"Törivázlat"

Történelem vázlatok - érettségi információk - segédanyagok a felkészüléshez, tanuláshoz - források, adatbázisok, folyóiratok, érdekességek és filmajánlások

Magyarország története a Kádár-korban

(vázlat)

1. Megtorlás és konszolidáció:

- Az 1956-os forradalom leverése után hatalomra jutó Kádár-kormány (Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány) a forradalmat ellenforradalomnak minősítette. A társadalmi ellenállást a szovjet csapatokra, és az új karhatalomra, a munkásőrségre támaszkodva törte le, majd megtorlásba kezdett:

  • feloszlatták a munkástanácsokat,
  • statáriumot hirdetett,
  • letartóztatások kezdődtek,
  • a titkosan zajló bírósági perek fő célja a megtorlás és az elrettentés volt,
  • halálra ítélték a forradalom vezetőit, Nagy     Imrét és társait,
  • kivégzéseket hajtottak végre (200-nál több személyt végeztek   ki, az utolsót 1961-ben hajtották végre),
  • tömegeket zártak börtönbe (kb. 16 000 embert, főleg munkásokat és   diákokat).

- A megtorlással párhuzamosan a kormány a stabilizáció megteremtésére törekedett:

  • helyreállították a pártállami struktúrát,
  • az országgyűlés jelentéktelenné vált (a választásokon csak a Hazafias Népfront listájára lehetett szavazni),
  • a Belügyminisztérium (BM) Politikai Nyomozó Főosztálya elnyomó szervként működött,
  • 1957. elején létrehozták a párt hadseregét a Munkásőrséget,
  • a DISZ helyébe a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) lépett,
  • a munkavállalók „érdekeit” a SZOT képviselte,
  • az államot a párt, a pártot a Központi Bizottság (KB) irányította,
  • a legfontosabb és legszűkebb testület a Politikai Bizottság (PB) volt,
  • az MSZMP vezetője Kádár János volt (első titkár 1956–88 között).

- 1956 végén életszínvonal növelő intézkedéseket hozott a Kádár kormány, pl.: fizetés-emelés, könnyebb lakáshoz jutás, ezért népszerűsége nőtt.

- 1960-ban részleges, 1963-ban általános amnesztiát hirdettek, ami véget vetett a megtorlásoknak.

- A 60-as évek elején nagyszabású lakásépítési és szociális program indult, pl.: GYES bevezetése.

 

2. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői:

- A diktatúra „javított” változatának jellemzői:

  • a hatalom már nem igényelte, hogy a polgárok minden nap látványosan azonosuljanak a rendszerrel,
  • 1962-től a korábbi „aki nincs velünk az ellenünk van” elvet felváltotta az „aki nincs ellenünk, az velünk van” felfogása,
  • a rendszer folyamatosan törekedett az életszínvonal növelésére,
  • paternalizmus érvényesült: gondoskodó, a társadalmi jólétet, biztonságot növelő politika (Kádár a páter, azaz az atya, aki mindezt nyújtja a népnek).

 

A „legvidámabb barakk”:

- 1956 – 1988 között Kádár János volt a párt főtitkára és gyakorlatilag az ország első embere. Be akarta bizonyítani, hogy a szocializmus életképes, működő rendszer, ezért a társadalom és a hatalom kiegyezésére törekedett:

  • a hatalom rendezte viszonyát az egyházzal és az írókkal,
  • az életszínvonal emelése helyettesítette a politikai szabadságot,
  • az „élni és élni hagyni” politikája megteremtette a hatalom és a társadalom együttműködését,
  • az élelmezési helyzet olyan mértékben javult, hogy a külföldi megfigyelők „gulyás kommunizmus” - ról beszéltek,
  • terjedt a kis magánvállalkozások (maszekok) rendszere,
  • a teljes foglalkoztatottság biztosítása mellett emelkedtek a jövedelmek és ezzel együtt a fogyasztás is:
  • a személyautó használata átformálta a szokásokat, a tájat és a városokat:
    • az emberek hétvégi telket vásároltak,
    • új utakat építettek (pl. M1, M7 autópálya).

Az ország „nyugatiasodott”:

  • a nők fodrászhoz és divatbemutatókra jártak,
  •  megjelent az önkiszolgáló bolt, a Coca-Cola,
  • a televízióban nyugati filmeket is bemutattak

- „Fellebbent” a vasfüggöny: lehetővé vált háromévente egyszer nyugatra utazni.

 

Gazdasági változások:

A mezőgazdaságban:

  • eltörölték a beszolgáltatásokat,
  • újra kezdték a kollektivizálást meggyőzéssel, kedvezményekkel és kényszerrel,
  • állami mintagazdaságokat alakítottak ki (pl. Bábolnán),
  • megindult a gépesítés,
  • nőtt a műtrágya felhasználás,
  • új növényfajták iparszerű termelése kezdődött: kukorica, burgonya, cukorrépa.
  • a művelt földek 5–10%-án működő háztáji gazdálkodás a mezőgazdaság termelési értékének 20%-át adta.

Az iparban:

  •  csökkentették a beruházások arányát,
  • energiaprogram: szén- és kőolajbányászat növelése,
  • importot helyettesítő alapanyaggyártás kezdődött,
  • megindult az ipar korszerűsítése, szerkezetátalakítása,
  • de fokozódott a szovjet függőség: a SzU-ból olcsó nyersanyag érkezett, oda pedig nagy mennyiségű mezőgazdasági cikket és készterméket szállított az ország.

- 1968-ban bevezették az „új gazdasági mechanizmust”:

  • engedte a kisebb vállalkozások működését,
  • reális béreket állapítottak meg ehhez valós árakat határoztak meg.

 

Társadalmi változások:

  • nőtt a szellemi dolgozók aránya,
  • már a mezőgazdaságból is meg tudtak élni, ezért kevesebben vándoroltak az iparba,
  • felgyorsult az urbanizáció,
  • nőtt a vidéki városok- és a városi lakosság száma.

 

Kulturális élet:

- A Kádár-kor fő kulturpolitikusa Aczél György volt. Nevéhez köthető a 3 T politikája:

  • Támogatás (akik a rendszert szolgálták),
  • Tiltás (akik bármilyen módon a rendszer ellen tettek: festés, írás…),
  • Tűrés (akik egyikhez sem tartoztak),
  • Működött a cenzúra, Pl.: volt, amit el lehetett mondani főműsorban, volt amit csak hajnal 2-kor.

 

Szociálpolitika:

- 1957-ben kiterjesztették a nyugdíjbiztosítást a mezőgazdasági tsz-ek tagságára, 1962-ben a magánkisiparra, 1970-ben a kiskereskedőkre.

- A női munkaerő biztosítása érdekében kiépítették a bölcsődei és óvodai hálózatot, bevezették a GYES-t (gyermekgondozási segély).

 

A valós szocializmus:

- A társadalmi szolgáltatásokhoz a gyakorlatban nem mindenki juthatott hozzá egyenlő mértékben:

  • a vezető elit (nómenklatúra) sokféle előnyt élvezett (luxuslakás, üdülés, külföldi utazások, soron kívüli gépkocsi stb.),
  • a hiánygazdaság miatt hosszú várakozás után, vagy protekcióval („pult alól”) lehetett sokféle áruhoz hozzájutni,
  • az egészségügy nem tudta mindenki számára biztosítani a színvonalas ellátást (kialakult a hálapénz rendszere),
  • az iskolák nem tudták csökkenteni, sőt fokozták a társadalmi különbségeket.

- „Előbb a kocsi, aztán a kicsi” – a fiatalok számára az anyagi biztonság, a jólét megteremtése továbbra is fontos maradt, és ez oda vezetett, hogy az 1960-as években az abortuszok száma meghaladta a születések számát.

- Az életszínvonal-politika sokba került, a gazdaság veszteséges ágazatait is finanszírozni kellett: felgyorsult az eladósodás.

 

3. A szocializmus válsága Magyarországon:

- Kádár megkísérelt kialakítani egy működő rendszert, melynek eredményeként több mint 20 évig viszonylagos jólétben élt az ország.

- Az életszínvonal politika fenntartása érdekében felvett kölcsönök azonban meghaladták a gazdaság teljesítőképességét.

- Kádár gazdasági reformját az MSZMP-n belül is ellenezték, támadták.

- 1972 – 74 között a reformok (új gazdasági mechanizmus) kidolgozóit ( Nyers Rezső, Fock Jenő) eszmeileg megtámadták az "igazi”, „hű kommunisták", mert felismerték, hogy az újítások, a pártállam fölszámolásához vezethetnek.

- A párt vezetésén belüli harcokból köznép semmit nem érzett, sőt továbbra is viszonylagos jólét uralkodott.

- Az emberek figyelmét lekötötte az egyéni vagyonszerzés, a bővülő vásárlási és utazási lehetőségek

- 1970-es évekre a gazdaságot megterhelte a nehézipar, ezért nyugati kölcsönökkel akarták elkerülni a válságot (1973 olajválság). Kialakult az  adósság spirál:

  • újabb kölcsönöket vettek fel a régebbi adósságok kifizetésére, gyakran rosszabb feltételekkel,
  • a Szovjetunió nem tudta/nem akarta olcsó olajjal ellátni a magyar gazdaságot, így világpiaci áron kellett megvenni az olajat, ez is tovább terhelte a gazdaságot,
  • a rendszer az újabb kölcsönöket az életszínvonal megtartására fordította, hogy ne derüljön ki: összeomlott a gazdaság.

- 1979-től a Kádár-rendszer megszorító intézkedésekre kényszerült, melynek következtében áremeléseket és bércsökkentéseket hajtottak végre, melynek hatására:

  • rohamosan csökkent az életszínvonal,
  • az emberek sokat dolgoztak, de keveset kerestek,
  • megindult az elszegényedés, megjelent a munkanélküliség,
  • az életszínvonal romlása miatt tömegek fordultak el a rendszertől.

- Az életszínvonal romlásának elkerülése érdekében további munkára kényszerültek (GMK-k, 2. és 3. munkahely kialakulása).

- A viszonylagos jólét fenntartása érdekében az emberek is magas árat fizettek:

  • nőtt a válások száma,
  • csökkent a házasságok és a születések száma,
  • jelentősen nőttek a deviáns (társadalmi normától eltérő) jelenségek, pl. öngyilkosságok, alkoholizmus, stb.
  • a várható élettartam csökkent, különösen a középkorú férfiak esetében,
  • rohamosan romlott a lakosság egészségi állapota, pl. szív és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek, mozgásszervi betegségek elterjedése.

 

4. A magyarországi rendszerváltozás:

1985-ben a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov került hatalomra, aki elindította a rendszer megújítását és átalakítását célzó reformfolyamatot. Hatására az MSZMP vezetésében előtérbe kerültek „reformkommunisták”.

-  Fellépésük következményei:

  • 1987-ben Grósz Károly került a kormány élére,
  • kidolgozták a „Gazdasági és társadalmi átalakítási program”- ot,
  • felerősödtek az értelmiségi viták, melynek hatására megalakult az MDF (Lakitelki találkozó),
  • 1988-ban létrejött az SZDSZ és a FIDESZ, újjáalakult az FKGP és a KDNP,
  • 1988 májusában az MSZMP éléről leváltották Kádár Jánost, helyére Grósz Károly került,
  • novembertől Németh Miklós lett a miniszterelnök.

-  1989 tavaszán Pozsgay Imre népfelkelésnek nevezte 1956-ot, ezzel lehetőség nyílt Nagy Imre és társai újratemetésére (1989. június 16.). (Kádár János utolsó beszéde.)

-  Megalakult az Ellenzéki Kerekasztal, melynek célja az egypárti diktatúra felszámolása, és a többpárti demokrácia kialakítása volt.

-   1989. második felére összeomlott a szovjet mintájú szocialista rendszer a térség országaiban.

-  1989 végén az MSZMP XIV. kongresszusán kimondták a párt megszűnését. Helyét az MSZP és a Munkás Párt vette át. 

1989. október 23-án kihirdették a módosított alkotmányt: létrejött a (3.) Magyar Köztársaság.

- 1989 végéig az MSZP és az Ellenzéki Kerekasztal képviselői (Nemzeti Kerekasztal) megállapodtak a többpárti demokrácia kialakításának szabályairól (sarkalatos törvények).

- Következményei:

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1 001
Tegnapi: 3 792
Heti: 17 596
Havi: 1 001
Össz.: 3 913 066

Látogatottság növelés
Oldal: Magyarország története a Kádár-korban(vázlat)
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »