"Törivázlat"

Történelem vázlatok - érettségi információk - segédanyagok a felkészüléshez, tanuláshoz - források, adatbázisok, folyóiratok, érdekességek és filmajánlások

 hellaszkep.jpg

Az ókori Hellász

(teljes vázlat)

 

Az ókori görög civilizáció a Balkán-félsziget déli részén, az Égei-tenger szigetvilágában, és Kis-Ázsia nyugati partvidékén alakult ki. A görögök később benépesítették a Földközi,- a Márvány,- és a Fekete-tenger partvidékeit is.

 

A görög táj földrajzi jellemzői:

greece_23.91172e_39.08554n.jpg

mediterrán éghajlat:

  • gabona, szőlő, olajbogyó, gyümölcsök,
  •  juh, kecske,

tagolt partvidék:

  • kikötőkben gazdag,
  • fejlett hajózás és kereskedelem,

felszíne hegyvidéki jellegű:

  • ásványkincsekben gazdag,
  • folyókban szegény.

 

Első civilizációk:

Krétai civilizáció:

 

knoszoszi_palota.png

A knószoszi palota

  • Kréta szigetén és a körülötte lévő szigetvilágban jött létre
  • városlakó civilizáció, amely fénykorát az i. e. 2. évezred elején élte, (jelentős városok, pl. Knósszosz, Mallia)
  • az ókori keleti típusú államok központja a palotagazdaság volt, amely irányította a :
    • termelést
    • elosztást
    • cserét
  • lakói békében éltek egymással és a tengeren kereskedtek
  • természeti katasztrófák és a görög akháj törzsek támadásai miatt az i. e. 2. évezred közepén összeomlott.

 

- Mükénéi civilizáció:

 mukenei_fellegvar.png

A mükénéi fellegvár

  • a bronzfegyverekkel rendelkező akhájok hozták létre
  • állandó harcot vívtak egymással a földekért
  • hatalmas erődöket építettek, pl. Mükéné, Argosz
  • az i. e. 13. században lerombolták Tróját (Iliász)
  • az egymás ellen vívott harcokban meggyengültek és központjaik elpusztultak.

 

A poliszok kialakulása:

Az i. e. 13. században újabb görög törzsek a dórok, ionok és aiolok vándoroltak be a Balkán-félszigetre, akik az i. e. 8. századig letelepültek.

- Létrejött a polisz, a városközpontú állam.

- A királyságot felváltotta a köztársaság:

  • az államok élén az arisztokrácia (földbirtokosok) állt (arisztokratikus köztársaság),
  • a démosz (nép) nem rendelkezett politikai jogokkal.

 

A görög gyarmatosítás:

Az i. e. 8. és 6. század között a görög poliszok gyarmatvárosokat hoztak létre a tengerpartok mentén. 

- Okai:

  • túlnépesedés
  • kevés termőföld
  • politikai ellentétek
  • kereskedelmi haszon.

Az anyavárosok és a gyarmatvárosok között élénk kereskedelmi kapcsolat alakult ki:

  • anyaváros: kerámia, fémáru, textiláru
  • gyarmatváros: gabona, nyersanyag, rabszolga.

- A gyarmatvárosokon keresztül kapcsolatot tartottak a barbár (nem görög) népekkel.

Eredménye: gyors gazdasági fellendülés.

 

A spártai állam:

Spártát a vasfegyverekkel rendelkező dórok alapították a Peloponnészosz-félsziget déli részén (Lakedaimon-Lakónia).

- A túlnépesedés hatására leigázta szomszédjait (pl. Messzénia).

Társadalma:

  • spártai polgárok
  • perioikoszok – körüllakók,  a Spárta körül élő népek, kézművesek
  • helóták, Meszénia leigázott lakói, a spártai földeket művelték

A spártai állam működése:

  • 2 király: fővezéri és katonai feladatok
  • vének tanácsa (gerúszia): bíráskodás, törvények előkészítése
  • felügyelők (ephoroszok): vétójog
  • népgyűlés (apella): tagja minden 30 év feletti spártai férfi, közfelkiáltással dönt a törvényekről és tisztviselőkről.

A Spártai nevelés:

 

Az athéni demokrácia kialakulása:

Athén helyzete:

  • az ionok (ejtsd: jónok) alapították az Attikai-félszigeten,
  • nem gyarmatosított, de fejlett kereskedelemmel és kézműiparral rendelkezett,
  • kezdetben királyok uralkodtak, de az arisztokrácia a démosz (nép) segítségével elűzte őket,
  • az államot az arkhónok irányították (a legfontosabb hivatali tisztség),
  • államforma: arisztokratikus köztársaság,
  • a démosz (nép) nem rendelkezik politikai jogokkal, ezért a meggazdagodott kereskedők és iparosok harcot indítottak a politikai hatalomért, melynek eredményeként kialakult a demokrácia (népuralom).

A demokrácia kialakulásának folyamata:

  •  i. e. 621-ben DRAKÓN (sárkány) arkhón írásba foglalta a szokásjogot „drákói szigor”
  • i. e. 594-ben SZOLÓN arkhón a nép számára hozott kedvező döntéseket:
    • eltörölte az adósrabszolgaságot
    • elengedte az adósságokat
    • a politikai jogok alapja a származás helyett a vagyon lett, így többen katonáskodhattak és szólhattak bele a politikába. 4 vagyoni csoport:
      • 500 mérősök (500 mérő gabona, olaj, bor)
      • 300 mérősök
      • 200 mérősök
      • 200 mérő alattiak
      • kialakult a TIMOKRÁCIA = a vagyon uralma, ami meghatározta a jogokat és kötelességeket
  • i. e. 560-527 között PEISZISZTRATOSZ türannoszként (zsarnok) létrehozta a türanniszt (zsarnokság). Intézkedései:
    • az ellenálló arisztokraták földjeit kiosztotta a démosz között
    • építkezéseket indított, amivel munkát teremtett
    • utazó bíróságot hozott létre
  • i. e. 508-ban KLEISZTHENÉSZ arkhón a területi besorolást tette a tisztségek betöltésének alapjává:
    • területi alapon – PHÜLÉK-re (= kerület, törzs) osztotta fel Athén lakosságát, és ezzel biztosította a démosz vezető szerepét
    • elkülönítették a törvényhozást, a végrehajtást és a bíráskodást (ekklészia, bulé, Areioszpagosz, sztratégoszok, heliaia)
    • bevezette a cserépszavazást (osztrakiszmosz) az egyeduralom kialakulása ellen.

Athén politikai intézményei:

  • EKLÉSZIA = népgyűlés:
    • a legfőbb hatalom
    • tagja minden 20 év feletti athéni férfi polgár
    • minden fontos ügyben dönt
  • BULÉ = ötszázak tanácsa:
    • tagjait területi alapon sorsolták
    • törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek
  • HELIAIA = esküdtbíróság:
    • 6000 fő, sorsolással választották
    • fellebbviteli bíróság
    • az arkhóni ítéleteket vizsgálta felül
  • AREIOSZPAGOSZ = Arész domb tanácsa:
    • a volt arkhónok tanácsának feladata a tisztviselők ellenőrzése
  • SZTRATÉGOSZ = katonai vezető:
    • nem sorsolták, hanem választották
    • az állam tényleges vezetői (10 fő)
    • 1 éves hivatali idejük többször meghosszabbítható

Athén társadalma:

  • teljes jogú athéni polgárok:
    • arisztokraták: nagybirtokosok
    • démosz: kereskedők, kézművesek, hajósok, parasztok
  • metoikoszok (idegenek): külföldről betelepültek
  • rabszolgák

 

A görög-perzsa háborúk:

Okai:

  • a Perzsa Birodalom a 6. század végén elérte és befolyása alá vonta a Kis-ázsiai görög gyarmatvárosokat
  • Milétosz vezetésével a ion gyarmatvárosok fellázadtak
  • Athén és szövetségesei segítették a lázadókat
  • a perzsák leverték a lázadást és bosszút esküdtek

- Eseményei: 

  • i. e. 492-ben a perzsák szárazföldön és tengeren indított támadásai kudarccal végződtek
  • i. e. 490-ben az Attikát támadó perzsa hadsereget a Marathóni csatában Miltiádész vezette görögök legyőzték
  • a győzelem után Athénban politikai küzdelem bontakozott ki háború folytatásáról 
  • A vitát cserépszavazás döntötte el és Athén hajóflottát épített
  • i. e. 480-ban újabb perzsa támadás indult Xerxész vezetésével:
    • Leonidász spártai király a thermopülai csatában feltartóztatta a perzsa hadsereget
    • a szalamiszi tengeri csatában Themisztoklész vezetésével győztek a görögök
    • i. e. 479-ben a görögök újabb győzelmet értek el Plataia-nál és a Mükalé–félszigetnél
  • i. e. 478-ban Athén létrehozta a déloszi szövetséget
  • i. e. 449-ben a Kalliász-féle béke zárta le a küzdelmeket.

 

Athén fénykora és bukása:

-  Athén fénykora:

  • a perzsák legyőzése után az i. e. 5. század közepén élte fénykorát az athéni állam Periklész vezetésével
  • Jelentősen nőttek a bevételek:
    • adókból
    • hadisarcból
    • ezüstbányák jövedelmei
    • szövetségesek (déloszi) adói
    • kereskedelemből
  • a bevételekből:
    • újjáépítették a várost (akropolisz, agora)
    • napidíjat fizettek a szegényeknek politikai jogaik gyakorlásáért, ezért tovább szélesedett a demokrácia.

Athén bukása:

  • Athén megnövekedett katonai hatalma miatt Spárta felújította a peloponnészoszi szövetséget
  • a két hatalom ellentétei miatt kitört a Peloponnészoszi háború:
    • i. e. 431-404 között zajlott
    • kezdetben Athén tengeri, Spárta szárazföldi fölénye érvényesült
    • Athén kockáztatott (megtámadta Szicíliát) és veszített, ezért megszűnt nagyhatalomnak lenni.

 

Makedónia felemelkedése:

 

II. Fülöp uralkodása:

  • a görögökkel rokon nyelvű makedón nép a Balkán – félszigeten a görög poliszoktól északra élt
  • a görög poliszok meggyengülése után az i. e. 4. század közepén II. Fülöp uralma alatt gyors fellendülés ment végbe:
  • i. e 338-ban a kaironeiai csatában legyőzte a görög poliszokat, akikkel közösen perzsa ellenes szövetséget hozott létre.

 

Nagy Sándor hódításai:

  • II. Fülöp halála után fia III. Alexandrosz (Nagy Sándor) helyreállította a makedón-görög szövetséget és megtámadta a Perzsa Birodalmat
  • katonai sikerei:
  • eredményei:
    • egyesítette a görög és a keleti kultúrákat = hellénizmus (görögösítés)
    • egységes mértékrendszert vezetett be
    • egységes pénzt veretett
    • új utakat épített
    • városokat alapított és görögökkel népesítette be őket (Alexandriák).

 

A hellenisztikus utódállamok:

 

A görög életmód, művészetek és tudományok

Életmód:

Az élet az emberek otthonában és közterületeken zajlott.

- A házak ablaktalanok, belső udvaruk volt, a nők és a férfiak helyiségei elkülönültek:

  • kevés bútort használtak, pl.: kereveteket és ládákat,
  • mozaik padló, kerámiák.

- Étkezés: kása, kenyér, hal, sajt, gyümölcsök, olajbogyó, hús. 

- Ruházat: khitón, bőrsaru, bőrcsizma.

 

Művészetek:

Építészet:

  • középületek: színházak, templomok, stadionok építése, (üzleti, vallási, politikai élet keretei),
  • agora: a város piaca, a polisz központja,
  • a görög építészet jellegzetes eleme az oszlop, oszloprendek:
    • dór,
    • jón,
    • korinthoszi,
  • jellegzetességei:
    • díszítő domborműsor: fríz,
    • háromszög alakú timpanon,
    • oszlopsorok (sztoa),

 

Szobrászat:

Színház:

  • Dionüszosz tiszteletére előadott szertartások:
    • politikai,
    • vallási és
    • kulturális célzat.

- Kezdetben az agorán adták elő a műveket, majd szabadtéri színházakat építettek.

- Az előadásokon való részvételért később napidíjat fizettek (pl. Periklész korában Athénban).

Jelentős szerzők:

- Aiszkhülosz,

- Szophoklész,

- Euripidész.

 

Mitológia:

- Az ókori görögök több istenben hittek (politeizmus). Az istenek és az emberek kapcsolatát beszéli el a görög mitológia:

  • isteneik emberszerűek voltak,
  • állandó kapcsolatot tartottak velük:
    • áldozatok, szertartások (pl. Delphoi és Dodonai jósda),
    • sport (pl. olympiai játékok),
    • művészetek útján.

Filozófia:

- Kezdetben a tudományágak még nem váltak szét:

  • a természetet,
  • politikát,
  • művészeteket egységben vizsgálták.

A filozófia irányzatai:

  • a naiv materialisták (Pl.: Thalész) az őselemekre (föld, víz, tűz, levegő) vezették vissza a világ keletkezését (naiv természetfilozófia).
  • a szofisták a társadalom törvényeit kezdték vizsgálni:
    • Szókratész:
      • vannak örök érvényű értékek: igazság, szeretet.
      • Nem az egyén határozza meg őket, ezek önmagukban is léteznek.
      • Platón:
        • csak a fogalmak állandóak, a tapasztalati világ változik.
        • ezek az ideák világában léteznek, a tapasztalati megvalósulások csak ezeknek az árnyképe.
      • Arisztotelész:
        • anyagi és a szellemi világ valósan létező dolgok,
        • a szellem magasabb rendű, az ad formát az anyagnak.

 - Történetírás:

  • önálló tudománnyá vált,
  • híres görög történetírók: Hérodotosz („a történetírás atyja” - a görög-perzsa háborúk leírása) és Thuküdidész (a peloponnészoszi háború leírása).

 - A szaktudományok elváltak a filozófiától és gyors fejlődésnek indultak a hellenizmus korában:

  • csillagászat,
  • matematika,
  • fizika,
  • geológia,
  • orvoslás.
Weblap látogatottság számláló:

Mai: 145
Tegnapi: 3 937
Heti: 4 082
Havi: 53 904
Össz.: 3 965 969

Látogatottság növelés
Oldal: Az ókori Hellász (teljes vázlat)
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »