A demokratikus kísérlet felszámolása Magyarországon 1945 után
(vázlat)
Fogalmak: népi demokrácia, proletárdiktatúra, földosztás, hiperinfláció, szalámitaktika, köztársaság, Baloldali Blokk, „B” listázás, kékcédulás választás, „a fordulat”
Nevek: (Dálnoki) Miklós Béla, Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Rajk László, Dinnyés Lajos
Évszámok: 1945. november, 1946. febr. 1; 1947. febr.; 1948
Felszabadulás és megszállás:
1944. december 2-án Szegeden öt ellenzéki párt megalapította a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. Létrehozták az Ideiglenes Nemzetgyűlést, amely 1944. december 21-én ült össze a debreceni református kollégiumban. A Nemzetgyűlés – amelyben a kommunisták befolyása érvényesült – megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Élére Dálnoki Miklós Béla (miniszterelnök) tábornok került.
Az ideiglenes kormány intézkedései:
- a kormány 1945 januárjában, Moszkvában aláírta a fegyverszüneti egyezményt
- vállalta, hogy visszavonul az 1938 előtti határok mögé
- beszünteti a szövetségesek ellen viselt háborút
- hadat üzen Németországnak
- fedezi a szovjet megszállás minden költségét
- jóvátételt fizet
- 1945. március 17-én a kormány kihirdette a földreformrendeletet - a mezőgazdaságból élők nagy többsége haszonélvezője volt a földreformnak. Átlagban 5 holdat kaptak az igénylők.
1944-45-ben a szovjet hadsereg megjelenésével nem csak a német megszállásnak és a nyilas uralomnak lett vége, de összeomlott a közigazgatás, a politikai, gazdasági és a társadalmi rendszer is.
A megszállók célja:
- a szovjet birodalom és ideológia kiterjesztése.
- átmenetileg a legfőbb hatalom a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB)
- a ploretárdiktatúrát hosszú demokratikusnak álcázott küzdelemben kívánták megvalósítani
Az 1945-ös választás és koalíció:
- Az 1945 nyarán elfogadott választójogi törvény által megvalósult az általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választójog.
- Az 1945. november 4-én megtartott parlamenti választáson a Független Kisgazdapárt a szavazatok több mint 57 %-ával abszolút többséget szerzett.
- A SZEB elnöke, Vorosilov marsall ragaszkodott a koalíciós kormányzás fennmaradásához. A miniszterelnök Tildy Zoltán lett.
- A koalíciós kormányában a kulcs pozíciókat a belügyet és a hadügyet kommunisták töltötték be.
Újjáépítés és államosítás:
A háborús pusztítások, a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került:
- a pengő teljesen elértéktelenedett a világtörténelem legnagyobb mértékű inflációja során
- 1946. augusztus 1-jén bevezették az új pénzt, a forintot. Ezzel megfékezték az inflációt.
- az újjáépítés gyorsan haladt: romeltakarítás, hidak helyreállítása, gépjárműállomány növekedése, mozdonyok üzembe helyezése
- egyre szélesebb körű államosítás.
A diktatúra kiépítése:
- Az 1947. február 10-én aláirt párizsi béke nagy csalódást okozott: visszaállították a trianoni határokat. + 3 falu még Csehszlovákiához került
- Megszűnt a SZEB és a megszállás, ugyanakkor továbbra is Magyarország területén maradhattak a szovjet csapatok.
- 1946. február elején kikiáltották a második Magyar Köztársaságot, s Tildyt köztársasági elnökké választották, a kormány irányítását Nagy Ferenc vette át.
- A kommunista vezetők a választások után a többi politikai párt megosztására törekedett, hogy aztán egyenként számoljanak le velük – Rákosi későbbi hasonlatával, „ahogy a szalámit szeletelik”.
- MKP egyre több támogatót szervezett volna, ezért előszeretettel alkalmazták a tömeg megnyerését:
- demagóg eszköz (népámítás): - irreális dolgokat ígértek
- megfélemlítés eszköze: - zsarolás, verések, büntetések
- A Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt részvételével létrehozták az ún. Baloldali Blokkot, s a Kisgazdapártot nyomás alá vették.
- „B” listázás: tízezreket elbocsátottak a közigazgatásból
- Államellenes összeesküvést kreáltak. Több kisgazda politikust letartóztattak, Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát is megvádolták, Nagy Ferenc miniszterelnököt megzsarolták, aki 1947. május 30-án lemondott tisztségéről és külföldön maradt. A következő miniszterelnök: - Dinnyés Lajos
- 1947-ben Tildy Zoltán új szavazást hirdetett meg, ezen a MKP győzni akart, ezért mindent meg is tett:
- A „kék cédulás választás”-on a kommunista érzületű fiatalokat teherautóra ültették vidékre szállították őket és a távollevők nevére kiállított kék cédulával szavaztak. - Ezeket a fiatalokat több helyre is elvitték. - így csalással több 10.000 szavazatot nyertek maguknak, ugyanígy csalással több mint 600.000 szavazatot semmisítettek meg. - így csalással 25%-ot szereztek
- Az MKP a legnagyobb párttá vált, de a demokratikus polgári erők többségben maradtak.
- 1948 nyarán az MKP és az SZDP egyesült. Létrejött az MDP = Magyar Dolgozók Pártja. Elnöke Rákosi Mátyás lett.
1948-at a fordulat évének nevezik, mert a Magyar Dolgozók Pártja felszámolta a többpártrendszert nyílt kommunista diktatúrát vezetett be. 1949-ben szovjet mintájú alkotmányt fogadtak el. Létrejött a Magyar Népköztársaság.