A demokratikus kísérlet felszámolása Magyarországon 1945 után

(vázlat)

 

Fogalmak: népi demokrácia, proletárdiktatúra, földosztás, hiperinfláció, szalámitaktika, köztársaság, Baloldali Blokk, „B” listázás, kékcédulás választás, „a fordulat”

Nevek: (Dálnoki) Miklós Béla, Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Rajk László, Dinnyés Lajos

Évszámok: 1945. november, 1946. febr. 1; 1947. febr.; 1948

 

Felszabadulás és megszállás:

1944. december 2-án Szegeden öt ellenzéki párt megalapította a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. Létrehozták az Ideiglenes Nemzetgyűlést, amely 1944. december 21-én ült össze a debreceni református kollégiumban. A Nemzetgyűlés – amelyben a kommunisták befolyása érvényesült – megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Élére Dálnoki Miklós Béla (miniszterelnök) tábornok került.

 Az ideiglenes kormány intézkedései:

-              a kormány 1945 januárjában, Moszkvában aláírta a fegyverszüneti egyezményt

-              vállalta, hogy visszavonul az 1938 előtti határok mögé

            - beszünteti a szövetségesek ellen viselt háborút

            - hadat üzen Németországnak

            - fedezi a szovjet megszállás minden költségét

            - jóvátételt fizet

-              1945. március 17-én a kormány kihirdette a földreformrendeletet - a mezőgazdaságból élők nagy többsége haszonélvezője volt a földreformnak. Átlagban 5 holdat kaptak az igénylők.

 

1944-45-ben a szovjet hadsereg megjelenésével nem csak a német megszállásnak és a nyilas uralomnak lett vége, de összeomlott a közigazgatás, a politikai, gazdasági és a társadalmi rendszer is.

A megszállók célja:

-           a szovjet birodalom és ideológia kiterjesztése.

-          átmenetileg a legfőbb hatalom a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB)

-          a ploretárdiktatúrát hosszú demokratikusnak álcázott küzdelemben kívánták megvalósítani

• a Moszkvából hazatérő kommunisták (Rákosi Mágyás, Gerő Ernő, Révai József, Nagy Imre) demokratikus kormányzat létrehozására kaptak utasítást
• demokratikus pártok jöttek létre: Független Kisgazdapárt (FKgP), Nemzeti Parasztpárt, Szociáldemokrata Párt, Polgári Demokrata Párt.

Az 1945-ös választás és koalíció:

-          Az 1945 nyarán elfogadott választójogi törvény által megvalósult az általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választójog.

-          Az 1945. november 4-én megtartott parlamenti választáson a Független Kisgazdapárt a szavazatok több mint 57 %-ával abszolút többséget szerzett.

-           A SZEB elnöke, Vorosilov marsall ragaszkodott a koalíciós kormányzás fennmaradásához. A miniszterelnök Tildy Zoltán lett.

-           A koalíciós kormányában a kulcs pozíciókat a belügyet és a hadügyet kommunisták töltötték be.

 

Újjáépítés és államosítás:

A háborús pusztítások, a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került:

-          a pengő teljesen elértéktelenedett a világtörténelem legnagyobb mértékű inflációja során

-          1946. augusztus 1-jén bevezették az új pénzt, a forintot. Ezzel megfékezték az inflációt.

-          az újjáépítés gyorsan haladt: romeltakarítás, hidak helyreállítása, gépjárműállomány növekedése, mozdonyok üzembe helyezése

-          egyre szélesebb körű államosítás.

 

A diktatúra kiépítése:

-              Az 1947. február 10-én aláirt párizsi béke nagy csalódást okozott: visszaállították a trianoni határokat. + 3 falu még Csehszlovákiához került

-              Megszűnt a SZEB és a megszállás, ugyanakkor továbbra is Magyarország területén maradhattak a szovjet csapatok.

-              1946. február elején kikiáltották a második Magyar Köztársaságot, s Tildyt köztársasági elnökké választották, a kormány irányítását Nagy Ferenc vette át.

-              A kommunista vezetők a választások után a többi politikai párt megosztására törekedett, hogy aztán egyenként számoljanak le velük – Rákosi későbbi hasonlatával, „ahogy a szalámit szeletelik”.

-              MKP egyre több támogatót szervezett volna, ezért előszeretettel alkalmazták a tömeg megnyerését:

                        - demagóg eszköz (népámítás): - irreális dolgokat ígértek

                        - megfélemlítés eszköze: - zsarolás, verések, büntetések

-              A Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt részvételével létrehozták az ún. Baloldali Blokkot, s a Kisgazdapártot nyomás alá vették.

-              „B” listázás: tízezreket elbocsátottak a közigazgatásból

-              Államellenes összeesküvést kreáltak. Több kisgazda politikust letartóztattak, Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát is megvádolták, Nagy Ferenc miniszterelnököt megzsarolták, aki 1947. május 30-án lemondott tisztségéről és külföldön maradt. A következő miniszterelnök: - Dinnyés Lajos

-              1947-ben Tildy Zoltán új szavazást hirdetett meg, ezen a MKP győzni akart, ezért mindent meg is tett:

-              A „kék cédulás választás”-on a kommunista érzületű fiatalokat teherautóra ültették vidékre szállították őket és a távollevők nevére kiállított kék cédulával szavaztak. - Ezeket a fiatalokat több helyre is elvitték. - így csalással több 10.000 szavazatot nyertek maguknak, ugyanígy csalással több mint 600.000 szavazatot semmisítettek meg. - így csalással 25%-ot szereztek

-              Az MKP a legnagyobb párttá vált, de a demokratikus polgári erők többségben maradtak.

- 1948 nyarán az  MKP és az SZDP egyesült. Létrejött az MDP = Magyar Dolgozók Pártja. Elnöke Rákosi Mátyás lett.

1948-at a fordulat évének nevezik, mert a Magyar Dolgozók Pártja felszámolta a többpártrendszert nyílt kommunista diktatúrát vezetett be. 1949-ben szovjet mintájú alkotmányt  fogadtak el. Létrejött a Magyar Népköztársaság.

 

 

 

 

Oldal: A demokratikus kísérlet felszámolása Magyarországon 1945 után (vázlat)
Törivázlat - © 2008 - 2023 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat