A nemzetiszocializmus hatalomra jutása Németországban
(vázlat)
Fogalmak: nemzetiszocializmus, fajelmélet, faji törvények,
élettér, szociális demagógia
Nevek: Hitler, Hindenburg
Évszámok: 1923, 1933, 1935
Topográfia: München, Nürnberg
Németország az I. vh. után:
Az I. világháború utáni jelentős gazdasági visszaesés volt Németországban. A csalódott emberek tömegesen csatlakoztak a háború után alakult szélsőséges irányzatokhoz:
- 1918-ban alakult meg a Német Kommunista Párt, amely szovjet mintájú átalakulást hirdetett és a nagyvárosokban (Berlin, München) magához ragadta a hatalmat
- a kommunizmus visszaszorítása és a belső rend helyreállítása volt a célja az 1919-ben alakult NSDAP-nak (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt - a párt nevének első szavából rövidítve náci párt). A nemzetszocializmus szélsőjobboldali irányzat, melyben nemzeti és szociális demagógia egyesül.
Az NSDAP programja:
A nácik 1923-ban végrehajtották a „Müncheni sörpuccsot” (egy sörcsarnokban elfogták a bajor kormány tagjait, és a hatalmat akarták megragadni), amiért a résztvevőket börtönbe zárták, köztük Adolf Hitlert is, aki a börtönben megírta a Mein Kampf (Harcom) című könyvét, amely a nácizmus programjává vált. Minden társadalmi csoportnak azt ígéri, amit hallani akartak.
3 pillére van:
- revans - a háborús sérelmek orvoslása
- „élettér elmélet” - náci birodalom víziója
- „fajelmélet”- német (árja) nép felsőbbrendű, a zsidók és cigányok kiirtandók (ellenség kép kialakítása)
+ szociális demagógia:
- a munkásoknak munkát és a nagytőke megfékezését,
- a tőkéseknek a kommunisták és szakszervezetek korlátozását,
- a parasztoknak földet ígért
A cél eléréséhez új harci stílust teremt – SA (rohamosztag) létrehozása
A hatalom megragadása:
A világgazdasági válság hatására Németországban tömeges nyomor bontakozott ki. Hatására az NSDAP népszerűsége rohamosan növekszik.
Okai:
- az emberek gyors, radikális megoldásokat akartak
- a propaganda hatása: film, rádió, röplapok, szónoklatok, stb. –
- ellenfelek (ellenség) megfélemlítése: az SA és az SS (védőosztag) bevetése
- jövőkép vizionálása (Hitler a „megváltó”)
- sorozatos kormányválság: 1932-ben választások- eredménye: nácik: 37,8%, kommunisták: 14,3%, ezét Hitler felerősíti a kommunista rémképet. A tőkések tőle várták a baloldali veszély elhárítását (Harzburgi front).
1933. jan. 30-án Hindenburg köztársasági elnök kancellárrá (kormányfő) nevezte ki Hitlert.
A náci hatalom kiépítése:
Az alkotmányosság felszámolásához minden eszközt igénybe vett Hitler:
- a Reichstag felgyújtása 1933. február – alkalmat adott a baloldal felszámolására
- az ún. „felhatalmazási törvény” értelmében Hitler a parlament megkerülésével rendeletekkel kormányzott, ezért a parlament szerepe formálissá vált
- 1934-ben Hindenburg halála után Hitler egyesíti az államfői és kormányfői hatalmat = Führer (vezér)
- központosítás: minden hatalom a NSDAP és Hitler kezében összpontosult.
- 1934. június – „hosszú kések éjszakája” – leszámol a párton belüli ellenzékkel, SA vezetőit kivégzik
- létrehozta az SS-t és a Gestapo-t (Állami Titkosrendőrség), melyek közvetlenül Hitler ellenőrzése alatt állnak
- bevezetik az egypártredszert (NSDAP), illetve a „civilszférát is államosítják” = a náci ideológia szolgálatába állítják. Pl.: Hitlerjugend
- cenzúra = a sajtó, a művészet, valamint a tudomány világában
- a gazdaságpolitikában való állami beavatkozás, Pl.: a hadiipar erőszakos fejlesztése (fegyverkezés).
A náci hatalom kiépítését segítette a propaganda és a tömegrendezvények (1936- berlini olimpia).
A „zsidókérdés” rendezése:
Az 1935-ben hozott „nürnbergi törvények” faji alapon korlátozták az emberi jogokat - antiszemitizmus (zsidóellenesség):
- állampolgári jogaik korlátozása, pl. házasságkötés tilalma, választójog eltörlése, munkavállalásból való kirekesztés
- 1938 „kristályéjszaka”- pogrom
- 1942-től „endlösung” (végső megoldás) = a zsidók munka - és koncentrációs táborokba deportálása - megsemmisítése (ipari módszerekkel való tömeges kivégzés).