Az érett középkor története

 

1. A középkori gazdaság és társadalom fejlődése:

 

A mezőgazdaság forradalma és hatásai:

- A kora középkorban a megélhetés alapja a föld lett, ezért a gazdaság súlya a falvakba helyeződött. A földbirtokosok uradalmaiban letelepült parasztok művelték a földesúr majorsági földjeit (robot), ezért:

• a föld egy részét használatba kapták: 
  • belső telek: kert, házhely
  • külső telek: szántó
• közösen használták a birtokossal a réteket, legelőket, erdőket és a vizeket
• a földhasználatért a robotmunkán kívül terménnyel és pénzzel adóztak

          + egyéb járadékokkal, ajándékokkal tartoztak.

- A 10. század végére Európa nyugati felén véget értek a zsákmányszerző - hódító támadások (vikingek, magyarok, arabok), ezért megnőtt a népesség száma,

- A hagyományos művelési módszerekkel (talajváltó és kétnyomásos földművelés) nem tudtak elegendő élelmet termelni, ezért új eszközök alkalmazásával (szügyhám, nehézeke, lópatkó, borona) áttértek a háromnyomásos földművelésre. Következménye:

• jelentősen nőtt a terméshozam,
• a jobb megélhetés újabb népesség robbanást eredményezett, ezért
• újabb földeket kellett művelés alá vonni (erdőirtással, mocsarak és tavak lecsapolásával),

- Az elegendő élelem lehetővéntettea kézművesek kiválását a mezőgazdaságból, akik a kereskedők által kedvelt vásárhelyekre költöztek, és velük közösen létrehozták a középkori városokat.

 

A középkori városok jellemzői:

- A városok típusai:

• szabad királyi városok: a király alá tartoznak, pl.: vásárvárosok és bányavárosok

• mezővárosok: a földesúr alá tartoznak

- A városok kialakulásának helyszínei:

• földrajzi helyek: folyók és hegység találkozása, folyók torkolata, utak kereszteződése, hegyvidék és síkság találkozása
• királyi, egyházi, földesúri székhely (várak-kolostorok)
• nyersanyaglelőhelyek (bányák)
• kereskedelmi-piaci központok (vásárok)
• ókori városok romjai

 

- A városok célja:

• függetlenedni a földesuraktól: ezért: létrejött a kommuna - mozgalom (a városi önkormányzat), amely a közösség érdekvédelmi szervezete volt a földesúrral szemben.
• kiváltságokhoz jutni: a kommunák (közösségek) célja, minél több kiváltság (privilégium) elnyerése volt.

- Városi kiváltságok:

• szabad bíróválasztás és bíráskodás
• saját közigazgatás
• saját adószedés
• vásártartás és vámmentesség
• árumegállító jog
• évente egy összegben adózás (a királynak)
• saját véderő és védőfal
• saját plébános megválasztása
• pallosjog, stb.

- A városok társadalma (polgárok):

• patríciusok:
  • a város leggazdagabb lakói (kereskedők, és vagyonos iparosok)
  • kezükben tartották a város irányítását
• plebejusok:
  • a városi társadalom nagyobbik része (iparosok, kézművesek és napszámosok)
  • polgárjoguk nincs

A céhek:

- A céhek az azonos mesterségű városi polgárok érdekvédelmi szervezetei.

- Feladatait a céhszabályzat rögzíti:

• szabályozza a piacot és a termelést,
• korlátozza a versenyt (minőség - mennyiség),
• védelmez (árvák, özvegyek és a város).

 

A távolsági kereskedelem kialakulása:

- A céhek nagy mennyiségű árut állítottak elő, amit főként a városok piacán és annak vonzáskörzetében értékesítettek,

- A kereskedők felvásárolták a felesleget és távolabbi vidékekre szállították,

- Kialakult a távolsági kereskedelem, melynek Európán kívüli legtávolabbi úti célja India és Kína volt

- Középkori kereskedelmi útvonalak:

• Hanza - kereskedelem: Angliát kötötte össze Oroszországgal az Északi és a Balti-tenger partvidékei mentén.
• Levantei-kereskedelem: Európát kötötte össze a közel- és távol- Kelettel a Földközi és a Fekete-tengeren keresztül
• Szárazföldi (Észak-déli irányú)- kereskedelem: Velence és Genova városától, Észak-Itálián át Franciaország területén keresztül, Champagne-t érintve Flandriáig terjed.

 

A pénzgazdálkodás elterjedése:

- A kereskedelem bővülése, főként a távolsági kereskedelem érdekei szükségessé tette a jó minőségű, értékálló (arany és ezüst) pénz használatát,  ezért Európában ismét elterjedt a pénzgazdálkodás.

 

2. A katolikus egyház világuralmi tervei:

 

A pápák és a császárok küzdelmei - az invesztitúra háborúk:

- Az érett középkor kezdetén a feudális uralkodók biztosították az egyház működéséhez szükséges feltételeket. Következménye:

• az egyházi hatalom a világi hatalom ellenőrzése alá került és elvilágiasodott,
• gyakorlattá vált a simónia (egyházi címek adása-vétele) és az invesztitúra (egyházi méltóságba történő beiktatás joga),
• a császár nevezte ki a pápát, a pápa minden döntése a császár jóváhagyását igényelte.

- A 10. században megkezdődött az egyház megújulása. Formái:

• zarándoklat,
• vezeklés,
• aszkétizmus,
• isten békéje mozgalom,
• szerzetesrendek alapítása, pl.: domonkosok, ferencesek, ciszterciták, trappisták, stb.

- A 10. században (910) megalakult Cluny kolostora, mely megújította a hitéletet, s a pápát tekintette az Isten utáni legfőbb embernek. Ezzel a katolikus egyház támadást indított a világi hatalom megszerzéséért:

• 1054-ben megtörtént a keleti és nyugati egyház szakadása (SZKIZMA)
• A pápa újabb és újabb jogokat követelt magának:
  • papi nőtlenség (cölibátus),
  • simónia tilalma (egyházi tisztségek adásvétele),
  • invesztitúra joga (az egyházi tisztségek betöltésének joga)

- 1075-ben VII. Gergely pápa kiadta a Dictatus Papae (pápai irányelvek) nevű bulláját:

• kizárólagos szerepet tulajdonít a pápának az egyházon belül és
• a világi hatalom megszerzésére tört

Válaszul:

• 1076-ban IV. Henrik császár le akarja mondatni a pápát, ezért
• 1077-ben VII. Gergely kiátkozta a császárt, aki Canossában kénytelen vezekelni a pápa kegyéért.

- A harc átmenetileg 1122-ben a wormsi konkordátum elfogadásával lezárult:

• egyházi beiktatás a pápa kezében (pásztorbot és gyűrű),
• világi beiktatás a császár joga (jogar jelképezi).

- A küzdelem I. Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes uralkodása idején újra kezdődött:

• megtámadta a függetlenedni akaró lombard városokat, ezért
• Milánó vezetésével létrejött a Lombard Liga, és
• 1176-ban a legnanói csatában legyőzték a császárt.

A küzdelem következménye:

- A 13. század közepétől annyira meggyengült a Német – Római császári hatalom, hogy már be sem töltötték a császári széket (1256-1273 között: nagy interregnum).

- Ezután a Habsburg család emelkedik fel, mely a Luxemburg családdal felváltva uralkodik.

- 1356-ban IV. Károly kiadta a német Aranybullát, amely hét választófejedelemre bízta a császárválasztást, ezzel az egységes német állam 1871-ig megszűnt.

 

A keresztes háborúk:

- A terjeszkedő szeldzsuk törökök elfoglalták a Földközi-tenger keleti partvidékét, ezért II. Orbán pápa 1095-ben (bizánci kérésre) keresztes hadjáratot hirdetett a Szentföld felszabadítására.

- A hadjáratok okai:

• túlnépesedés NY - Európában,
• 9. sz. feudális öröklési rend,
• vallási ok: bűnbocsánat,
• társadalmi érdekek (szerencsepróba),
• lovagi erények és érdekek (pénz),
• Szentföld felszabadítása.

- Résztvevői:

• lovagok
• városi szegények
• falusi szegények

- A keresztes háborúk 1096 – 1270 között zajlottak:

• Az 1. hadjárat (1096-99) során:
  • elfoglalták Jeruzsálem városát,
  • keresztes államok jöttek létre a Szentföldön (Pl.: Jeruzsálemi Királyság).

De: a 12. század végén Szaladin szultán egyesítette az iszlámot és visszafoglalta Jeruzsálem városát.

• Jeruzsálem elvesztése után a keresztesek fokozatosan kiszorultak a Szentföldről.

- A hadjáratok következményei:

• levezette a feudális feszültséget Nyugat-Európában: a földnélküli lovagoknak lehetővé tette a birtokszerzést,
• lovagrendek jöttek létre (pl. templomosok, johanniták, ispotályosok),
• európai kézbe adta a levantei kereskedelmet, mely Európát a Közel-Kelettel kötötte össze,
• az intenzív kereskedelem miatt városok jöttek létre,
• a luxustermékek (fűszer, selyem, bíbor stb.) kereskedelme erősíti a pénzgazdálkodást,
• megjelent az arab tudomány Európában:
  
  • egyetemek jöttek létre,
  • visszatért az ókori görög és római tudomány és művészet, ami lehetővé tette a reneszánsz kibontakozását,
• új kultúrnövények terjedtek el.

 

3. A rendiség kora

 

A rendi országgyűlések létrejötte:

- A feudális rendek definíciója: A rendek a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű, érdekeikért közösen fellépő csoportjai. Formái:

• nemesség (fő és köznemesség),
• papság,
• polgárság (3. rend, Franciaországban).

- Kialakulása:

• a középkor kezdetén az uralkodók a hatalmukat biztosító egyéneknek földet és kiváltságokat adományoztak,
• a városok fejlődése és a köznemesség kialakulása miatt az egyéni kiváltságok mellett megjelentek a kollektív (közösségre szabott) kiváltságok
• a főneme,sség és a papság is törekedett a kollektív kiváltságok elnyerésére.

- Az uralkodó és a feudális rendek a rendi országgyűlésben egyeztették érdekeiket. Formái:

• kétkamarás,
• háromkamarás rendi országgyűlés.

- A rendi országgyűlés lehetővé teszi:

• az ország erőforrásainak összpontosítását,
• a belső egység létrehozását,
• a külső veszély ellen egységes fellépést.
• A király és a kiváltságosok (= az ország) ezen keresztül is védik jogaikat.

 

Az angol rendiség fejlődése:

- 1066 - ban a hastingsi csatában Hódító Vilmos Normandia hercege meghódította Angliát:

•  erőteljes francia hatás /nyelvi és kulturális/ érte az angolokat,
  
• az uralkodó erős hűbérállamot hozott létre (nem alakult ki hűbéri lánc),
• kialakult a jogaiban egységes jobbágyság.

- A 12. században II. (Plantagenet) Henrik házassága révén Franciaország nagy része is az angol királyok kezébe jutott:

• a királyi hatalom megnövekedett erejét központosításra használták:
  • a királyi bíróságok hatásköre növekszik, illetéket vet ki a perekre,
  • a regálékat (= a királyi felségjogon szerzett jövedelmek) pénzben szedi be (vám, rév stb.),
  • zsoldossereget szervez.

- A 12. század végén Oroszlánszívű Richárd keresztes hadjáratban vett részt, ezért

•  az állam meggyengült,
• anarchiába süllyedt az ország.

- Utóda I. (Földnélküli) János elveszítette francia birtokait, ezért:

•  bevételei nincsenek,
• hatalmát korlátozzák a nemesek (grófok, lordok) 1215-ben Magna Charta Libertatum (Nagy Szabadságlevél) kiadatásával, amely biztosítja a királlyal szemben a nemesek jogait:
  • bírói eljárás nélkül nem ítélhettek el nemest,
  • önkényesen nem szedhetett adót a király,
  • ellenállási záradék: a 25 főből álló ellenőrző testület léphetett fel a királlyal szemben.

- 1264 nemesi felkelés bontakozott ki  III. Henrik ellen Simon de Monfort vezetésével, mert nem tartotta be ígéretét. Eredménye:

• 1265-ben legyőzték a királyt és összehívták a rendi gyűlést (középnemesek, polgárok, lordok, püspökök), amely
• 1295-től a mintaparlament összehívásával állandósult (Lordok Háza, Közösségek Háza).

 

Franciaország felemelkedése:

- Franciaországban a Capeting dinasztia uralkodott a 11. századtól (Capet Hugo), de a királyok hatalma csak Párizs környékére terjedt ki (Ili de France tartomány). Oka:

• a tartományurak hatalma erős volt, ezért
• anarchia alakult ki.

- A 12. század végén II. Fülöp Ágost rendet teremtett az országban:

• leverte a lázongásokat,
• kiirtotta a dél-franciaországi eretnekeket (albigensek)

- A 13. században a királyi hatalom fokozatosan erősödött IX. (Szent) Lajos vezetésével.

- IV. Szép Fülöp folyamatos háborúkkal kiterjesztette a királyság területét Flandriára és Champagne-ra. A háborúk miatt kiürült a kincstár, ezért:

• megszerezte a templomosok vagyonát,
• az egyház vagyonának egy részét elkobozta (adó),
• 1302-ben hatalma megerősítése érdekében összehívta a rendi gyűlést (Etats Generaux: papság, nemesség, polgárság).
• megerősödött hatalmát kihasználva a pápát (VIII. Bonifác) Avignonba vitette, („pápák avignoni fogsága” 1309-től 70 éven át).

 

A százéves háború (1337-1453):

- A háború kitörésének okai:

• 1314-ben IV. (Szép) Fülöp halálával kihalt a Capeting - dinasztia,
• 1328-ban utódlási harc kezdődött
  • III. Edward angol király
  • és VI. (Valois) Fülöp a franciák jelöltje között.

- A háború szakaszai:

• 1. szakasz 1337-1360:
  • angol győzelmek, angol területi nyereség, ezért
  • 1358 francia parasztfelkelés (Jacquerie)
• 2. szakasz 1369-1420:
  • kezdetben angol vereségek, ezért
  • 1381 angol parasztfelkelés (Wat Tyler)
  • fegyverszünet, majd angol győzelmek.
• 3. szakasz 1420-1453:
  • a francia állam az összeomlás szélére jutott,
  • Jeanne ’d Arc (Szent Johanna) fellépésének hatására helyre állt a belső egység Franciaországban és
  • kiverték az angolokat az országból 1453-ban.

- A háború következményei:

• Franciaországban VII. Károly központosított királyi hatalmat épített ki:
  • állandó zsoldos haderőt állított fel,
  • szakképzett hivatalnokokat alkalmazott az államigazgatásban.
• Angliában polgárháború dúlt 1455-85 között („rózsák háborúja”), melyből VII. Tudor Henrik került ki győztesen.

 

Nyugat-Európa válsága a 14. században:

- Nyugat-Európában a 14. században jelentős gazdasági visszaesés ment végbe. Okai:

• újabb demográfiai növekedés ment végbe, de
• a mezőgazdaság nem tudott elegendő élelmet termelni, mert
  • a földek kimerültek és
  • az éghajlat lehűlt (kis jégkorszak).

- A változások hatására romlott a lakosság egészségügyi állapota:

• alultápláltság,
• betegségek, járványok terjedtek:
  • pestis,
  • himlő,
  • kolera, stb.

- Európa népessége csökkent (80→60 millió)

- A lakosságra súlyos terhek nehezedtek:

• háborúk (pl.: százéves háború),
• emelkedő élelmiszerárak,
• növekvő adók,
• zsoldosok pusztításai.

- A nyugati egyházon belül szakadás ment végbe. Okai:

• egy időben több pápát választottak,
• eretnek tanok terjedtek (Pl.: Husz János).

De: 1414-18 között a Konstanzi Zsinat helyreállította a katolikus egyház egységét.

 

 4. Közép és Kelet-Európa a középkorban

Csehország fejlődése:

- 1306-ban a cseh trónt a német Luxemburg-ház szerezte meg:

• a középkori cseh állam IV. Károly (1346-78) császár idején élte fénykorát:
  • építkezések,
  • a gazdasági-kulturális fejlődés (bányászat) hatására német telepesek (hospesek) érkeztek
  • a királyság központja Prága gyorsan fejlődött (1348, egyetem),
• az erősödő német befolyás ellen Husz János prágai teológus, prédikátor lépett fel. Husz célja:
• az egyház megreformálása:
  
•  elítélte az egyház világi hatalmát, gazdagságát,
• nincs szükség a szerzetesrendekre,
• visszatérés a Szentíráshoz,
• két szín alatt való áldozás a világiak számára is,
• cseh anyanyelvű prédikáció és istentisztelet.

- Husz Jánost tanításaiért 1415 eretnekké nyilvánították és megégették (Konstanzi zsinat), ezért kirobbant a huszita háború (1419-1434):

• 1419-ben Husz hívei fellázadtak.
• Irányzataik:
  • kelyhesek (nemesek, módos polgárok) céljuk: egyházi vagyon elkobzása, két szín alatt áldozás, idegenek kizárása
  • táboriták (parasztság, szegényebb polgárság), követeléseik radikálisabbak
• a kezdeti huszita sikerek (huszita harcmodor–szekérvár) után a kelyhesek kiegyeztek az egyházzal (1433, prágai kompakták), ezért
• 1434-ben a lippányi csatában a táboriták vereséget szenvedtek.

 

Lengyelország fejlődése:

- A széttagolt lengyel területeket Lokietek Ulászló egyesítette a 14. század elején.

- Fia III. (Nagy) Kázmér megerősítette az országot:

• szakképzett hivatalrendszer, kancellária, országgyűlés (szejm) létrehozása,
• krakkói egyetem alapítása (1364), stb.

- 1371-ben I. Lajos magyar király örökölte a lengyel trónt, majd leánya Hedvig házassága révén a litván Jagelló fejedelem egyesítette a két országot (Lengyel - Litván perszonál unio).

- A 15. század elején a Lengyel - Litván állam megállította Német Lovagrend terjeszkedését (Grünwald, 1410).

 

Kelet-Európa és a Balkán fejlődése:

- A keleti szláv népek a 13. század közepén a terjeszkedő Mongol Birodalom (majd az Arany Horda) uralma alá kerültek, ezért:

• adófizetőkké váltak,
• és megállt a fejlődés.

- 1380-ban a kulikovói csatában Dimitrij moszkvai nagyfejedelem győzelmet aratott a mongolokon.

- 1453-ban Bizánc eleste után a moszkvai pátriárka lett a pravoszláv egyház feje.

- III. Iván (1462-1505) cárnak (=császárnak) neveztette magát:

• egyesítette az orosz fejedelemségeket,
• felmondta a tatár adó fizetését,
• az orosz állam függetlenné vált (1480).

Az uralkodó hatalma korlátlan (despotikus), mert nem jött létre hűbériség és rendiség.

 

Az Oszmán - Török Birodalom kialakulása:

- A kis-ázsiai nomád török törzseket Oszmán egyesítette a 13. században:

• a birodalom élén szultán állt,
• a szultánok célja a Bizánci Birodalom területének elfoglalása volt:
• • I. Murád szultán elfoglalta Drinápolyt (főváros),
  • 1389 Rigómezőnél legyőzték a szerbeket,
  • 1396 - ban Nikápolynál győzelmet arattak Zsigmond nemzetközi seregén,
  • Bulgária is török fennhatóság alá került.
  • 1453-ban II. Mohamed elfoglalta Konstantinápolyt és birodalma fővárosává tette (Isztambul).

- A terjeszkedés alapja a központosítás volt:

• a birodalom területe a szultán tulajdona volt,
• aki lovas katonáinak (szpáhik) szolgálati birtokkal fizetett (a birtok zsold volt, ezért nem örökölhető, elvehető).

- A török állam jellemzői:

• katonaállam (állandó hadsereg),
• fizetett apparátus,
• a birodalmat közigazgatási egységekre osztották:
  • vilajet = tartomány, élén a pasa (beglerbég) állt
  • szandzsák (kisebb közigazgatási egység), élén a bég vagy aga állt.

Oldal: Az érett középkor története
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat