"Törivázlat"

Történelem vázlatok - érettségi információk - segédanyagok a felkészüléshez, tanuláshoz - források, adatbázisok, folyóiratok, érdekességek és filmajánlások

Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte

(vázlat)

 

Magyarország helyzete 1849 után:

1849-ben, világosi fegyverletétel után Haynau tábornok megtorolta a magyar szabadságharcot:

  • október 6-án kivégeztette a 13 „aradi” vértanút (honvédtábornokok) és Batthyány Lajos miniszterelnököt,
  • 120 embert ítélt halálra,
  • ezreket börtönzött be.

1851-59 között Ferenc József nyílt önkényuralmat vezetett be, Alexander Bach belügyminiszter vezetésével (Bach-korszak). A cél egységes birodalom kialakítása volt:

  • a király irányít kizárólagosan,
  • Magyarországot kerületekre osztották,
  • centralizált közigazgatás vezettek be,
  • osztrák mintára építették ki a polgári államot, melynek hatására:
    • külföldi tőke bevonásával megindult a modernizáció,
    • fejlődött az ipar (pl. vasúthálózat kiépítése),
    • felgyorsult a polgárosodás,
    • a belső vámhatár megszűnése egységes piacot alakított ki.

A magyar nemesség egy része a kialakult helyzetben az ellenállás valamely formáját választotta:

  • aktív ellenállás (merénylet, összeesküvés, gerilla akciók),
  • passzív ellenállás (Deák Ferenc és köre - a hatalom kijátszása, adócsalás, politikai passzivitás),
  • emigráció (Kossuth, Klapka).

 

A kiegyezés előzményei:

1859-ben Ausztria kudarcot vallott az olasz egységért vívott háborúban. Következménye:

  • pénzügyi csőd,
  • a magyar emigráció szervezkedésbe kezdett Kossuth vezetésével.

I. Ferenc József (1848-1916) felismerte, hogy változtatni kell:

  • menesztette Bach belügyminisztert és a konzervatív arisztokrácia felé nyitott,
  • 1860-ban kiadta az Októberi Diploma nevű konzervatív alkotmánytervezetet, amely az 1847-es állapot visszaállítása volt,
  • 1861-ben az októberi diplomát kiegészítette a februári pátens, amely meghatározta az összbirodalmi gyűlés összetételét (a 343 képviselői helyből 85 jutott Magyarországnak, amely tartományként vett volna részt),
  • 1861-ben I. Ferenc József összehívta a magyar országgyűlést, a birodalmi gyűlésbe delegált képviselők választására.

A magyar országgyűlésben vita alakult ki az uralkodóval való viszony kérdésében:

  • Felirati Párt:
    • Deák Ferenc vezetésével elismerik Ferenc József uralmát (a Pragmatica Sanctiora hivatkozva),
    • cél: különállás Ausztriától.
  • Határozati Párt:
    • Teleki László vezetésével nem ismerik el Ferenc József uralmát,
    • cél: a függetlenség.
  • Teleki öngyilkossága után a vitát a felirati pártiak nyerték, Ferenc József azonban feloszlatta az országgyűlést.

Az uralkodó Anton Schmerling vezetésével alkotmányos és mérsékelten liberális jellegű irányítást vezetett be (Schmerling provizórium - átmeneti korszak).

A helyzet megoldása érdekében Deák Ferenc közzé tette a „Húsvéti cikk”- et (Pesti Napló, 1865. IV. 16.):

  •  a Habsburg-birodalom biztonsága a legfőbb cél Magyarország számára is,
  • az 1848-as magyar alkotmány visszaállítása néhány önálló ügy feladásával („közös ügyek”),
  •  alkotmányosság Ausztriában is.

1866-ban Ausztria vereséget szenvedett a német egységért vívott háborúban a porosz hadseregtől Könnigratz-nél. A vereség hatására felgyorsult a kiegyezés elfogadása:

 

A kiegyezés tartalma:

Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia (Osztrák Császárság + Magyar Királyság) mint dualista állam (kétpólusú irányítás). Jogi alapja a Pragmatica Sanctio.

A két államot a közös dolgok kapcsolták össze:

  • közös az uralkodó (I. Ferenc József),
  • közös minisztériumokat működtettek: a külügy és hadügy és közös ezek finanszírozása miatt a pénzügy,
  • a közös ügyek terheire kvótát állapítottak meg (Ausztria 70%, Magyarország 30 %), melyet tízévente felülvizsgáltak,
  • közös hadsereg vezényleti nyelve német volt, ezért a magyarok kiengesztelése érdekében korlátozott számú magyar honvédség alakult, amely csak a magyar határokon belül tevékenykedhetett,
  • közös érdekű ügyek voltak még:
    • közös vámterület,
    • közös jegybank,
    • közös államadósság átvállalása.

Mindkét államnak önálló parlamentje volt, melyek évente 60-60 fős delegációt állítottak fel a közös ügyek rendezésére.

Mindkét állam külön intézte belső ügyeit kormányzatán keresztül.

- Magyarországot és Erdélyt is egyesítették.

 

A kiegyezés hatása és megítélése:

Részben megvalósult Magyarország önállósága

Jelentős változások mentek végbe:

  • a feudalizmus lebontása,
  • polgárosodás,
  • gazdasági felemelkedés,
  • tudományos és kulturális megújulás.

Az eredmények ellenére a kiegyezés történeti megítélése vitatott.

- Vélemények:

  • szükséges kompromisszum volt (Deák és követői),
  • árulás volt (Kossuth és hívei),
  • polgári és gazdasági felemelkedést jelentett, mert a „boldog békeidők” korszaka volt (az utókor ítélete).

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 881
Tegnapi: 3 792
Heti: 17 476
Havi: 881
Össz.: 3 912 946

Látogatottság növelés
Oldal: Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte (vázlat)
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »