Gazdasági és társadalmi változások Magyarországon az I. világháború után

(vázlat)

 

Fogalmak: etnikai és történeti elv, népszavazás, revízió, irredentizmus, királypuccs, konszolidáció, korlátozott parlamentarizmus, pengő, úri középosztály, kultúrfölény

Nevek: Bethlen István, Peyer Károly, Klebelsberg Kunó

Évszámok: 1920. június 4; 1921–31, 1927

Topográfia: Trianon, területi változások, Sopron, a kisantant országai

 

A trianoni békeszerződés aláírása:

A világháború után az Osztrák-Magyar Monarchia darabjaira hullott.

Okai:

-          Nemzetállamok alakultak a területén

-          A győztes antant hatalmak súlyos feltételű békeszerződést dolgoztak ki

A magyar békedelegációt gróf Apponyi Albert vezette 1920 januárjában, s tagja volt gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál is. Teleki Pál megalkotta az úgynevezett „vörös térképet”, ami a Kárpát-medence etnikai viszonyait mutatja be. Apponyi beszédében a vitatott területekről népszavazást kért a Wilson elnök által meghirdetett nemzeti önrendelkezési elv alapján.

A békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa a magyar ellenjavaslatok egyetlen pontját sem fogadta el (csak később: 1921. dec. soproni népszavazás; a „leghűségesebb város”).

1920. május 6-án a szerződést véglegesnek nyilvánították. Következményei:

-              Gróf Apponyi Albert visszaadta a megbízatását, mivel nem sikerült változtatásokat elérni

-              1920. június 4-énVersailles-ban, a Trianon-kastélyban Bénárd Ágoston (népjóléti miniszter) és Drasche-Lázár Alfréd követ írták alá a 14 részből álló békediktátumot.

 

A békeszerződés:

-          második része rögzíti Magyarország új határait

• a történeti Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométer területéből 93 ezer maradt magyar kézen
• lakosok száma 18,2 millióról 7,6 millióra apadt
• több, mint 3,2 millió magyar került az utódállamokba
• színmagyar településeket is elcsatoltak
• a magyar katonaság létszámának korlátozása (35 ezer fő)
• jóvátétel fizetése: 200 millió aranykorona 20 év alatt

Hatása: a térség népei közötti szembenállás fokozódik.

 

A békeszerződés gazdasági hatásai:

-          évszázados kapcsolatokat szakított szét a béke

-          az ország nyersanyagforrásokat veszített el (fa, szén, vasérc stb.), ugyanakkor ipari kapacitásai maradtak kihasználatlanul

-          kedvezőtlenné vált a magyar településhálózat fejlődése

-          a vasút jelentős része az utódállamokhoz került

-          vízgazdálkodás, árvízvédelem problémája

-          az egységes birodalmi piac szétesett

-          az utódállamok az újonnan megszerzett területek rovására fejlesztették törzsterületüket

 

A magyar nemzet válasza – a revízió gondolata:

-          Magyarországon egyetlen politikai erő sem fogadta el a békét

-          A revízió (felülvizsgálat) igénye általános lett

-          Civil szervezetek alakultak: MOVE, Magyar Területvédő Liga, Történelmi Társaság

-          A kormányzat támogatta ezeket a szervezkedéseket

-          A revízió módját és mértékét illetően már nem volt egység:

• Nyilvánosságot elsősorban a békés revízió gondolata kapott
• Beszédekben, kiáltványokban, plakátokon többféle revíziós gondolat jelent meg:
• Teljes revízió (az egész történelmi Magyarország visszaállítása)
• Igazságtalanságok korrigálása
• Magyarlakta területek visszacsatolása

 

Elcsatolt területek:

Romániáé: Erdély, Tiszántúl K-i fele, Bánát K-i fele

Szerb-Horvát-Szlovén Királyságé: Horvátország, Szlavónia, Bánát Ny-i része, Bácska

Ausztriáé: Burgenland

Csehszlovákiának: Felvidék, Kárpátalja

 

A bethleni konszolidáció Magyarországon:

A békeszerződés aláírása után a földbirtokos arisztokrácia kezébe került a politikai hatalom.

Miniszterelnökök:

-          Gróf Teleki Pál 1920-21

-          Gróf Bethlen István 1921-31

Céljuk: a stabilizáció megteremtése volt.

Teleki a királypuccs miatt megbukott 1921-ben, ezért a Horthy-rendszer stabilizációja Bethlen István miniszterelnöksége alatt valósult meg.

Bethlen István:

-          Erdélyből származik, arisztokrata családból

-          konzervatív politikus, de liberális színezettel

-          politikája: korlátozott polgári parlamentarizmus

Célja:

-          gazdasági, politikai válság felszámolása

-          az OMM felbomlásából és a területvesztésből származó hátrányok: piacvesztés, tőke- és munkaerő áramlásának megszűnése

-          Mo. külpolitikai elszigeteltségének megszüntetése

 

Politikai stabilizáció:

-              az 1921 októberében zajló második királypuccs után megtörtént a Habsburg-ház trónfosztása

-              célja a parlamentarizmust visszaállítása, DE: erős kormánypártot akart teremteni, ezért belépett a Kisgazdapárt bevonásával létrehozta az Egységes Pártot 1922-ben

-              1921-ben létrejött a Bethlen-Peyer paktum, hogy a Szocdem. Párt ne legyen radikális ellenzék

(nem szervezhet politikai sztrájkot a közalkalmazottak, vasutasok, postások, mg-i munkások körében, ezért cserébe legálisan működhetett).

-          1922: választójogi törvény módosítása:

•  analfabéta nők nem szavazhatnak
• vidéken nyílt szavazást rendelt (ellenőrzik a parasztok szavazatait)

 

Gazdasági konszolidáció:

-          szerkezeti átalakulásra van szükség (könnyűipar fejlesztése), ehhez pénz kell

-          inflációs politika: pénzkibocsátás fokozásával hiteleket adnak a vállalkozóknak, melyet inflálódó pénzben fizettek vissza. (ez hosszútávon eredménytelen)

-          külföldi tőke bevonása:

• 1922. Mo-t felvették a Népszövetségbe
• 1924: kölcsön 250millió korona: mezőgazdaság modernizálása, turizmus, villamosipar, közlekedés fejlesztése

-               1924: Magyar Nemzeti Bank felállítása:

• bankjegy kibocsátás monopóliuma
• 1927.jan. 1.: Pengő bevezetése

Eredménye:

-          gazdasági fellendülés 1924-1929 között

-          1926.: Népszövetség megszünteti a pénzügyi ellenőrzést

-          gazdasági stabilizáció

 

Külpolitikai stabilizáció:

Cél:

-          az elszigeteltség megszüntetése, mert a szomszédokkal nem lehet szövetkezni (Kisantant).

-          1927: olasz-magyar örök barátsági egyezmény (az olaszok célja: Jugoszlávia körülzárása), melyben támogatják revíziós céljainkat.

-           

Társadalom és életmód Mo-on a két vh. között:

Társadalmi változások:

-          lassan csökkent a mezőgazdasági népesség, nőtt a munkásság, az értelmiség és a szolgáltatásokban dolgozók aránya

-          a nagybirtokosok szerepe változatlan maradt

-          az agrárproletárok száma változatlan, de megerősödött a módosabb parasztság

-          a polgárság aránya nőtt.

Jellemzők:

-          a munkásság száma nőtt, összetétele megváltozott. Csökkent a szakmunkások és nőtt a betanított, segédmunkások aránya. Megjelent a női munkaerő. Alacsony bérezésűek száma nőtt. Rosszabbodtak az életkörülmények

-          erősödött a középréteg : úri középosztály - dzsentri életeszmény

-          nőkre is kiterjesztették a választójogot. A nők is munkába álltak: adminisztráció, oktatás, könnyűipar

-          lassult a népességnövekedés.

 

Oktatás - kultúra:

Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter célja:

-           a társadalmi felemelkedés biztosítása az oktatásban

-          egyetemek áttelepítése Magyarországra

-          a tudományos ösztöndíjrendszer kidolgozása (Róma, Bécs, Berlin).

 

Oldal: Gazdasági és társadalmi változások Magyarországon az I. világháború után (vázlat)
Törivázlat - © 2008 - 2023 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat