Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte

(vázlat)

 

Magyarország helyzete 1849 után:

1849-ben, világosi fegyverletétel után Haynau tábornok megtorolta a magyar szabadságharcot:

- október 6-án kivégeztette a 13 „aradi” vértanút (honvédtábornokok) és Batthyány Lajos miniszterelnököt

-      120 embert ítélt halálra

-       ezreket börtönzött be

1851-59 között Ferenc József nyílt önkényuralmat vezetett be, ezért a korszakot újabszolutizmusnak (neoabszolutizmusnak nevezzük) Alexander Bach belügyminiszter vezetésével (Bach-korszak) nevezzük (1851-1859).

A cél egységes birodalom kialakítása volt, ezért:

-          a király irányít kizárólagosan,

-          Magyarországot kerületekre osztották,

-          centralizált közigazgatás vezettek be.

DE: következetesen építették ki a polgári államot (osztrák minta):

-          modernizálódás – külföldi tőke bevonásával,

-          ipari fejlődés (vasúthálózat kiépítése),

-          felgyorsult a polgárosodás,

-          megszűnt a belső vámhatár – egységes piac.

A magyar nemesség egy része a kialakult helyzetben az ellenállás valamely formáját választotta:

-      aktív ellenállás (merénylet, összeesküvés, gerilla akciók)

-     passzív ellenállás (Deák Ferenc és köre - a hatalom kijátszása, adócsalás, politikai passzivitás),

-     emigráció (Kossuth, Klapka)

 

A kiegyezés előzményei:

1859-ben Ausztria kudarcot vallott az olasz egységért vívott háborúban. A kudarc hatása:

-          a magyar emigráció (Kossuth) szervezkedésbe kezdett

-          pénzügyi csőd

Ezért:

-          I. Fernc József (1848-1916) felismerte, hogy változtatni kell, nem maradhat az abszolutizmus:

  • Menesztette Bachot és a konzervatív arisztokrácia felé nyitott.
  • 1860-ban kiadta az Októberi Diploma nevű konzervatív alkotmánytervezetet, amely az 1847-es állapot visszaállítása volt
  • 1861-ben az októberi diplomát kiegészítette a februári pátens, amely meghatározta az összbirodalmi gyűlés összetételét (a 343 képviselői helyből 85 jutott Magyarországnak, amely tartományként vett volna részt).

1861-ben I. Ferenc József Magyarországon összehívta az országgyűlést:

-          Deák Ferenc: Feliratban (elismerik, hogy Ferenc József király, cél: különállás Ausztriától)

-          Teleki László: Határozatban (a 48-as OGY legitim, Ferenc József nem király, cél: függetlenség)

 A vitát a felirati pártiak nyerték, Ferenc József mégis feloszlatja az országgyűlést. Az uralkodó Anton Schmerling vezetésével alkotmányos és mérsékelten liberális jellegű irányítást vezetett be (Schmerling provizórium - átmeneti korszak).

A helyzet megoldása érdekében Deák Ferenc közzé tette a „Húsvéti cikk”- et (Pesti Napló, 1865. IV. 16.).

Lényege:

-              a Habsburg-birodalom biztonsága a legfőbb cél Magyarország számára

-              az 1848-as magyar alkotmány lehetőség szerinti teljes visszaállítása

-              alkotmányosság Ausztriában is

 1866-ban Ausztria vereséget szenvedett a német egységért vívott háborúban a porosz hadseregtől Könnigratz-nél. Ezért:

-          Ferenc József újabb engedményekre kényszerül

-          előkészítik a kiegyezést

-          Andrássy Gyula vezetésével magyar kormány alakult

-          1867-ben létrejött az osztrák-magyar kiegyezés

-          I. Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták (Buda, 1867. VI. 8.)

 

A kiegyezés tartalma:

-          Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia (Osztrák Császárság + Magyar Királyság) mint dualista állam (kétpólusú irányítás) Jogalap: Pragmatica Sanctio

-     A két államnak közös az uralkodója (I. Ferenc József)

-     Közös ügyek: külügy és hadügy és közös ezek finanszírozása miatt a pénzügy

-    A közös ügyek terheire kvótát állapítottak meg (Ausztria 70%, Magyarország 30 %), melyet tízévente felülvizsgáltak.

-   A közös hadsereg vezényleti nyelve a német volt, ezért korlátozott számú magyar honvédség alakult, amely csak a magyar határokon belül tevékenykedhetett

-   Mindkét államnak önálló parlamentje volt, melyek évente 60-60 fős delegációt állítottak fel a közös ügyek rendezésére.

-  Mindkét állam külön intézte belső ügyeit kormányzatán keresztül

-    Közös érdekű ügyek: közös vámterület, közös jegybank, közös államadósság átvállalása.

-     Magyarországot és Erdélyt is egyesítették.

 

A kiegyezés hatása:

-          Részben megvalósult Magyarország önállósága

-          Jelentős változások mentek végbe:

  • feudalizmus lebontása,
  • polgárosodás,
  • gazdasági felemelkedés,
  • tudományos és kulturális megújulás.

 

DE: A kiegyezés történeti megítélése vitatott. Vélemények:

-          szükséges kompromisszum (Deák és követői),

-          árulás (Kossuth és hívei),

-    polgári és gazdasági felemelkedés - „boldog békeidők” (utókor).

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 63
Tegnapi: 1 298
Heti: 2 634
Havi: 17 762
Össz.: 1 436 760

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte (vázlat)
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: horthy rendszer - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »