"Törivázlat"

Magyarország története az Árpád-korban

Az új rend válsága:

- Szent István halála után válságba került az „új rend”. Okai:

• folyamatos trónharcok (1038-1074 között)
• pogánylázadások (Vata 1046, Vata fia János 1061)
• külső támadások (német és bizánci előretörés).

A királyi hatalom megerősödése a 11. század végén:

- A 11. század végén I. Géza (1074-77) sikeresen hárította el a bizánci veszélyt.

- Öccse I. (Szent) László (1077-1095) VII. Gergely pártjára állt az invesztitúra harcokban, ezért a pápa elismerte magyar királynak. Intézkedései:

•  három törvénykönyvet adott ki:
  • védte a magántulajdont,
  • korlátozta a szabadok („kóborlók”) mozgását,
• megerősítette az egyházat:
  • javadalmakkal (pl.: Somogyvár 1091-ben),
  • 1083-ban szentté avattatta I. Istvánt, Gellértet és Imre herceget,
    
• visszaverte a kunok támadását,
• hódító hadjáratokat folytatott délre (horvát – szlavón területek),
• 1091-ben elfoglalta Horvátországot.

- I. (Könyves) Kálmán (1095 – 1116) állandó harcot vívott testvére, Álmos ellen (Álmost és fiát, Bélát megvakíttatta). Intézkedései:

• 5 törvénykönyvet adott ki:
  • védte a magántulajdont (enyhít a szigoron),
  • erőszakos letelepítések (kóborlók ellen),
  • tiltotta a pogány szokásokat,
  • a férfiágon kihaló nemzetségek birtokai visszaszállnak a királyra,
  • páncélos katona kiállítására kötelezi a nagybirtokosokat,
• hódító hadjáratokat folytatott délre (Dalmácia meghódítása 1102-ben) és keletre (halicsi hadjáratok).

A küzdelmes 12. század:

- Kálmán halála után a királyi hatalom ismét meggyengült. Okai:

• trónviszályok 1116-1172 között,
• hadjáratok kudarcai (Halics - Dalmácia),
• összetűzés Bizánccal (Mánuel császár beavatkozik a magyar belügyekbe).

- A királyi hatalom megerősödése III. Béla (1172 – 1196) uralkodása idején ment végbe. Intézkedései:

• leverte a hatalma ellen lázadókat,
• visszafoglalta Dalmáciát és a Szerémséget Bizánctól,
• összeíratta a királyi birtokok jövedelmeit,
• létrehozta a királyi kancelláriát (írásbeliség központja: oklevél kiadás, hiteleshelyek létrejötte),
• szentté avattatta I. Lászlót.

(Nyelvi emlékünk III. Béla korából:

• Anonymus – Gesta Hungarorum,
• Halotti beszéd).

A 12. század gazdasága:

-  A mezőgazdaságban elterjedt a legelőváltó gazdálkodás, a szőlő-, és gyümölcstermesztés, a marha, ló, juh, sertés és a baromfi tartása.

- A kézművesek önállósodtak, függetlenedtek.

- Nyugati bevándorlók, hospesek (vendégek) települtek be, pl. szászok (németek) a Szepességbe és Dél-Erdélybe. Hatásukra megindult a városiasodás, és fellendült a bányászat (só, arany).

A 12. század társadalma:

- A királyi adományozások jelentős hatással voltak a társadalomra:

• nagybirtokosok:
  •  fontos tisztségeket töltöttek be (ispánok és katonai vezetők),
  • bandériumot tartottak (magánhadsereg),
• középréteg (szabad lakosság),
• serviensek (serviens regis = királyi szolgáló):
  • földdel rendelkeztek,
  • katonáskodtak,
• hospesek:
  • szabad költözési joguk volt,
  • földdel rendelkeztek,
• szolgák:
  • a földesurak földjén élnek,
  • a földesúr szerszámaival dolgoznak.

Az Aranybulla mozgalom és a magyar rendiség kialakulása:

- III. Béla halála után fiai I. Imre (1196-1204) és András herceg között hatalmi harcok kezdődtek, akik támogatóiknak birtokokat adományoztak, ezért a királyi hatalom ereje jelentősen meggyengült. 

- II. András uralkodása idején (1205-35) a királyi földek aránya jelentősen csökkent (80-ról 30 %-ra), ezért új alapokra kívánta helyezni a gazdaságot. Intézkedései:

• regálék (adók, vámok-révek növelése),
• pénzrontás (a kamara haszna növelése miatt),
• pénzváltás bérbe adása (zsidók, arabok).

- Felesége családja jelentős ajándékokban részesült, ezért 1213-ban Bánk bán és Péter ispán megölték Gertrúd királynét. (Katona József: Bánk bán).

- Az adományozásból kimaradt urak, az egyház és a serviensek (királyi szolgálók) 1222-ben az Aranybulla kiadására kényszerítették a II. Andrást. (bulla: függőpecsétes oklevél)

Főbb pontjai: (31 cikk)

• adómentesség a servienseknek,
• bírói ítélet nélkül tilos elítélni őket,
• csak az ország védelmére köteles hadba vonulni,
• egész vármegyét tilos adományozni,
• megtiltja a pénzrontást és a mértéktelen birtokadományozást,
• megtiltja az idegenek birtokviselését,
• ellenállási záradék (király ellen való fellépés).

- A király nem tartotta be a bullát, ezért 1231-ben az Aranybulla megújítása kényszerítették az egyház vezetésével:

• bővült az egyház bírói szerepe és ellenállási joga,
• csökkent a kiváltságolt serviensek köre.

Az egységes nemesség létrejötte:

- 1222-ben a serviensek, várjobbágyok, bárók kiadatják az Aranybullát: megfogalmazódik az adómentesség

- 1232-ben a Kehidai oklevélben a serviensek jogot kapnak helyi szinten érdekeik közös védelmére a vármegye keretein belül (nemesi vármegye kezdete, alispán, szolgabírák).

- 1267-ben IV. Béla a tatárjárás után már nemesnek nevezi a servienseket is

- 1351-ben Nagy Lajos kimondja az egy, és ugyanazon nemesi szabadság elvét.

IV. Béla tatárjárás előtti politikája:

- IV. Béla (1235-70) célja a királyi hatalom tekintélyének visszaállítása volt:

• az ellenszegülő főurakkal leszámolt,
• újravizsgálta abirtokadományozástt, és indokolt esetben birtokelkobzásokat folytatott,
• 1235-ben Julianus barátot (domonkos szerzetes) a Magna Hungáriában lévő magyarok felkutatására küldte,
• 1240-ben befogadta az országba a kunokat (katonai segítségként a tatár (mongol) támadás ellen)
• a kunok nomád életmódja miatt ellentétek alkultak ki, ezért kiűzték őket.
  

A Tatárjárás (1241márc. - 1242márc.):

- 1241 márciusában Batu kán serege 2 irányból támadta meg az országot:

• 1241. április 11-12-én a muhi csatában a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett, ezért
  
• IV. Béla Dalmáciába menekült (Trau).

- A mongolok megszállták az egész országot:

• óriási pusztítást végeztek (a lakosság 25-30%-a meghalt),
• kiépítették saját adó és irányító rendszerüket,
• 1242 tavaszán váratlanul kivonultak az országból.

IV. Béla tatárjárás utáni politikája: a „második honalapítás”:

- A tatárjárás után a király hozzáfogott az ország modernizálásához. Intézkedései:

• az ország védelmének növelése:
  • kővárakat építtetett (Visegrád, Buda),
  • a birtokadományokat páncélos lovas haderő kiállításához kötötte,
  • kunok-jászok befogadása és letelepítése (Kunság, Jászság),
• az elnéptelenedett területek újranépesítése:
  • betelepítések (hospesek nyugat felől),
  • megindult a belső vándorlás (migráció),
• tudatos várospolitika:
  • városalapítások kiváltságokkal (cserébe kőfalak),
  • városi önkormányzati jogok megadása (fehérvári jog).

- 1267-ben megújította az Aranybullát:

• megerősíti a serviensek jogait,
• a serviens megszólítás helyett már nemesi megszólítást használ (ettől kezdve a nagybirtokosok neve báró lett).

Az egységes jobbágyság létrejötte:

- A 13. századra a volt rabszolgák és közrendű szabadok egységesedtek, földművelő paraszti csoporttá váltak.

- A nyugati hospesek legfontosabb kiváltsága a szabad költözési jog volt, ezt tekinti mintának mindenki.

- A 2 réteg összeolvadásából, egységesüléséből jött létre a jogilag egységes, szabad költözésű jobbágyság a 13. század végén.

A tartományúri hatalom kiépülése az utolsó Árpád házi királyok idején:

- Az utolsó Árpád házi királyok

V. István (1270-72),

IV. (Kun) László (1272-1290),

III. András (1290-1301)

uralkodása idején az ország anarchiába süllyedt. Oka:

• a  bárók a váraikba zárkózva egész tartományok felett uralkodtak (kiskirályok),
• udvartartást vezettek,
• pénzt verettek,
• okleveleket adtak ki,
• háborúztak egymás és a király ellen,
• hatalmukat a familiáris rendszer biztosította.

(A familiaritás a hűbéri rendszer magyar formája volt, melynek központjában a katonai szolgálat fejében való védelem állt, ezért nem érintette a nemesi birtokot.)

- 1301-ben III. András halálával férfiágon kihalttá nyilvánították az Árpád-házat.

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat