Az egységes német állam létrejötte

(vázlat)

 

Fogalmak: nagynémet és kisnémet egység, 

Nevek: Bismarck, I. Vilmos

Évszámok: 1866, 1870, 1871

Topográfia: Német Császárság, Elzász-Lotaringia

 

 

A német államok helyzete az egységesítés előtt:

 

-          A középkorban felbomlott a Német-Római Császárság politikai egysége (invesztitúraháborúk)

Következményei:

-          a császári cím formálissá vált

-          vallásháborúk kezdődtek

-          a XVIII. sz. végéig két hatalmi centrum alakult ki:

• Habsburg Birodalom
• Porosz királyság

-          1806-ban Napóleon rendelettel megszüntette a Német-Római Császárságot

-          1848-as forradalmak (Berlin, München) leverése után:

• alkotmány született (Frankfurt)
• jobbágyság megszűnt
• megindult az ipari, gazdasági fejlődés (Ruhr-vidék, Szilézia szén-ipar központja)

-          1848-ban a békés egyesítés lehetősége elbukott (frankfurti birodalmi gyűlés)

-          A gazdasági területek miatt Poroszország szerepe nő

-          1834-ben létrejön a német vámszövetség (Zollverein)

-          a gazdasági fejlődés tarthatatlanná tette a politikai széttagoltságot

Ezért:

-          szükségessé vált a politikai egyesítés

-          1848 kudarca után az egység csak egy dinasztia vezetésével jöhet létre

 

Az egységesítés kérdése (2 út - 2 dinasztia):

 

1. Nagynémet egység:

• Ausztria vezetésével
• cél: a német államok lazább szövetsége
• Habsburg dinasztia uralma
• a tagállamok önállósága marad (föderáció)

1. Kisnémet egység:

• Poroszország vezetésével
• cél: modern, egységes (német lakosú) nemzetállam
• Ausztria nélküli, poroszvezetés
• Hohenzollern dinasztia uralma

 

A német egység kialakulása:

 

-          1861-ben I. Vilmos liberális reformokat vezetett be Poroszországban

-          1862-ben Otto von Bismarck lett a porosz kancellár (kormányfő)

Intézkedései:

-          hadseregreformot hoz létre:

• bevezette az általános hadkötelezettséget
• modernizálta a hadsereg felszerelését (hátultöltős puskák)

-          semlegesítette a hatalmi vetélytársakat:

• az oroszokat támogatta a lengyel felkeléssel szemben (1863)
• a franciáknak területeket ígért a Rajna mentén

-          1864-ben Ausztriával közösen megtámadta Dániát két német ajkú tartomány miatt (Schlesswig-Holstein)

-          1866-ban háborút provokált Ausztriával, melynek során:

•  kijátszotta a „magyar kártyát” (Klapka-légió felszerelése és hadba indítása)
• Königgratz-nél a porosz hadsereg legyőzte az osztrák hadsereget

A porosz győzelem következményei:

• Ausztria lemondott a német egység megvalósításáról
• Velence Olaszországhoz került
• a német államok többsége csatlakozott a poroszvezetés alatt létrejött Észak-német Szövetséghez
• a déli német államoknak III. Napóleon védelmet ígért, ezért:

-          1870-ben kirobbant a porosz-francia háború, melynek során:

• Sedan-nál  legyőzték a francia hadsereget
• III. Napóleon fogságba esett

A porosz győzelem következményei:

• a porosz hadsereg körbe zárta Párizst
• a franciákat megalázták (súlyos hadisarc, kemény feltételek)
• Elzász és Lotaringia Németországhoz került
• a délnémet államok csatlakoztak az egységhez
• 1871. 01. 18-án a Versailles-i palota tükörtermében kikiáltották az egységes Német Császárságot (I. Vilmos)

 

Oldal: Az egységes német állam létrejötte (vázlat)
Törivázlat - © 2008 - 2022 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat