverték,
  • a schwehati csatában a magyarok vereséget szenvedtek,
  • a császári csapatok ellentámadást indítottak Windisch-Gratz vezetésével,
  • az ország védelmét az OHB (Országos Honvédelmi Bizottmány) vette át, Kossuth elnökletével.

- 1848 végére a szabadságharc veszélybe került:

  • az ősz folyamán Erdély császári kézre került,
  • december 2-án V. Ferdinándot lemondatták a trónról Ferenc József (1848-1916) javára és feloszlatták a magyar országgyűlést,
  • az osztrák támadás hatására az OHB a Dunántúlt és a fővárost feladva Debrecenbe költözött.

- 1849 elején a magyar hadsereg katonai sikereket ért el:

  • Görgei Artúr vezetésével a feldunai hadtest a felkészült az ellentámadásra (téli hadjárat),
  • Bem József felszabadította Erdélyt,
  • a magyar sereg ellentámadása megtört a kápolnai csatában (1849. február 27.), melynek hatására Ferenc József kiadta az olmützi alkotmányt:
    • visszavonta az áprilisi törvényeket,
    • eltörölte az 1848 előtti rendi alkotmányt,
    • leválasztotta Erdélyt, Horvátországot, Szlavóniát és a Partiumot Magyarországtól,
    • elrendelte Magyarország beolvasztását az osztrák császárságba,

                     de az olmützi alkotmány sohasem lépett életbe.

  • a kápolnai vereség után a magyar hadvezetés kidolgozta a tavaszi hadjáratot.

- A tavaszi hadjárat 1849. április-májusában bontakozott ki. Célja az osztrák fősereg bekerítése és megsemmisítése volt. Eseményei:

  • a sorozatos katonai győzelmek hatására az ország nagy része felszabadult,
  • az osztrák sereg katonai bekerítése nem sikerült, de a magyar győzelmek visszavonulásra kényszerítették,
  • május 21-én a Buda felszabadult, a császári hadsereg kiszorult az országból.

- A katonai győzelmek következményei:

  • a tavaszi hadjárat sikereinek hatására 1849. április 14-én a magyar országgyűlés a Függetlenségi Nyilatkozatban kimondta Magyarország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását:
    • az OHB lemondása után Szemere Bertalan alakított kormányt,
    • az államforma tisztázásáig az államfői tisztéget Kossuth Lajos gyakorolta (kormányzóelnök),
  • a katonai vereségek és a Függetlenségi Nyilatkozat hatására Ferenc József katonai segítséget kért I. Miklós orosz cártól.

- 1849 nyarán a magyar hadsereg összeroppant az ellenséges seregek támadásai miatt:

  • északról és Erdély felől orosz támadás érte az országot (200 ezer fő),
  • nyugatról osztrák ellentámadás indult,
  • Bem segesvári veresége után elveszett Erdély,
  • Kossuth Görgei tervét (a védelmet a komáromi erődrendszer köré szervezzék) felülbírálta és Arad környékére vonta vissza a maradék csapatokat,
  • az újabb vereségek hatására Kossuth a katonai és politikai hatalmat Görgeinek adta át és elmenekült az országból,
  • Görgei a reménytelen katonai helyzet miatt augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert az orosz hadsereg elött.

7. A vereség következményei:

  • megtorlás - (Haynau "rémuralma" - kivégzések, börtönbüntetések, lefokozás stb),
  • a forradalom vívmányainak eltörlése,
  • Magyarország államiságának megszüntetése,
  • tömeges emigráció,
  • a magyar nemesség megosztottsága.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 513
Tegnapi: 3 937
Heti: 4 450
Havi: 54 272
Össz.: 3 966 337

Látogatottság növelés
Oldal: Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848-49-ben
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »