Gazdasági és társadalmi változások Magyarországon az I. világháború után
(vázlat)
Fogalmak: etnikai és történeti elv, népszavazás, revízió, irredentizmus, királypuccs, konszolidáció, korlátozott parlamentarizmus, pengő, úri középosztály, kultúrfölény
Nevek: Bethlen István, Peyer Károly, Klebelsberg Kunó
Évszámok: 1920. június 4; 1921–31, 1927
Topográfia: Trianon, területi változások, Sopron, a kisantant országai
A trianoni békeszerződés aláírása:
A világháború után az Osztrák-Magyar Monarchia darabjaira hullott.
Okai:
- Nemzetállamok alakultak a területén
- A győztes antant hatalmak súlyos feltételű békeszerződést dolgoztak ki
A magyar békedelegációt gróf Apponyi Albert vezette 1920 januárjában, s tagja volt gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál is. Teleki Pál megalkotta az úgynevezett „vörös térképet”, ami a Kárpát-medence etnikai viszonyait mutatja be. Apponyi beszédében a vitatott területekről népszavazást kért a Wilson elnök által meghirdetett nemzeti önrendelkezési elv alapján.
A békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa a magyar ellenjavaslatok egyetlen pontját sem fogadta el (csak később: 1921. dec. soproni népszavazás; a „leghűségesebb város”).
1920. május 6-án a szerződést véglegesnek nyilvánították. Következményei:
- Gróf Apponyi Albert visszaadta a megbízatását, mivel nem sikerült változtatásokat elérni
- 1920. június 4-énVersailles-ban, a Trianon-kastélyban Bénárd Ágoston (népjóléti miniszter) és Drasche-Lázár Alfréd követ írták alá a 14 részből álló békediktátumot.
A békeszerződés:
- második része rögzíti Magyarország új határait
Hatása: a térség népei közötti szembenállás fokozódik.
A békeszerződés gazdasági hatásai:
- évszázados kapcsolatokat szakított szét a béke
- az ország nyersanyagforrásokat veszített el (fa, szén, vasérc stb.), ugyanakkor ipari kapacitásai maradtak kihasználatlanul
- kedvezőtlenné vált a magyar településhálózat fejlődése
- a vasút jelentős része az utódállamokhoz került
- vízgazdálkodás, árvízvédelem problémája
- az egységes birodalmi piac szétesett
- az utódállamok az újonnan megszerzett területek rovására fejlesztették törzsterületüket
A magyar nemzet válasza – a revízió gondolata:
- Magyarországon egyetlen politikai erő sem fogadta el a békét
- A revízió (felülvizsgálat) igénye általános lett
- Civil szervezetek alakultak: MOVE, Magyar Területvédő Liga, Történelmi Társaság
- A kormányzat támogatta ezeket a szervezkedéseket
- A revízió módját és mértékét illetően már nem volt egység:
Elcsatolt területek:
Romániáé: Erdély, Tiszántúl K-i fele, Bánát K-i fele
Szerb-Horvát-Szlovén Királyságé: Horvátország, Szlavónia, Bánát Ny-i része, Bácska
Ausztriáé: Burgenland
Csehszlovákiának: Felvidék, Kárpátalja
A bethleni konszolidáció Magyarországon:
A békeszerződés aláírása után a földbirtokos arisztokrácia kezébe került a politikai hatalom.
Miniszterelnökök:
- Gróf Teleki Pál 1920-21
- Gróf Bethlen István 1921-31
Céljuk: a stabilizáció megteremtése volt.
Teleki a királypuccs miatt megbukott 1921-ben, ezért a Horthy-rendszer stabilizációja Bethlen István miniszterelnöksége alatt valósult meg.
Bethlen István:
- Erdélyből származik, arisztokrata családból
- konzervatív politikus, de liberális színezettel
- politikája: korlátozott polgári parlamentarizmus
Célja:
- gazdasági, politikai válság felszámolása
- az OMM felbomlásából és a területvesztésből származó hátrányok: piacvesztés, tőke- és munkaerő áramlásának megszűnése
- Mo. külpolitikai elszigeteltségének megszüntetése
Politikai stabilizáció:
- az 1921 októberében zajló második királypuccs után megtörtént a Habsburg-ház trónfosztása
- célja a parlamentarizmust visszaállítása, DE: erős kormánypártot akart teremteni, ezért belépett a Kisgazdapárt bevonásával létrehozta az Egységes Pártot 1922-ben
- 1921-ben létrejött a Bethlen-Peyer paktum, hogy a Szocdem. Párt ne legyen radikális ellenzék
(nem szervezhet politikai sztrájkot a közalkalmazottak, vasutasok, postások, mg-i munkások körében, ezért cserébe legálisan működhetett).
- 1922: választójogi törvény módosítása:
Gazdasági konszolidáció:
- szerkezeti átalakulásra van szükség (könnyűipar fejlesztése), ehhez pénz kell
- inflációs politika: pénzkibocsátás fokozásával hiteleket adnak a vállalkozóknak, melyet inflálódó pénzben fizettek vissza. (ez hosszútávon eredménytelen)
- külföldi tőke bevonása:
- 1924: Magyar Nemzeti Bank felállítása:
Eredménye:
- gazdasági fellendülés 1924-1929 között
- 1926.: Népszövetség megszünteti a pénzügyi ellenőrzést
- gazdasági stabilizáció
Külpolitikai stabilizáció:
Cél:
- az elszigeteltség megszüntetése, mert a szomszédokkal nem lehet szövetkezni (Kisantant).
- 1927: olasz-magyar örök barátsági egyezmény (az olaszok célja: Jugoszlávia körülzárása), melyben támogatják revíziós céljainkat.
-
Társadalom és életmód Mo-on a két vh. között:
Társadalmi változások:
- lassan csökkent a mezőgazdasági népesség, nőtt a munkásság, az értelmiség és a szolgáltatásokban dolgozók aránya
- a nagybirtokosok szerepe változatlan maradt
- az agrárproletárok száma változatlan, de megerősödött a módosabb parasztság
- a polgárság aránya nőtt.
Jellemzők:
- a munkásság száma nőtt, összetétele megváltozott. Csökkent a szakmunkások és nőtt a betanított, segédmunkások aránya. Megjelent a női munkaerő. Alacsony bérezésűek száma nőtt. Rosszabbodtak az életkörülmények
- erősödött a középréteg : úri középosztály - dzsentri életeszmény
- nőkre is kiterjesztették a választójogot. A nők is munkába álltak: adminisztráció, oktatás, könnyűipar
- lassult a népességnövekedés.
Oktatás - kultúra:
Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter célja:
- a társadalmi felemelkedés biztosítása az oktatásban
- egyetemek áttelepítése Magyarországra
- a tudományos ösztöndíjrendszer kidolgozása (Róma, Bécs, Berlin).