Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

 

Magyarország története az érett középkorban

(a vegyes-házi királyok kora)

 

 1.      Az Anjou-kor

Hatalmi harcok az Árpád-ház kihalása után:

-          1301-ben kihalt az Árpád-ház III. András halálával, ezért 1301-1308 között interregnum (uralkodó nélküli állapot) állt fenn. A tartományurak saját jelöltjeiket próbálták trónra juttatni. A trónkövetelők mindegyike az Árpádok női ágából származott:

  • cseh Vencel,
  • bajor Ottó
  • nápolyi Károly Róbert

-          A trónharcok miatt anarchia uralkodott az országban. 1308-ban a délvidéki bárók által támogatott Károly Róbert kezébe került a hatalom.

 

Károly Róbert (1308-42)uralkodása:

-          I. Károly (Róbert) a pápa támogatásával szerezte meg a trónt. Célja a belső rend helyreállítása és az ország megerősítése volt, ezért:

  • 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte a Felvidék legnagyobb tartományurait, Csák Mátét és az Aba nemzetséget.
  • A többi kiskirály ellenállását fokozatosan törte meg, Pl.: Borsa Kopasz, Kán László).
  • A király támogatóiból alakult ki az új feudális nagybirtokosi réteg, Pl.: Garai, Lackfi, Szécsényi, Báthory, Bánffy, Kanizsai, Drugeth családok).

-          A belső rend helyreállításával egy időben Károly Róbert hozzákezdett az ország újjászervezéséhez. Reformjai:

  • Hadseregreform: banderiális hadszervezet kiépítése.

Bandérium = magánföldesúri hadsereg. (Aki nem tudott 50 főt kiállítani az a vármegyei sereghez csatlakozik.)

  • Gazdasági reformok:
    • Regálék (a királyi felségjogon szedett jövedelmek) bővítése:
      • harmincadvám (a kereskedelmi cikkek megvámolása)
      • pénzverés monopóliuma
      • bányamonopólium a földtulajdonosoknak adta a bányabér 1/3-át (urbura=bányabér)
      • értékálló pénz bevezetése (aranyforint, ezüstdukát)
  • Kapuadó (18dénár évente, jobbágyportánként)
    • Kamara felállítása (tárnokmester: Nekcsei Dömötör)
    • Pápai jövedelmek 1/3 részének lefoglalása
  • Aktív külpolitika:
    • Dinasztikus kapcsolatok erősítése (Lengyelország, Nápoly)
    • Déli befolyási övezetek visszaszerzése, ezért Nándorfehérvár és Galambóc várát visszafoglalta
    • kudarc: Horvátország, Havasalföld (Basarab vajda)
    • 1335 visegrádi királytalálkozó:
      • Luxemburgi János és Lokietek Kázmér kibékítése
      • kereskedelmi együttműködés Bécs ellen Nagyszombat irányába
      • 1339 örökösödési szerződés III. (Lokietek) Kázmér lengyel királlyal.

 

I. (Nagy) Lajos uralkodása (1342-82)

-          A magyar Anjouk célja a közép európai vezető szerep megszerzése volt, ezért aktív külpolitikát folytattak:

  • Kísérletet tettek a magyar és a nápolyi trón egyesítésére:
    •  I. Lajos öccse, Endre feleségül vette a nápolyi királynőt, Johannát.

                         De:    Endrét Johanna megölette, ezért:

  • a magyar király 2 hadjáratot indított a Nápolyi Királyság ellen 1347-48 és 1350-52 között. De a pápa és a nápolyiak ellenállása miatt (+ pestis járvány) nem tudta megtartani hódításait
  • Sikeres hadjáratokat indított Velence ellen Horvátország és Dalmácia visszaszerzéséért (1358 – Zárai béke).
  • Hadjáratokat indított déli és keleti irányban: 
    • Havasalföld hűséges lesz
    • létrehozta a Moldvai fejedelemséget
    • kiépítette a Bánságok rendszerét (végvárvonal)
    • 1370-ben III. Kázmér halála (Erzsébet testvére) után I. Lajos lengyel király lett (magyar-lengyel perszonálunió = az országokat csak a király személye köti össze).

-          A nápolyi hadjáratokban résztvevő köznemesek érdekeinek védelmében I. Lajos 1351-ben felújította az Aranybullát. A megújítás a korabeli állapotokat rögzítette. Változások:

  •  „Egy és ugyanazon nemesi szabadság elve: nincs különbség jogilag a nemesek és a bárók között
  • Kilenced törvénye: a 9. tized a földesúré
  • Ősiség törvénye: a birtok csak a családon belül örökölhető, férfiágon.

Utódlás kérdése: I. Lajosnak 2 lánya volt:

  • Mária – Magyarországot örökölte és Luxemburgi Zsigmond felesége lett
  • Hedvig – Lengyelországot örökölte és Jagelló litván fejedelem felesége lett

 

 

  1. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) uralkodása:

Zsigmond belpolitikája:

-          Lajos király halála után leánya Mária uralkodott, de a bárók hatalmi érdekeik szerint befolyásolták uralmát, ezért anarchia bontakozott ki az országban. Mária férje, Luxemburgi Zsigmond 1387-ben az ország tanácsának (bárók) segítségével magához ragadta a hatalmat (1395-ig, Mária haláláig társuralkodók).

-          Zsigmond célja a bárók hatalmának megtörése volt, ezért:

  • szakképzett bizalmasait helyezte kulcspozíciókba.

De: a bárók 1401-ben Visegrádon foglyul ejtették a királyt, ezért:

  •  Zsigmond szövetséget kötött a leghatalmasabb bárói szövetséggel (Garai-Cillei liga) és feleségül vette Cillei Borbálát,
  • 1408-ban létrehozta a Sárkányrendet:
    • zártkörű elit,
    • vagyon alapján

Eredménye: a bárók a király szolgálatába álltak.

-          1405-6-ban kiadta a városi törvényeket:

  • Buda (végleges főváros) mintájára egységesítette a mértékrendszert fellendült a belső gazdaság

-          1435-től már valódi rendi gyűlés jött létre Magyarországon:

  • főpapok,
  • bárók,
  • köznemesek.

-          1437-ben Erdélyben parasztfelkelés tört ki Budai Nagy Antal vezetésével a túlzott terhek miatt, de leverték.

Következménye:

  • A magyar nemesek, a szász városok, a székely lófők megkötik a kápolnai uniót: három rendi nemzetet (a románok nem tartoznak bele).

 

Zsigmond török ellenes védelmi politikája:

-          A XIV. század második felében a terjeszkedő oszmán-törökök elérték Magyarország déli határait. 1389-ben Rigómezőnél legyőzték a Szerb államot.

-          Zsigmond nemzetközi támadást indított a török ellen, de az európai lovaghadsereg 1396-ban a Nikápolyi csatában vereséget szenvedett.

Következménye:

  • Zsigmond felhagyott a támadó politikával és a védekezésre összpontosított
  • 1397-ben bevezette a telekkatonaságot: húsz jobbágytelek után egy lovas katonát kellett kiállítani
  • Szövetséget kötött Timur Lenk-el az Aranyhorda vezetőjével, akik 1402-ben az ankarai csatában legyőzik, s ezzel 30 évig nem tudnak terjeszkedni
  • Végvárrendszert épített ki: húsz év alatt 11 új vár épült, ezzel 1521-ig feltartják a török támadását.

 

Zsigmond külpolitikája:

-          1404-ben megszerezte a királyi tetszvényjogot (a pápai irat csak a király beleegyezése után hirdethető ki).

-          1417-ben megszerezte a királyi főkegyúri jogot (a király határozza meg, hogy ki lehet püspök, nem a pápa).

-          Zsigmond 1410-ben német, 1420-ban cseh király lett. 1433-ban német-római császárrá koronázták.

-          Birodalma központjává Budát tette (Friss Palota építése) és európai diplomáciai útjain magyar bárókkal vette körül magát.

 3. A Hunyadiak kora:

Hatalmi harcok a XV. század közepén:

-          Zsigmond halála után veje Habsburg Albert (1437-39) került trónra. Folytatta a törökök elleni védekezést, de korán meghalt, ezért hatalmi harcok kezdődtek:

  • V. (Utószülött) László: birtokában volt a korona, Bécsben élt III. Frigyes császár udvarában
  • Jagelló I. Ulászló (1440-44): a bárók többsége támogatta. Ebben az időben állt I. Ulászló pártjára a köznemesi származású Hunyadi János, aki a törökök elleni védekezés vezetőjévé vált.

 

Hunyadi János személye és katonai sikerei:

-          Hunyadi János édesapja Serbán fia Vajk Havasalföld román fejedelemségből jött Magyarországra és Zsigmond szolgálatába állt, amiért a család megkapta az erdélyi Hunyad megyében lévő Hunyad várát (a család magyar neve innen ered).

-          Hunyadi kezdetben Zsigmond apródja, majd hadvezére volt. Sikerei miatt hatalmas birtokokat kapott. Ezek bevételeit a török visszaverésére fordította. Seregét huszita zsoldosok, személyes hívei, rokonai és köznemesi familiárisai alkották, továbbá gyakran vette igénybe a felkelő nép erejét.

Győzelmei:

-           1442-ben legyőzte az Erdélyt dúló Mezid bég hadseregét

-           1443-44 téli, vagy „hosszú” hadjárat célja a török kiűzése volt Európából. A sikerek hatására a törökök 1444-ben békét kértek.

De: 1444-ben pápai nyomásra a magyar seregek újra támadtak, és a várnai csatában vereséget szenvedtek (I. Ulászló halála).

 

Hunyadi János kormányzósága (1446-53):

-          I. Ulászló halála után elismerték a kiskorú V. László uralmát (1444-57), aki továbbra is Bécsben tartózkodott, ezért 1446-ban a pesti országgyűlés Hunyadi Jánost nevezte ki kormányzónak.

-          Hunyadi a hatalmát a török ellen akarta felhasználni, ezért 1448-ban újabb támadást indított a törökök ellen.

De: a II. rigómezei csatában vereséget szenvedett.

Oka: balkáni népek képtelenek voltak az összefogásra.

 

A nándorfehérvári diadal:

-          A törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt.

-          1456 nyarán megkezdték Nándorfehérvár ostromát, ahol a magyarok fényes diadalt arattak a többszörös túlerő ellen. (Déli harangszó: III. Callixtus pápa.) 

 

Hunyadi Mátyás királlyá választása:

-          Az ostrom után Hunyadi János pestisben meghalt. Ellenfelei le kívántak számolni a Hunyadi családdal, ezért:

  • Hunyadi Lászlót 1457-ben kivégezték,
  • Hunyadi Mátyást V. László Bécsbe, majd Prágába vitte fogolyként.

V. László hirtelen halála után 1458 januárjában az országgyűlés Mátyást választotta királlyá.

 

Mátyás belpolitikája:

-          I. (Hunyadi) Mátyás (1458-90) mellé kormányzóvá kinevezték Szilágyi Mihályt, de Mátyás hamar eltávolította Budáról, majd lemondatta.

-          Mátyás legfontosabb feladata a rendteremtés volt:

  • Az északi országrészben szétverte területeket foglaló huszitasereget
  • Megtörte a bárók hatalmát: visszavette tőlük a királyi jövedelmeket és felségjogokat.
  • Lecserélte a vezető tisztségviselőket, ezért Garai nádor vezetésével a bárók szövetkeztek III. Frigyes császárral, de Mátyás 1463-ban békére kényszerítette a császárt.

-          Újjászervezte az államháztartást:

  • Füstadó bevezetése: nem portánként, hanem háztartásonként szedték,
  • Rendkívüli hadiadó:
    • háztartásonként szedték,
    • mértéke 1 aranyforint volt.

-          Zsoldossereget hozott létre (Fekete sereg):

  • cseh, lengyel és német zsoldosok,
  • létszáma háborúban 8000 gyalogosra és 20000 lovasra emelkedett.

-          Mátyás a központosított állam vezetését szakképzett hivatalnokokra bízta, ezért a bárók 1471-ben összeesküvést szerveztek Mátyás ellen Vitéz János és Janus Pannonius vezetésével. Mátyás leszámolt velük és ezek után:

  • Egyre ritkábban hívta össze az országgyűlést,
  • Az irányítást saját hivatalaira bízta, törvények helyett rendeletekkel kormányzott.

 

Mátyás külpolitikája:

-          A török elleni harcok során főként a védekezésre összpontosított:

  • 1463-ban visszaszerezte Jajcát,
  • 1476-ban elfoglalta Szabácsot,
  • Megerősítette déli végvárvonalat,
  • 1479-ben győzelmet aratott Kenyérmezőnél a betörő törökök felett (Kinizsi Pál).

-          Mátyás célja volt a cseh és a német királyi cím megszerzése, ezért:

  • Elfoglalta Sziléziát és Morvaországot,
  • Támadásokat indított Ausztria területére, és 1485-ben elfoglalta Bécset.

A trónutódlás kérdése:

-          Mátyás dinasztiát akart alapítani. Az ország nagyurait föleskette törvénytelen fia, Corvin János támogatására.

De: halála után 1490-ben II. Ulászlót választották királlyá a nemesek (1490-1516).

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 650
Tegnapi: 678
Heti: 650
Havi: 25 869
Össz.: 1 369 413

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Magyarország az érett középkorban (a vegyes-házi királyok kora)
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: athéni demokrácia - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »