Az ókori Hellász

(teljes vázlat)

 

Az ókori görög civilizáció a Balkán-félsziget déli részén, az Égei-tenger szigetvilágában, és Kis-Ázsia nyugati partvidékén alakult ki. A görögök később benépesítették a Földközi,- a Márvány,- és a Fekete-tenger partvidékeit is.

 

A görög táj földrajzi jellemzői:

-          mediterrán éghajlat:

• gabona, szőlő, olajbogyó, gyümölcsök,
•  juh, kecske,

-          tagolt partvidék:

• kikötőkben gazdag,
• fejlett hajózás és kereskedelem,

-          felszíne hegyvidéki jellegű:

• ásványkincsekben gazdag,
• folyókban szegény.

 

Első civilizációk:

-          Krétai civilizáció:

 

A knószoszi palota

• Kréta szigetén és a körülötte lévő szigetvilágban jött létre
• városlakó civilizáció, amely fénykorát az i. e. 2. évezred elején élte, (jelentős városok, pl. Knósszosz, Mallia)
• az ókori keleti típusú államok központja a palotagazdaság volt, amely irányította a :
• termelést
• elosztást
• cserét
• lakói békében éltek egymással és a tengeren kereskedtek
• természeti katasztrófák és a görög akháj törzsek támadásai miatt az i. e. 2. évezred közepén összeomlott.

 

-          Mükénéi civilizáció:

 

A mükénéi fellegvár

• a bronzfegyverekkel rendelkező akhájok hozták létre
• állandó harcot vívtak egymással a földekért
• hatalmas erődöket építettek, pl. Mükéné, Argosz
• az i. e. 13. században lerombolták Tróját (Iliász)
• az egymás ellen vívott harcokban meggyengültek és központjaik elpusztultak.

 

A poliszok kialakulása:

-          Az i. e. 13. században újabb görög törzsek a dórok, ionok és aiolok vándoroltak be a Balkán-félszigetre, akik az i. e. 8. századig letelepültek.

-         Létrejött a polisz, a városközpontú állam.

-        A királyságot felváltotta a köztársaság:

• az államok élén az arisztokrácia (földbirtokosok) állt (arisztokratikus köztársaság),
• a démosz (nép) nem rendelkezett politikai jogokkal.

 

A görög gyarmatosítás:

-          Az i. e. 8. és 6. század között a görög poliszok gyarmatvárosokat hoztak létre a tengerpartok mentén. 

-          Okai:

• túlnépesedés
• kevés termőföld
• politikai ellentétek
• kereskedelmi haszon.

-          Az anyavárosok és a gyarmatvárosok között élénk kereskedelmi kapcsolat alakult ki:

• anyaváros: kerámia, fémáru, textiláru
• gyarmatváros: gabona, nyersanyag, rabszolga.

-          A gyarmatvárosokon keresztül kapcsolatot tartottak a barbár (nem görög) népekkel.

-          Eredménye: gyors gazdasági fellendülés.

 

A spártai állam:

 

-          Spártát a vasfegyverekkel rendelkező dórok alapították a Peloponnészosz-félsziget déli részén (Lakedaimon-Lakónia).

-          A túlnépesedés hatására leigázta szomszédjait (pl. Messzénia).

-          Társadalma:

• spártai polgárok
• perioikoszok – körüllakók,  a Spárta körül élő népek, kézművesek
• helóták, Meszénia leigázott lakói, a spártai földeket művelték

-          A spártai állam működése:

• 2 király: fővezéri és katonai feladatok
• vének tanácsa (gerúszia): bíráskodás, törvények előkészítése
• felügyelők (ephoroszok): vétójog
• népgyűlés (apella): tagja minden 30 év feletti spártai férfi, közfelkiáltással dönt a törvényekről és tisztviselőkről.

-          A Spártai nevelés:

• a gyermekeket 7 éves kortól az állam nevelte
• a fiúkból jó harcost
• a lányokból jó anyát neveltek.

 

Az athéni demokrácia kialakulása:

-          Athén helyzete:

• az ionok (ejtsd: jónok) alapították az Attikai-félszigeten,
• nem gyarmatosított, de fejlett kereskedelemmel és kézműiparral rendelkezett,
• kezdetben királyok uralkodtak, de az arisztokrácia a démosz (nép) segítségével elűzte őket,
• az államot az arkhónok irányították (a legfontosabb hivatali tisztség),
• államforma: arisztokratikus köztársaság,
• a démosz (nép) nem rendelkezik politikai jogokkal, ezért a meggazdagodott kereskedők és iparosok harcot indítottak a politikai hatalomért, melynek eredményeként kialakult a demokrácia (népuralom).

-          A demokrácia kialakulásának folyamata:

•  i. e. 621-ben DRAKÓN (sárkány) arkhón írásba foglalta a szokásjogot → „drákói szigor”
• i. e. 594-ben SZOLÓN arkhón a nép számára hozott kedvező döntéseket:
• eltörölte az adósrabszolgaságot
• elengedte az adósságokat
• a politikai jogok alapja a származás helyett a vagyon lett, így többen katonáskodhattak és szólhattak bele a politikába. 4 vagyoni csoport:
• 500 mérősök (500 mérő gabona, olaj, bor)
• 300 mérősök
• 200 mérősök
• 200 mérő alattiak
• kialakult a TIMOKRÁCIA = a vagyon uralma, ami meghatározta a jogokat és kötelességeket
• i. e. 560-527 között PEISZISZTRATOSZ türannoszként (zsarnok) létrehozta a türanniszt (zsarnokság). Intézkedései:
• az ellenálló arisztokraták földjeit kiosztotta a démosz között
• építkezéseket indított, amivel munkát teremtett
• utazó bíróságot hozott létre
• i. e. 508-ban KLEISZTHENÉSZ arkhón a területi besorolást tette a tisztségek betöltésének alapjává:
• területi alapon – PHÜLÉK-re (= kerület, törzs) osztotta fel Athén lakosságát, és ezzel biztosította a démosz vezető szerepét
• elkülönítették a törvényhozást, a végrehajtást és a bíráskodást (ekklészia, bulé, Areioszpagosz, sztratégoszok, heliaia)
• bevezette a cserépszavazást (osztrakiszmosz) az egyeduralom kialakulása ellen.

-          Athén politikai intézményei:

• EKLÉSZIA = népgyűlés:
• a legfőbb hatalom
• tagja minden 20 év feletti athéni férfi polgár
• minden fontos ügyben dönt
• BULÉ = ötszázak tanácsa:
• tagjait területi alapon sorsolták
• törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek
• HELIAIA = esküdtbíróság:
• 6000 fő, sorsolással választották
• fellebbviteli bíróság
• az arkhóni ítéleteket vizsgálta felül
• AREIOSZPAGOSZ = Arész domb tanácsa:
• a volt arkhónok tanácsának feladata a tisztviselők ellenőrzése
• SZTRATÉGOSZ = katonai vezető:
• nem sorsolták, hanem választották
• az állam tényleges vezetői (10 fő)
• 1 éves hivatali idejük többször meghosszabbítható

-          Athén társadalma:

• teljes jogú athéni polgárok:
• arisztokraták: nagybirtokosok
• démosz: kereskedők, kézművesek, hajósok, parasztok
• metoikoszok (idegenek): külföldről betelepültek
• rabszolgák

 

A görög-perzsa háborúk:

-          Okai:

• a Perzsa Birodalom a 6. század végén elérte és befolyása alá vonta a Kis-ázsiai görög gyarmatvárosokat
• Milétosz vezetésével a ion gyarmatvárosok fellázadtak
• Athén és szövetségesei segítették a lázadókat
• a perzsák leverték a lázadást és bosszút esküdtek

 

-          Eseményei: 

• i. e. 492-ben a perzsák szárazföldön és tengeren indított támadásai kudarccal végződtek
• i. e. 490-ben az Attikát támadó perzsa hadsereget a Marathóni csatában Miltiádész vezette görögök legyőzték
• a győzelem után Athénban politikai küzdelem bontakozott ki háború folytatásáról 

• A vitát cserépszavazás döntötte el és Athén hajóflottát épített
• i. e. 480-ban újabb perzsa támadás indult Xerxész vezetésével:
• Leonidász spártai király a thermopülai csatában feltartóztatta a perzsa hadsereget
• a szalamiszi tengeri csatában Themisztoklész vezetésével győztek a görögök
• i. e. 479-ben a görögök újabb győzelmet értek el Plataia-nál és a Mükalé–félszigetnél
• i. e. 478-ban Athén létrehozta a déloszi szövetséget
• i. e. 449-ben a Kalliász-féle béke zárta le a küzdelmeket.

 

Athén fénykora és bukása:

 

-          Athén fénykora:

• a perzsák legyőzése után az i. e. 5. század közepén élte fénykorát az athéni állam Periklész vezetésével
• Jelentősen nőttek a bevételek:
• adókból
• hadisarcból
• ezüstbányák jövedelmei
• szövetségesek (déloszi) adói
• kereskedelemből
• a bevételekből:
•  újjáépítették a várost (akropolisz, agora)
• napidíjat fizettek a szegényeknek politikai jogaik gyakorlásáért, ezért tovább szélesedett a demokrácia.

-          Athén bukása:

• Athén megnövekedett katonai hatalma miatt Spárta felújította a peloponnészoszi szövetséget
• a két hatalom ellentétei miatt kitört a Peloponnészoszi háború:
• i. e. 431-404 között zajlott
• kezdetben Athén tengeri, Spárta szárazföldi fölénye érvényesült
• Athén kockáztatott (megtámadta Szicíliát) és veszített, ezért megszűnt nagyhatalomnak lenni.

 

Makedónia felemelkedése:

 

-          II. Fülöp uralkodása:

• a görögökkel rokon nyelvű makedón nép a Balkán – félszigeten a görög poliszoktól északra élt
• a görög poliszok meggyengülése után az i. e. 4. század közepén II. Fülöp uralma alatt gyors fellendülés ment végbe:
• hadseregreform  - makedón falanx
• hódítások (Trákia, Tesszália)
• aranypénz
• i. e 338-ban a kaironeiai csatában legyőzte a görög poliszokat, akikkel közösen perzsa ellenes szövetséget hozott létre.

 

-          Nagy Sándor hódításai:

• II. Fülöp halála után fia III. Alexandrosz (Nagy Sándor) helyreállította a makedón-görög szövetséget és megtámadta a Perzsa Birodalmat
• katonai sikerei:
• a Granikosz—folyónál legyőzte a perzsa szatrapákat
• felszabadította a kis-ázsiai görögöket
• i. e. 333-ban győzelmet aratott Isszosznál III. Dareiosz felett
• elfoglalta a Föníciát, Palesztinát és Egyiptomot
• i. e. 331-ben döntő győzelmet aratott Gaugamélánál a perzsákon
• meghódította Belső-Ázsiát és az Indus vidékét
• eredményei:
• egyesítette a görög és a keleti kultúrákat = hellénizmus (görögösítés)
• egységes mértékrendszert vezetett be
• egységes pénzt veretett
• új utakat épített
• városokat alapított és görögökkel népesítette be őket (Alexandriák).

 

-          A hellenisztikus utódállamok:

• Nagy Sándor halála után a makedón birodalom részekre szakadt:
• Makedónia (Antigonidák)
• Egyiptom (Ptolemaidák)
• Szíria (Szeleukidák)
• Pergamon (Attalidák) tartománya.
• A görög és a keleti kultúra egyesítéséből alakult ki a hellenizmus művészete és tudománya, amely az i. e. 4-1. századbban terjedt el a volt Perzsa Birodalom területén.

 

A görög életmód, művészetek és tudományok

Életmód:

-          Az élet az emberek otthonában és közterületeken zajlott.

-          A házak ablaktalanok, belső udvaruk volt, a nők és a férfiak helyiségei elkülönültek:

• kevés bútort használtak, pl.: kereveteket és ládákat,
• mozaik padló, kerámiák.

-          Étkezés: kása, kenyér, hal, sajt, gyümölcsök, olajbogyó, hús. 

-          Ruházat: khitón, bőrsaru, bőrcsizma.

 

Művészetek:

Építészet:

• középületek: színházak, templomok, stadionok építése, (üzleti, vallási, politikai élet keretei),
• agora: a város piaca, a polisz központja,
• a görög építészet jellegzetes eleme az oszlop, oszloprendek:
• dór,
• jón,
• korinthoszi,
• jellegzetességei:
• díszítő domborműsor: fríz,
• háromszög alakú timpanon,
• oszlopsorok (sztoa),

 

Szobrászat:

• épületek díszítése szobrokkal, frízzel,
• szobrászatban kiemelkedő alkotások születtek:
• mozgalmas,
• élethű,
• érzelmeket kifejező szobrok, főként a Kr.e. V-VI. században.
• Jelentős szobrászok:
• Müron,
• Pheidiasz,
• Lüszipposz,

Színház:

• Dionüszosz tiszteletére előadott szertartások:
• politikai,
• vallási és
• kulturális célzat.

-          Kezdetben az agorán adták elő a műveket, majd szabadtéri színházakat építettek.

-          Az előadásokon való részvételért később napidíjat fizettek (pl. Periklész korában Athénban).

Jelentős szerzők:

-         Aiszkhülosz,

-         Szophoklész,

-         Euripidész.

 

Mitológia:

-          Az ókori görögök több istenben hittek (politeizmus). Az istenek és az emberek kapcsolatát beszéli el a görög mitológia:

• isteneik emberszerűek voltak,
• állandó kapcsolatot tartottak velük:
• áldozatok, szertartások (pl. Delphoi és Dodonai jósda),
  
• sport (pl. olympiai játékok),
  
• művészetek útján.

Filozófia:

-          Kezdetben a tudományágak még nem váltak szét:

• a természetet,
• politikát,
• művészeteket egységben vizsgálták.

-          A filozófia irányzatai:

• a naiv materialisták (Pl.: Thalész) az őselemekre (föld, víz, tűz, levegő) vezették vissza a világ keletkezését (naiv természetfilozófia).
• a szofisták a társadalom törvényeit kezdték vizsgálni:
• Szókratész:
• vannak örök érvényű értékek: igazság, szeretet.
• Nem az egyén határozza meg őket, ezek önmagukban is léteznek.
• Platón:
• csak a fogalmak állandóak, a tapasztalati világ változik.
• ezek az ideák világában léteznek, a tapasztalati megvalósulások csak ezeknek az árnyképe.
• Arisztotelész:
• anyagi és a szellemi világ valósan létező dolgok,
• a szellem magasabb rendű, az ad formát az anyagnak.

 

Történetírás:

-              Önálló tudománnyá vált.

-              Híres görög történetírók:

                         Hérodotosz („a történetírás atyja” - görög-perzsa háborúk leírása) és

                         Thuküdidész (peloponnészoszi háború leírása).

 

Szaktudományok:

-          Elváltak a filozófiától

-          Gyors fejlődésnek indultak a hellenizmus korában:

• csillagászat,
• matematika,
• fizika,
• geológia,
• orvoslás.

Oldal: Az ókori Hellász (teljes vázlat)
Törivázlat - © 2008 - 2022 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat