Forradalom Magyarországon 1848-ban.

Az áprilisi törvények és következményei

(vázlat)

 

Fogalamak: márciusi ifjak, nemzetőrség, unió, felelős kormány, kormánybiztos, jobbágyfelszabadítás, választójog

Nevek: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Batthyány Lajos, István nádor

Évszámok: 1848. március 15., 1848. április 11

 

A forradalom előzményei:

Az 1847-48-as országgyűlésen Kossuth az alsótáblán támadta az adminisztrátori rendszert. Március elején megérkezett Pozsonyba a párizsi forradalom híre.

 Hatása:

-          március 3 – án a magyar országgyűlésben elhangzott Kossuth felirati javaslata, ennek hatására

-          március 13-án forradalom kezsdődött Bécsben,

-          március 14 – én megérkezett a bécsi forradalom híre   Pozsonyba és Pest-Budára, ennek hatására

-          a Felsőtábla is megszavazta Kossuth felirati javaslatát (Kossuth vitte Bécsbe 15-én reggel), és

-          a forradalmi nézeteket valló „Fiatal Magyarország” csoport (márciusi ifjak) szervezkedésbe kezdett (Pilvax kávéház).

 

A márciusi forradalom (1848. március 15. eseményei):

-         Pozsonyban:

           Az országgyűlés mindkét háza elfogadta a közteherviselést és a kötelező örökváltságot (jobbágyfelszabadítás).

-          Pesten (délelőtt):

• a Pilvax kávéházban összegyűlt márciusi ifjak maguk mellé állították az gyetemisták, a városi polgárság és a városba érkező parasztság (a József napi vásárra érlkeztek) egy részét,
  
• Landerer nyomdájában kinyomtatták követeléseiket (12 pont, Nemzeti dal).

-           Pesten (délután):

         a Nemzeti Múzeum előtt naggyűlést rendeztek

 

-          Budán (délután és este):

• a Helytartótanáccsal elfogadtatták követeléseiket
• kiszabadították a Budai várban bebörtönzott Táncsics Mihályt

-          Pest (este):

• a Nemzeti Színházban díszelőadást rendeztek (Erkel: Bánk bán)

 

A forradalom eredményei:

-          Megalakult az első Felelős Magyar Kormány.

Tagjai:

• Batthyány Lajos – miniszterelnök
• Szemere Bertalan – belügy
• Kossuth Lajos - országos pénzügy
• Deák Ferenc - igazságszolgáltatás és kegyelem
• Mészáros Lázár – honvédelem
• Klauzál Gábor - földművelés, ipar és kereskedés
• Széchenyi István - közmunka és közlekedésügy
• Eötvös József - vallás és közoktatás
• Esterházy Pál - a Felség személye körüli miniszter

 

-          Az áprilisi törvények elfogadása.

 

Az áprilisi törvények és következményei:

A törvényeket 1848. április 11-én szentesítette V. Ferdinánd.

Tartalma:

-          Társadalmi átrendeződést rögzítők:

• jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással
• az ősiség eltörlése
• tized eltörlése 
• úriszék eltörlése     
• úrbéri terhek és szolgáltatások eltörlése
• közteherviselés
• politikai jogok terén a származási különbségek megszüntetése

 

-          Új politikai berendezkedést rögzítők:

• törvényhozó hatalom
• országgyűlés népképviseleti alapon
• választójog kiszélesítése
• az országgyűlés kétkamarás, székhelye Pest, évenként ülésezik
• a képviselőket három évre választották
• a végrehajtó hatalom független, az országgyűlésnek felelős minisztérium lett
• az uralkodó bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel volt érvényes
• sajtó és szólásszabadság
• Unio Erdéllyel.

 

-          Magyarország önállóságának biztosítása a Habsburg Birodalmon belül:

• a király távollétében jogköre a nádorra száll
• a külügyek az uralkodó jogkörében maradtak

 

Rendezetlen ügyek:

-          A nemzetiségi kérdést nem rendezték, ezért a magyarországi nemzetiségek az áprilisi törvényekben saját nemzeti létük s anyanyelvük veszélyeztetését látták. Népgyűléseiken fogalmazták meg követeléseiket:

• önálló nyelvhasználat
• nyelvi autonómia
• belső ügyeik önálló intézése
•  belső autonómia

Hatása:

• kialakultak a magyarellenes törekvések (szerbek,horvátok, románok)
• az udvar  támogatta a nemzetiségek törekvéseit, így gyengítette a magyarság helyzetét.

-          A földnélküli zsellérek nem jutottak földhöz, ezért parasztmozgalmak jöttek létre, mivel a parasztság hatvan százaléka zsellér volt.

-          „Félig független” belső irányítás alakult ki, mert a had-, pénz-, és külügy kérdését az udvar saját ügyéként, „királyi felségjog”- ként kezelte.

 

A Batthyány kormány tevékenysége:

A kormány fontosabb intézkedései:

-          önálló bankjegykibocsátás (Kossuth-bankók)

-          megszervezték a Nemzetőrséget (önkéntes polgári fegyveres erő, eredetileg rendfenntartási céllal)

-          követeket küldtek a frankfurti német parlamentbe (Szalay László és Pázmándy Dénes)

-          nemzetiségi kérdés figyelmen kívül hagyása

-          népképviseleti választások lebonyolítása (1848. június)

-          az első népképviseleti országgyűlés megnyitása (1848. július 5.)

-          a fegyveres védelem megszervezése (200 ezer katona felszereléséhez szükséges pénzügyi alapok megteremtése hitelfelvétellel).

 

 

Oldal: Forradalom Magyarországon 1848-ban. Az áprilisi törvények és következményei (vázlat)
Törivázlat - © 2008 - 2022 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat