Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

 

 

A magyar nép honfoglalása és az államalapítás kora

 

1. A magyar nép honfoglalása:

 

1.1 A honfoglalás előzményei:

Az Etelközben élő magyarok 894-ben beavatkoztak a bolgár-bizánci viszályba a bizánciak oldalán, ezért a vesztes bolgárok a magyarok etelközi szállásai mögött lévő besenyőktől kértek segítséget, ezért a besenyők megtámadták a magyarok szállásait. A magyarok 895 tavaszán átmenekültek a Kárpátok hágóin keresztül a Kárpát-medencébe Erdély hegyei közé (turul legenda). Vezetőjük: Álmos majd fia Árpád és Kurszán volt. 

1.2 A honfoglalás (895-907):

A magyar törzsek a Kárpát-medencét szakaszosan foglalták el.

895-től Erdély és a Tiszántúl,  900-ban Dunántúl, 902-ben  Morvák legyőzése, 904. Kurszán halála után megszűnt a kettős fejedelemség, 907 győzelem a bajorok felett Pozsonynál = honfoglalás befejezése.

1.3 A honfoglaló magyarság élete:

Letelepedés: A magyar nép letelepedése törzsenként történt (földrajzi nevek): Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi + katonai segédtörzsek, pl.: kabar, varsány, székely (?).         

-         Életmódja: nomád állattartás, földművelés, kézművesség.

-         Társadalma:

       bők (urak = törzsfők és nemzetségfők)

       vitézek( a bők fegyveres kísérete, pl.: kalandozások során)

     inek (köz szabadok: pásztorok földművesek és szolgáló  népek)

 

2. A kalandozások kora (907-968 között):

A kárpát-medencei szállásterület elfoglalása után a törzsfők (bők) és fegyveres kíséretük (vitézek) rabló, zsákmányszerző hadjáratokat indítottak dél-, és nyugat-Európa irányában. Okai: felbomló ős-közösségi társadalom, nyugat európai uralkodók viszályai (feudális anarchia), a balkáni uralkodók folyamatos egymás elleni küzdelmei.

Európa válasza: - „A magyarok nyilaitól ments meg uram minket!” – kezdetű imádság.

Leggyakoribb helyszínei: Észak-és Dél-Itália, Bajor-ország, Szászország, Franciaország, Bulgária és Bizánc.

De: a X. század közepére helyreállt a feudális rend Európában - a magyarok katonai vereséget szenvedtek nyugaton, pl.: 933-ban Merseburgnál és 955-ben Augsburgnál, majd 968-ban a Bizánci Birodalomban is - változtatásra volt szükség -  megkezdődött az államalapítás előkészítése (Taksony fejedelem).

 

3. A magyar államalapítás

3.1 Taksony fejedelem (955-972) felismerte a változtatás szükségességét, ezért

-   leállította a kalandozásokat

-   békére törekedett a szomszédos népekkel (házasságpolitika)

-    megkezdődött a bizánci kereszténység felvétele.

3.2 Géza fejedelem (972-997) felismerte, hogy a magyarság körül megváltoztak a külpolitikai viszonyok: nyugaton (I.  Ottó 962-ben megalapította a Német-római Császárságot, délen a Bizánci Birodalom kapott új erőre.)

-  megtörte a törzs- és nemzetségfők ellenállását

-  973 húsvétján hittérítő papokat kért I. Ottó császártól             katolikus kereszténység

- Fia István számára bajorországi Gizellát kérte feleségül, akivel lovagok érkeztek

-   új öröklési rend (seniorátus helyett primogenitúra)

-  Egyházi adományok, pl.: Pannonhalma 996 (Szt. Márton hegy)

 

3.3 István király állam és egyházszervező tevékenysége:

Géza halála után a régi szokás ellenében fejedelemmé avatott Istvánnak (997-1000 vagy 1001-ig fejedelem) erős ellenállással kellett szembenéznie. Először Koppány lázadt fel ellene. Koppány legyőzése után még két ízben kellett Istvánnak szembenéznie ellenszegülő főurakkal. Az egyik anyai nagybátyja, az erdélyi Gyula volt, majd a Maros vidék urát, Ajtonyt kellett legyőzni, ezért II. Szilveszterpápa koronát adományozott Istvánnak (koronázás 1000. vagy 1001.)

3.3.1 Egyházszervezés:

István király két érsekséget alapított, az esztergomit és a kalocsait, továbbá nyolc püspöki egyházmegyét szervezett. A magyar egyház feje az esztergomi prímás-érsek lett. Az egyház jövedelme kettős eredetű volt:

-  a püspökségek hatalmas földadományokat kaptak a királytól

-  a tized (decima > dézsma) is az egyházat gyarapította (TVK)

3.3.2 Államszervezés:

-  vármegyéket szervezett. Élükön a király által kinevezett ispán (latin: "comes") állt. Ő volt a királyi hatalom kihelyezett képviselője: végrehajtotta a törvényeket, bíráskodott, beszedette az adókat, igazgatta a várföldeket, parancsolt a katonáskodó várjobbágyoknak

-  Az ország összes udvarnépének közös elöljárója a nádorispán (latinul palatinus) volt. A nádorispán gondoskodott az udvar ellátásáról, kezelte az udvarbirtokok javait, ő volt a királyi vitézek parancsnoka és az udvari népek bírája. A király és kísérete, a királyi udvar (latinul curia) udvarháztól udvarházig vándorolt és felélte annak jövedelmeit. A királyi székhely Esztergom, majd Székesfehérvár lett.

- törvényeket adott ki (I. és II. TVK): intézkedett az egyház működéséről és a vallásgyakorlás biztosításáról, a magántulajdon védelméről

-  pénzverés (két alkalom)

-   oklevél kiadás

3.4 A trónutódlás kérdése:

István királynak egyetlen fia tragikus vadászbalesetben meghalt. A “jogos örökös” Géza testvérének (Mihálynak) a fia, Vazul lehetett. De István féltette az újonnan szervezett keresztényállamot az általa pogánynak tartott Vazultól, ezért inkább nővére és a velencei dózse fiát, Orseolo Pétert jelölte utódjául. Ezután Vazul összeesküvést szőtt István ellen, mire a király megvakíttatta. Vazul fiai – András, Béla és Levente – Lengyelországba menekültek. István ezzel a jelöléssel kizárta az Árpád-ház fiágát az öröklésből, ezért halála után súlyos trónharcok kezdődtek az országban.

3.5 Szent István történelmi érdeme:

Szent István a magyar történelem egyik legkimagaslóbb egyénisége. Nevéhez fűződik a keresztény Magyar Királyság megalapítása, a független magyar egyházszervezet kiépítése, az első törvények kibocsátása. Uralkodása alatt Magyarország a keresztény Európa része lett. Tevékenységét a keresztény egyház is elismerte azzal, hogy 1083-ban szentté avatta. Szent István hatvanadik életévén túl, 1038-ban halt meg, Imre herceggel együtt a székesfehérvári bazilikában temették el.

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 650
Tegnapi: 678
Heti: 650
Havi: 25 869
Össz.: 1 369 413

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A magyar nép honfoglalása és az államalapítás kora
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: athéni demokrácia - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »