Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

Európa az érett középkorban

(XI-XV. század)

 

1. A középkori gazdaság és társadalom fejlődése:

 

A mezőgazdaság forradalma és hatásai:

-          A kora középkorban a megélhetés alapja a föld lett, ezért a gazdaság súlya a falvakba helyeződött. A földbirtokosok uradalmaiban letelepült parasztok művelték a földesúr majorsági földjeit (robot), ezért:

  • a föld egy részét használatba kapták
    • belső telek: kert, házhely
    • külső telek: szántó
  • közösen használták a birtokossal a réteket, legelőket, erdőket és a vizeket
  • a földhasználatért a robotmunkán kívül terménnyel és pénzzel adóztak

          + egyéb járadékokkal, ajándékokkal tartoztak.

-          A 10. század végére Európa nyugati felén véget értek a zsákmányszerző - hódító támadások (vikingek, magyarok, arabok), ezért megnőtt a népesség száma,

-    A hagyományos művelési módszerekkel (talajváltó és kétnyomásos földművelés) nem tudtak elegendő élelmet termelni, ezért új eszközök alkalmazásával (szügyhám, nehézeke, lópatkó, borona) áttértek a háromnyomásos földművelésre,

-          következménye: jelentősen nőtt a terméshozam,

-          a jobb megélhetés újabb népesség robbanást eredményezett, ezért

-           újabb földeket kellett művelés alá vonni (erdőirtással, mocsarak és tavak lecsapolásával),

-          az elegendő élelem lehetővé tette a kézművesek kiválását a mezőgazdaságból, akik a kereskedők által kedvelt vásárhelyekre költöztek, és velük közösen létrehozták a középkori városokat.

 

A középkori városok jellemzői:

-          A városok típusai:

  • szabad királyi városok: a király alá tartoznak, pl.: vásárvárosok és bányavárosok
  • mezővárosok: a földesúr alá tartoznak

-          A városok kialakulásának helyszínei:

  • földrajzi helyek: folyók és hegység találkozása, folyók torkolata, utak kereszteződése, hegyvidék és síkság találkozása
  • királyi, egyházi, földesúri székhely (várak-kolostorok)
  • nyersanyaglelőhelyek (bányák)
  • kereskedelmi-piaci központok (vásárok)
  • ókori városok romjai

-          A városok célja:

  • függetlenedni a földesuraktól: ezért: létrejött a kommuna - mozgalom (a városi önkormányzat), amely a közösség érdekvédelmi szervezete volt a földesúrral szemben.
  • kiváltságokhoz jutni: a kommunák (közösségek) célja, minél több kiváltság (privilégium) elnyerése volt.

-          Városi kiváltságok:

  • szabad bíróválasztás és bíráskodás
  • saját közigazgatás
  • saját adószedés
  • vásártartás és vámmentesség
  • árumegállító jog
  • évente egy összegben adózás (a királynak)
  • saját véderő és védőfal
  • saját plébános megválasztása
  • pallosjog, stb.

-          A városok társadalma (polgárok):

  • patríciusok:
    • a város leggazdagabb lakói (kereskedők, és vagyonos iparosok)
    • kezükben tartották a város irányítását
  • plebejusok:
    • a városi társadalom nagyobbik része (iparosok, kézművesek és napszámosok)
    • polgárjoguk nincs

A céhek:

-          A céhek az azonos mesterségű városi polgárok érdekvédelmi szervezetei.

-          Feladatait a céhszabályzat rögzíti:

  • szabályozza a piacot és a termelést,
  • korlátozza a versenyt (minőség - mennyiség),
  • védelmez (árvák, özvegyek és a város).

 

A távolsági kereskedelem kialakulása:

-          A céhek nagy mennyiségű árut állítottak elő, amit főként a városok piacán és annak vonzáskörzetében értékesítettek,

-          A kereskedők felvásárolták a felesleget és távolabbi vidékekre szállították,

-          Kialakult a távolsági kereskedelem, melynek Európán kívüli legtávolabbi úti célja India és Kína volt

-          Középkori kereskedelmi útvonalak:

  • Hanza - kereskedelem: Angliát kötötte össze Oroszországgal az Északi és a Balti-tenger partvidékei mentén.
  • Levantei-kereskedelem: Európát kötötte össze a közel- és távol- Kelettel a Földközi és a Fekete-tengeren keresztül
  • Szárazföldi (Észak-déli irányú)- kereskedelem: Velence és Genova városától, Észak-Itálián át Franciaország területén keresztül, Champagne-t érintve Flandriáig terjed.

 

A pénzgazdálkodás elterjedése:

-          a kereskedelem bővülése, főként a távolsági kereskedelem érdekei szükségessé tette a jó minőségű, értékálló (arany és ezüst) pénz használatát,

-          ezért Európában ismét elterjedt a pénzgazdálkodás.

-          ( Az Ókorban főként a görög és a római korban általánosan használták a pénzt, de a kora középkorban visszaszorult a használata és a gazdasági szerepe helyett inkább politikai - az uralkodók hatalmának növelése- volt a szerepe.)

 

2. A katolikus egyház világuralmi tervei:

 

A pápák és a császárok küzdelmei - az invesztitúra háborúk:

-          Az érett középkor kezdetén a feudális uralkodók biztosították az egyház működéséhez szükséges feltételeket. Következménye:

  • Az egyházi hatalom a világi hatalom ellenőrzése alá került és elvilágiasodott
  • Gyakorlattá vált a simónia (egyházi címek adása-vétele) és az invesztitúra (egyházi méltóságba történő beiktatás joga).
  • A császár nevezte ki a pápát, a pápa minden döntése a császár jóváhagyását igényelte.

-          A X. században megkezdődött az egyház megújulása. Formái:

  • zarándoklat,
  • vezeklés,
  • aszkétizmus,
  • isten békéje mozgalom,
  • szerzetesrendek alapítása, pl.: domonkosok, ferencesek, ciszterciták, trappisták, stb.

-          A X. században (910) megalakult Cluny kolostora, mely megújította a hitéletet, s a pápát tekintette az Isten utáni legfőbb embernek. Ezzel a katolikus egyház támadást indított a világi hatalom megszerzéséért:

  • 1054-ben megtörtént a keleti és nyugati egyház szakadása (SZKIZMA)
  • A pápa újabb és újabb jogokat követelt magának:
    • papi nőtlenség (cölibátus),
    • simónia tilalma (egyházi tisztségek adásvétele),
    • invesztitúra joga (az egyházi tisztségek betöltésének joga)

-          1075-ben VII. Gergely pápa kiadta a Dictatus Papae (pápai irányelvek) nevű bulláját:

  • kizárólagos szerepet tulajdonít a pápának az egyházon belül és
  • a világi hatalom megszerzésére tört

Válaszul:

  • 1076-ban IV. Henrik császár le akarja mondatni a pápát, ezért
  • 1077-ben VII. Gergely kiátkozta a császárt, aki Canossában kénytelen vezekelni a pápa kegyéért.

-          A harc átmenetileg 1122-ben a wormsi konkordátum elfogadásával lezárult:

  • egyházi beiktatás a pápa kezében (pásztorbot és gyűrű),
  • világi beiktatás a császár joga (jogar jelképezi).

-          A küzdelem I. Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes uralkodása idején újra kezdődött:

  • megtámadta a függetlenedni akaró lombard városokat, ezért
  • Milánó vezetésével létrejött a Lombard Liga, és
  • 1176-ban a legnanói csatában legyőzték a császárt.

A küzdelem következménye:

-          A XIII. század közepétől annyira meggyengült a Német – Római császári hatalom, hogy már be sem töltötték a császári széket (1256-1273 között: nagy interregnum).

-          Ezután a Habsburg család emelkedik fel, mely a Luxemburg családdal felváltva uralkodik.

-          1356-ban IV. Károly kiadta a német Aranybullát, amely hét választófejedelemre bízta a császárválasztást, ezzel az egységes német állam 1871-ig megszűnt.

 

A keresztes háborúk:

-          A terjeszkedő szeldzsuk törökök elfoglalták a Földközi-tenger keleti partvidékét, ezért II. Orbán pápa 1095-ben (bizánci kérésre) keresztes hadjáratot hirdetett a Szentföld felszabadítására.

-          A hadjáratok okai:

  • túlnépesedés NY - Európában,
  • XI. sz. feudális öröklési rend,
  • vallási ok: bűnbocsánat,
  • társadalmi érdekek (szerencsepróba),
  • lovagi erények és érdekek (pénz),
  • Szentföld felszabadítása.

-          Résztvevői:

  • lovagok
  • városi szegények
  • falusi szegények

-          A keresztes háborúk 1096 – 1270 között zajlottak:

  • Az 1. hadjárat (1096-99) során:
    • elfoglalták Jeruzsálem városát,
    • keresztes államok jöttek létre a Szentföldön (Pl.: Jeruzsálemi Királyság).

De: a XII. század végén Szaladin szultán egyesítette az iszlámot és visszafoglalta Jeruzsálem városát.

  • Jeruzsálem elvesztése után a keresztesek fokozatosan kiszorultak a Szentföldről.

-          A hadjáratok következményei:

  • Levezette a feudális feszültséget Nyugat-Európában: a földnélküli lovagoknak lehetővé tette a birtokszerzést,
  • Lovagrendek jöttek létre (templomosok, johanniták, ispotályosok),
  • Európai kézbe adta a Levantei kereskedelmet, mely Európát a Közel-Kelettel kötötte össze,
  • Az intenzív kereskedelem miatt sorra jöttek létre a városok,
  • A luxustermékek (fűszer, selyem, bíbor stb.) kereskedelme erősíti a pénzgazdálkodást,
  • Megjelent az arab tudomány Európában:
    • egyetemek jöttek létre,
    • visszatért az ókori görög és római tudomány és művészet, ami lehetővé tette a reneszánsz kibontakozását,
  • Új kultúrnövények terjedtek el.

 

3. A rendiség kora

 

A rendi országgyűlések létrejötte:

-          A feudális rendek definíciója: A rendek a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű, érdekeikért közösen fellépő csoportjai. Formái:

  • Nemesség (fő és köznemesség)
  • Papság
  • Polgárság (3. rend, Franciaországban)

-          Kialakulása:

  • A középkor kezdetén az uralkodók a hatalmukat biztosító egyéneknek földet és kiváltságokat adományoztak.
  • A városok fejlődése és a köznemesség kialakulása miatt az egyéni kiváltságok mellett megjelentek a kollektív (közösségre szabott) kiváltságok
  •  A főnemesség és a papság is törekedett a kollektív kiváltságok elnyerésére.

-          Az uralkodó és a feudális rendek a RENDI ORSZÁGGYŰLÉSBEN egyeztették érdekeiket. Formái:

  • kétkamarás,
  • háromkamarás rendi országgyűlés.

-          A rendi országgyűlés lehetővé teszi

  • az ország erőforrásainak összpontosítását,
  • a belső egység létrehozását,
  • a külső veszély ellen egységes fellépést.
  • A király és a kiváltságosok (= az ország) ezen keresztül is védik jogaikat.

 

Az angol rendiség fejlődése:

-          1066 - ban a hastingsi csatában Hódító Vilmos Normandia hercege meghódította Angliát:

  •  Erőteljes francia hatás /nyelvi és kulturális/ érte az angolokat.
  • Az uralkodó erős hűbérállamot hozott létre (nem alakult ki hűbéri lánc).
  • Kialakult a jogaiban egységes jobbágyság.

-          A XII. században II. (Plantagenet) Henrik házassága révén Franciaország nagy része is az angol királyok kezébe jutott:

  • a királyi hatalom megnövekedett erejét központosításra használták:
    • a királyi bíróságok hatásköre növekszik, illetéket vet ki a perekre,
    • a regálékat (= a királyi felségjogon szerzett jövedelmek) pénzben szedi be (vám, rév stb.),
    • zsoldossereget szervez.

-          XII. század végén Oroszlánszívű Richárd keresztes hadjáratban vett részt, ezért

  •  az állam meggyengült,
  • feudális anarchia kezdődik (Robin Hood kora)öccse és

-          Utóda I. (Földnélküli) János elveszítette francia birtokait, ezért:

  •  bevételei nincsenek
  • hatalmát korlátozzák a nemesek (grófok, lordok) 1215-ben Magna Charta Libertatum (Nagy Szabadságlevél) kiadatásával, amely biztosítja a királlyal szemben a nemesek jogait:
    • bírói eljárás nélkül nem ítélhettek el nemest,
    • önkényesen nem szedhetett adót a király,
    • ellenállási záradék: a 25 főből álló ellenőrző testület léphetett fel a királlyal szemben.

-          1264 nemesi felkelés bontakozott ki  III. Henrik ellen Simon de Monfort vezetésével, mert nem tartotta be ígéretét. Eredménye:

  • 1265-ben legyőzték a királyt és összehívták a rendi gyűlést (középnemesek, polgárok, lordok, püspökök), amely
  • 1295-től a mintaparlament összehívásával állandósult (Lordok Háza, Közösségek Háza).

 

Franciaország felemelkedése:

-          Franciaországban a Capeting dinasztia uralkodott a XI. századtól (Capet Hugo), de a királyok hatalma csak Párizs környékére terjedt ki (Ili de France tartomány). Oka:

  • a tartományurak hatalma erős volt, ezért
  • anarchia alakult ki.

-          A XII. század végén II. Fülöp Ágost rendet teremtett az országban:

  • leverte a lázongásokat,
  • kiirtotta a dél-franciaországi eretnekeket (albigensek)

-          A XIII. században a királyi hatalom fokozatosan erősödött IX.(Szent) Lajos vezetésével.

-          IV. Szép Fülöp folyamatos háborúkkal kiterjesztette a királyság területét Flandriára és Champagne-ra. A háborúk miatt kiürült a kincstár, ezért:

  • megszerezte a templomosok vagyonát,
  • az egyház vagyonának egy részét elkobozta (adó),
  • 1302-ben hatalma megerősítése érdekében összehívta a rendi gyűlést (Etats Generaux: papság, nemesség, polgárság).
  • megerősödött hatalmát kihasználva a pápát (VIII. Bonifác) Avignonba vitette, („pápák avignoni fogsága” 1309-től 70 éven át).

A százéves háború (1337-1453):

-          A háború kitörésének okai:

  • 1314-ben IV. (Szép) Fülöp halálával kihalt a Capeting - dinasztia
  • 1328-ban utódlási harc kezdődött
    • III. Edward angol király
    • és VI. (Valois) Fülöp a franciák jelöltje között.

-          A háború szakaszai:

  • 1. szakasz 1337-1360:
    • angol győzelmek, angol területi nyereség, ezért
    • 1358 francia parasztfelkelés (Jacquerie)
  • 2. szakasz 1369-1420:
    • kezdetben angol vereségek, ezért
    • 1381 angol parasztfelkelés (Wat Tyler)
    • fegyverszünet, majd angol győzelmek.
  • 3. szakasz 1420-1453:
    • a francia állam az összeomlás szélére jutott,
    • Jeanne ’d Arc (Szent Johanna) fellépésének hatására helyre állt a belső egység Franciaországban és
    • kiverték az angolokat az országból 1453-ban.

-          A háború következményei:

  • Franciaországban VII. Károly központosított királyi hatalmat épített ki:
    • állandó zsoldos haderőt állított fel,
    • szakképzett hivatalnokokat alkalmazott az államigazgatásban.
  • Angliában polgárháború dúlt 1455-85 között („rózsák háborúja”), melyből VII. Tudor Henrik került ki győztesen.

 

Nyugat-Európa válsága a XIV. században:

-          Nyugat-Európában a XIV. században jelentős gazdasági visszaesés ment végbe. Okai:

  • újabb demográfiai növekedés ment végbe, de
  • a mezőgazdaság nem tudott elegendő élelmet termelni, mert
    • a földek kimerültek és
    • az éghajlat lehűlt (kis jégkorszak).

-          A változások hatására romlott a lakosság egészségügyi állapota:

  • alultápláltság,
  • betegségek, járványok terjedtek:
    • pestis,
    • himlő,
    • kolera, stb.

-          Európa népessége csökkent (80→60 millió)

-          A lakosságra súlyos terhek nehezedtek:

  • háborúk (Pl.: százéves háború),
  • emelkedő élelmiszerárak,
  • növekvő adók,
  • zsoldosok pusztításai.

-          A nyugati egyházon belül szakadás ment végbe. Okai:

  • egy időben több pápát választottak,
  • eretnek tanok terjedtek (Pl.: Husz János).

De: 1414-18 között a Konstanzi Zsinat helyreállította a katolikus egyház egységét.

 

 4. Közép és Kelet-Európa a középkorban

Csehország fejlődése:

-          1306-ban a cseh trónt a német Luxemburg-ház szerezte meg:

  • A középkori cseh állam IV. Károly (1346-78) császár idején élte fénykorát:
    • építkezések,
    • a gazdasági-kulturális fejlődés (bányászat) hatására német telepesek (hospesek) érkeztek
    • a királyság központja Prága gyorsan fejlődött (1348, egyetem).
  • Az erősödő német befolyás ellen Husz János prágai teológus, prédikátor lépett fel. Husz célja:
    • az egyház megreformálása:
      •  elítélte az egyház világi hatalmát, gazdagságát,
      • nincs szükség a szerzetesrendekre,
      • visszatérés a Szentíráshoz,
      • két szín alatt való áldozás a világiak számára is,
    • cseh anyanyelvű prédikáció és istentisztelet.

-          Husz Jánost tanításaiért 1415 eretnekké nyilvánították és megégették (Konstanzi zsinat), ezért kirobbant a huszita háború (1419-1434):

  • 1419-ben Husz hívei fellázadtak.
  • Irányzataik:
    • kelyhesek (nemesek, módos polgárok) céljuk: egyházi vagyon elkobzása, két szín alatt áldozás, idegenek kizárása
    • táboriták (parasztság, szegényebb polgárság), követeléseik radikálisabbak
  • a kezdeti huszita sikerek (huszita harcmodor–szekérvár) után a kelyhesek kiegyeztek az egyházzal (1433, prágai kompakták), ezért
  • 1434-ben a lippányi csatában a táboriták vereséget szenvedtek.

Lengyelország fejlődése:

-          A széttagolt lengyel területeket Lokietek Ulászló egyesítette a XIV. század elején.

-          Fia III. (Nagy) Kázmér megerősítette az országot:

  • szakképzett hivatalrendszer, kancellária, országgyűlés (szejm) létrehozása,
  • krakkói egyetem alapítása (1364), stb.

-          1371-ben I. Lajos magyar király örökölte a lengyel trónt, majd leánya Hedvig házassága révén a litván Jagelló fejedelem egyesítette a két országot (Lengyel - Litván perszonál unio).

-          A XV. század elején a Lengyel - Litván állam megállította Német Lovagrend terjeszkedését (Grünwald, 1410).

 

Kelet-Európa és a Balkán fejlődése:

-           A keleti szláv népek a XIII. század közepén a terjeszkedő Mongol Birodalom (majd az Arany Horda) uralma alá kerültek, ezért:

  • adófizetőkké váltak,
  • és megállt a fejlődés.

-          1380-ban a kulikovói csatában Dimitrij moszkvai nagyfejedelem győzelmet aratott a mongolokon.

-          1453-ban Bizánc eleste után a moszkvai pátriárka lett a pravoszláv egyház feje.

-          III. Iván (1462-1505) cárnak (=császárnak) neveztette magát

  • egyesítette az orosz fejedelemségeket,
  • felmondta a tatár adó fizetését,
  • az orosz állam függetlenné vált (1480).

Az uralkodó hatalma korlátlan (despotikus), mert nem jött létre hűbériség és rendiség.

 

Az Oszmán - Török Birodalom kialakulása:

-          A kis-ázsiai nomád török törzseket Oszmán egyesítette a XIII. században:

  • A birodalom élén szultán állt.
  • A szultánok célja a Bizánci Birodalom területének elfoglalása volt:
    • I. Murád szultán elfoglalta Drinápolyt (főváros),
    • 1389 Rigómezőnél legyőzték a szerbeket,
    • 1396 - ban Nikápolynál győzelmet arattak Zsigmond nemzetközi seregén,
    • Bulgária is török fennhatóság alá került.
    • 1453-ban II. Mohamed elfoglalta Konstantinápolyt és birodalma fővárosává tette (Isztambul).

-          A terjeszkedés alapja a központosítás volt.

  • A birodalom területe a szultán tulajdona volt,
  • aki lovas katonáinak (szpáhik) szolgálati birtokkal fizetett (a birtok zsold volt, ezért nem örökölhető, elvehető).

-          A török állam jellemzői:

  • katonaállam (állandó hadsereg)
  • fizetett apparátus,
  • a birodalmat közigazgatási egységekre osztották:
    • vilajet = tartomány, élén a pasa (beglerbég) állt
    • szandzsák (kisebb közigazgatási egység), élén a bég vagy aga állt.
Weblap látogatottság számláló:

Mai: 653
Tegnapi: 678
Heti: 653
Havi: 25 872
Össz.: 1 369 416

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Az érett középkor
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: athéni demokrácia - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »