Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

 

 

 

 

 

 

 

 

history.jpg

 

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

(Érvényes: 2017. január 1-től)

 

A vizsga részei:

Írásbeli vizsga: 180 perc

Szóbeli vizsga: 15perc

 

A vizsgán használható segédeszközök:

Írásbeli vizsga:

-        Középiskolai történelmi atlasz - a vizsgázó biztosítja.

-        Legalább három példány helyesírási szótár - a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

Szóbeli vizsga:

-       Középiskolai történelmi atlasz - a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

 

Nyilvánosságra hozandók:

Írásbeli vizsga:

-          Nincs.

Szóbeli vizsga:

-          Tematika, a jogszabályban meghatározott határidőig.

 

A középszintű vizsga részei és pontozása:

Írásbeli vizsga:

-          Idő: 180 perc

-          A feladatlap részei:

  •  I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása – 50 pont.
  • II. Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása – 50 pont.

-          Elérhető összes pont: 100 pont.

Szóbeli vizsga:

-          Idő: 15 perc

-          Feladat: Egy problémaközpontú tétel kifejtése.

-          Elérhető összes pont: 50 pont.

 

Írásbeli vizsga

Általános szabályok:

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Vizsgázónként szükséges segédeszköz az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik; továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.

Az írásbeli feladatlap formai jellemzői:

 

Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok:

A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciákra és témakörökre irányulnak. Mindegyik feladat valamely forrás (szöveg, kép, diagram stb.) feldolgozását, értelmezését várja el a vizsgázóktól. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor 12 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat.

 

Példák a lehetséges feladattípusokra:

1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével

2. Források alapján egyszerű következtetések megfogalmazása

3. Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése

4. Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból

5. Fogalmak azonosítása, hozzárendelése egy korhoz vagy egy államhoz

6. Térképekről információk gyűjtése

7. Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása

8. Helyszínek azonosítása térképatlasz segítségével

9. Célok és következmények megkülönböztetése

10. Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése

11. Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeiről

12. Komplex forráselemző feladat

 

Szöveges (kifejtendő) feladatok:

Az írásbeli vizsga szöveges feladatait az alábbi kronológiai szakaszolás szerint kell kijelölni:

  1. Az ókortól 1849-ig
  2. 1849-től napjainkig

Ezekben a feladatokban a vizsgázóknak néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteniük a válaszokat. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciákra és témakörökre irányulnak. Minden feladatnál forrás (szöveg, kép, adat, térkép stb.) segítségével kell a vizsgázóknak megválaszolni a feltett kérdést.

A feladatsor kétféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz:

1. Rövid feladatot, amelyet kb. 100-130 szóban, (kb. 12-16 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani.

2. Hosszú feladatot,  amelyet  kb.  210-260 szóban, (kb. 26-32 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani.

A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az

1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz.

A vizsgázónak a négy feladatból kettőt kell választania:

- egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül;

- egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül;

Ha a vizsgázó által választott rövid esszé az 1849 előtti korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszéjének az 1849 utáni korszakokra kell vonatkoznia. Ha a vizsgázó által választott rövid esszé az 1849  utáni  korszakokra  vonatkozik,  akkor  a  hosszú  esszéjének  az  1849  előtti  korszakokra  kell vonatkoznia. (A vizsgázónak a feladatválasztást a feladatlapon jelölnie kell.)

 

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői:

Az írásbeli feladatsort kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat kb.  50  %- a az  1849-től napjainkig  terjedő időszakra vonatkozik. A feladatsor egészében az alábbi arányok érvényesülnek:

-          Politika-, esemény-, állam, jog-és intézménytörténet kb. 40%

-          Társadalom-, életmód-, mentalitás-és művelődéstörténet, munkaügyi alapismeretek kb. 25 %

-          Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története, pénzügyi és gazdasági ismeretek kb. 25 %

-          Eszme-és vallástörténet kb. 10%.

 

Az írásbeli feladatlap értékelése:

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a vizsgabizottságot működtető intézmény szaktanára javítja és értékeli. Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az  írásbeli  vizsgán  elérhető 100  pont  50  %- a, az  egyszerű,  rövid  választ  igénylő  feladatok megoldásával, 50%- a a szöveges (kifejtendő) kérdésekre adott válaszokkal érhető el.

A szöveges (kifejtendő) feladatok értékelési kritériumai a rövid és a hosszú feladatokban:

-          Feladatmegértés

-          Tájékozódás térben és időbe

-          Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása

-          Ismeretszerzés, források használata

-          Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás

Ha a feladatmegértésre 0 pontot kap a vizsgázó, akkor a feladat a további szempontok szerint nem értékelhető, összes pontszáma is 0 pont. A szöveges feladat megszerkesztettsége, nyelvhelyessége a „kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása” kritérium keretein belül kerül értékelésre. Az előírásnak nem megfelelő feladatválasztás esetén az alábbiak szerint kell eljárni:

-          ha a vizsgázó választása egyértelmű, de rossz, akkor úgy kell értékelni, hogy a legkisebb pontveszteség érje;

-          ha a vizsgázó kettőnél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni.

 

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A vizsgázó vázlatot készíthet, amelyet tétele kifejtése közben használhat. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. Ez esetben a téma kifejtését segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az a felelési időbe még belefér. A tételsor témakörönként kettő-négy, összesen 20-22 tételt tartalmaz. A szóbeli tételsorokat minden évben legalább 20%-ban módosítaniuk kell, (pl. a  címeket,  a feldolgozási szempontokat, a forrásokat).A  felkészüléshez  és  a  tételkifejtéshez  vizsgázónként  szükséges  segédeszköz az állami tankönyvfejlesztésért  és  kiadásért  felelős  szerv által  kiadott,  kronológiai  adattáblázatot  nem tartalmazó  középiskolai  történelmi  atlasz,  amelyet  a  vizsgabizottságot  működtető  intézmény biztosít.

 

A szóbeli tételsor formai jellemzői:

A tételsort a szóbeli vizsgához előírt témakörökbe rendezve kell elkészíteni. A tétel  lehet  egy  kisebb  korszak  történelmi  problémájának  részletezőbb  bemutatása  vagy  egy összetettebb, illetve több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása. A tételek megfogalmazása ösztönöz a problémamegoldásra, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) források és térképek használatára. A szóbeli tétel 3-6 forrást tartalmaz. A szóbeli tételek három - négy feldolgozási, értelmezési  szempontot  jelölnek ki,  és a  megadott, különböző típusú források értelmezését is elvárják a tétel kifejtésekor.

 

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői:

A szóbeli vizsga témakörei:

-    Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

-    Népesség, település, életmód

-    Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

-    Politikai berendezkedések a modern korban

-    Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

-    Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

-     Szabad témakör

A vizsgabizottságot működtető intézményeknek lehetőségük van a hat kötelező témakörön felül szabad témakör kijelölésére.  Ennek követelményeit  és tartalmát az  egyes  vizsgabizottságot működtető intézmények helyi tanterveik alapján határozzák meg (pl. helytörténeti téma; forradalom - reform - kompromisszum; etnikum - nemzet - nemzetiség). A tételsor egészében is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok kb. 60 %-ban a magyar, kb. 40 %-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat kb. 50 %-a az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik. Amennyiben a  vizsgázók  között  olyan  vizsgázó  is  van,  aki  nem  a  tételekhez  illeszkedő  helyi tanterv szerint tanult, következmények nélkül kérheti a szabad témakör alóli felmentését. A vizsgabizottságot  működtető  intézménynek  minden  vizsgaidőszak előtt nyilvánosságra  kell hoznia  a  követelmények  és  a  szóbeli  témakörök  tartalmi  szerkezetének  megfelelő  ún.  tematikát, amely a témakörhöz kapcsolható korszakokat és résztémákat határozza meg. A tematikában kb. 20-22 címet kell megfogalmazni és kiadni, amelyek alapján az egyes tételeket ki kell jelölni, pl.:

-  témakör: nemzetközi konfliktusok és együttműködés

-  tematika (korszak): Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege)

- tétel: Mutassa be az első világháború főbb frontjait és az első világháború jellemzőit a megadott források alapján!

A tételsort nem lehet előzetesen kiadni, a tételeket a vizsgázók csak a vizsgán ismerhetik meg.

 

A szóbeli vizsgarész értékelése:

A szóbeli tételek értékelési útmutatóit a vizsgabizottságot működtető intézmény készíti el. Az értékelés az egyes tételekhez – az alábbi szempontok alapján készített – értékelési útmutató alapján történik:

-          A feladat megértése 4 pont

-          Tájékozódás térben és időben 6 pont

-          Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása 10 pont

-          Ismeretszerzés, források használata 12 pont

-          Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás 18 pont.

Összesen: 50 pont

Ha a feladatmegértés 0 pont, akkor a feladat a további szempontok szerint nem értékelhető, összes pontszáma is 0 pont. A szóbeli felelet felépítettsége, világossága, nyelvhelyessége a „kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása” kritérium keretein belül kerül értékelésre.

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 65
Tegnapi: 314
Heti: 1 122
Havi: 5 174
Össz.: 1 385 213

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: horthy rendszer - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »