Az egységes német állam létrejötte
(vázlat)
Fogalmak: nagynémet és kisnémet egység,
Nevek: Bismarck, I. Vilmos
Évszámok: 1866, 1870, 1871
Topográfia: Német Császárság, Elzász-Lotaringia
A német államok helyzete az egységesítés előtt:
- A középkorban felbomlott a Német-Római Császárság politikai egysége (invesztitúraháborúk)
Következményei:
- a császári cím formálissá vált
- vallásháborúk kezdődtek
- a XVIII. sz. végéig két hatalmi centrum alakult ki:
- 1806-ban Napóleon rendelettel megszüntette a Német-Római Császárságot
- 1848-as forradalmak (Berlin, München) leverése után:
- 1848-ban a békés egyesítés lehetősége elbukott (frankfurti birodalmi gyűlés)
- A gazdasági területek miatt Poroszország szerepe nő
- 1834-ben létrejön a német vámszövetség (Zollverein)
- a gazdasági fejlődés tarthatatlanná tette a politikai széttagoltságot
Ezért:
- szükségessé vált a politikai egyesítés
- 1848 kudarca után az egység csak egy dinasztia vezetésével jöhet létre
Az egységesítés kérdése (2 út - 2 dinasztia):
A német egység kialakulása:
- 1861-ben I. Vilmos liberális reformokat vezetett be Poroszországban
- 1862-ben Otto von Bismarck lett a porosz kancellár (kormányfő)
Intézkedései:
- hadseregreformot hoz létre:
- semlegesítette a hatalmi vetélytársakat:
- 1864-ben Ausztriával közösen megtámadta Dániát két német ajkú tartomány miatt (Schlesswig-Holstein)
- 1866-ban háborút provokált Ausztriával, melynek során:
A porosz győzelem következményei:
- 1870-ben kirobbant a porosz-francia háború, melynek során:
A porosz győzelem következményei: